Magyar Mezőgazdaság, 2012. január-április (67. évfolyam, 1-17. szám)
2012-02-22 / 8. szám
Tiszasas, az innovációra építő község Az Ereky Károly Biotechnológiai Alapítvány,Tiszasas község önkormányzatával összefogva rendezte meg szakmai napját és bemutatóját, a IV. Cellulóz-farming konferenciát az alacsony bevitelű, ökológiailag megalapozott közösségi és üzemi növényi biomassza termelés témakörében. A nagy érdeklődés mellett több, mint nyolcvan résztvevővel megtartott konferencia tematikája a Debreceni Egyetem Fári Miklós vezette AGTC Kertészeti és Biotechnológiai Tanszékének, a mezőgazdasági innová ció egyik legismertebb hazai műhelyének figyelemreméltó eredményei köré csoportosult. A konferenciának otthont adó Tiszasas polgármestere, Gyál Gábor - aki egyben egyik előadója és a szakmai nap házigazdája volt - kiváló érzékkel kapcsolódott a biomassza felhasználási programhoz. Előadásában ismertette, hogy a mintegy 10 hektáron telepített olasz nád a maga éves biomassza termésével hány munkahelyet képes teremteni, illetve hogyan képes kihasználni a mezőgazdaságilag kedvezőtlen adottságú (adott esetben igen alacsony aranykorona-értékű, úgynevezett marginális) területeket, bevonva azokat az energiatermelésbe. Ezzel jelentős mértékben hozzájárul a község energiaellátásához, gazdaságosabbá teszi azáltal, hogy a fosszilis eredetű földgázt a biomasszán alapuló fűtési rendszer bevezetésével váltják fel. A konferencia bevezetőjében Papp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettesének nagy ívű előadása az ipari és közösségi növényi biomassza termelés ökonómiai dilemmáit foglalta össze, majd ezt követően megismerhettük a Biomassza Termékpálya Szövetség programját is, Ligetvári Ferenc professzortól. Ezt követően az Arundodonax, vagyis az olasz nád biomasszaként való felhasználásának hazai és nemzetközi eredményeit ismertették a már említett debreceni kutatócsoport munkatársai és a programhoz kapcsolódó ipari partnerek: a MOP Biotechnology Kft. (Nyíregyháza), az Interest-Trade Kft. (Nyíregyháza) és a Cellulóz Farming Group, továbbá tájékoztatót kaptunk a somogyi tapasztalatokról is, a Kapos-Agro Zrt. kísérleti olasz nád telepítési eredményeiről Böhönyén, Andocson és Marcaliban. A szakmai nap és az előadássorozat nem csak a gazdaságossági, a termesztési és a növényvédelmi kérdéseket taglalta, de rámutatott egyes negatív tapasztalatokra is, például a somogyi vadkárokról szóló adatokra. A résztvevők teljes körű tájékoztatót kaptak az olasz nád felhasználásával kapcsolatosan, kiemelve annak magas biomassza hozamát (20-40 száraztonna/ha/év minimum húsz éven át), a fáéval megegyező fűtőértékét, egyedülálló, pozitív energiamérlegét (ha közvetlenül energiatermelésre alkalmazzák), illetve a növény kiemelkedő képességét a talajszennyezések kárenyhítésére. Ez utóbbit példázták a kolontári vörösiszapszennyeződés eltávolítása során szerzett eredmények előze tes laboratóriumi adatai is. Az olasz nád termesztésével kapcsolatos előnyök is nyilvánvalóvá váltak, hiszen betakarítási technikái a szántóföldi növénytermesztés gépeivel, technológiájával teljes egészükben adottak, és nincsen specializált kártevője, így növényvédelmi munkák csak korlátozott mértékben szükségesek (a telepítés előtt és az első években gyomirtást igényel). A növény alkalmas belvizes területek kiszárítására, gyors növekedésű, vízhasznosítása kiváló, és megakadályozza a talajeróziót is. Az előadásokban rámutattak arra is, hogy steril virágzatú lévén korlátozott az elterjedése, és mivel virágport nem termel, ezáltal nincs allergén hatása sem. Bár a konferencia elsősorban az olasz náddal kapcsolatos eredményekre koncentrált, méltó előadás reprezentálta a kínai nád, a Mischantus x giganteus termesztésse során szerzett hazai tapasztalatokat, és e növény felhasználásának nemzetközi helyzetét. Hőerőművi hasznosításának lehetőségeit kiemelve Miszkály Sándor, az Energianövény Kutató-Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. képviselője mutatta be a kínai nádat. A szakmai nap értékes voltát nemcsak a nagy érdeklődés mutatta, hanem az a tény is, hogy egy innovációra fogékony község milyen mértékben képes a hazai innovációra hagyatkozni, és hogy mennyire érdekeltté válhat annak sikeres alkalmazásában. A IV. Cellulózfarming konferencia és szakmai napot a VM Stratégiai Főosztályának jelenléte és érdeklődése is kísérte, így a döntéshozók számára is aláhúzta: a vidéknek, egyben hazánknak sürgető igénye van a kutatásfejlesztés, az innováció elengedhetetlen, tovább már nem halogatható támogatására. BALÁZS ERVIN Arundo palántázó a KITE derecskei palántagyárában Kétéves szintetikus Arundo ültetvény Tiszasason, előtérben Toldi Tamás, Devecser polgármestere 2012. FEBRUÁR 22 ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG-22