Magyar Mezőgazdaság, 2015. április-június (70. évfolyam, 14-26. szám)

2015-04-15 / 16. szám

Nemcsak tavasszal lehet betakarítani az energianádat. Száraz hidegben, dermedt talajon november vége és feb­ruár eleje között is elvégezhető a munka. Ekkorra a nád már elhullajtja a leveleit. A bálák nedvességtartalma ekkortájt jóval magasabb a tavaszi érté­keknél, átlagosan 17-25 száza­lékos. Ha erőmű ellátására hozunk létre energianád-ültet­­vényt, célszerűbb és általában kifizetődőbb tavasszal, meleg, száraz időben elvégezni a betakarítását, mint ősszel, a magasabb nedvességtartalom mellett. Az energianád hosszú, 3-4 méteres szárait először báláz­ható méretűvé (15-75 cm) kell alakítani, ami szárzúzóval old­ható meg. A gép a szárakat a talajszint felett 10-15 centimé­terrel vágja el, és vágás köz­ben a zúzás, aprítás is megtör­ténik. Mi az RZ-2 Z119/7010-es szárzúzót használtunk, amit MTZ-820-as traktor vontatott. Ez a típusú szárzúzó mindös­­­sze 1,5 méteres sávszélesség­ben tud vágni. Az energianád levágása a szárzúzóval idén 15 ezer forintba került hektáron­ként. A szárzúzást követően a fel­aprított nád vastag rétegben, paplanként terül el a vágáste­rületen, és a télen lehullott levelek mennyisége is jelen­tős. A betakarítás második lépése a rendsodrás, vagyis a vágásterületet beterítő nádzú­zalék rendezése, előkészítése a bálázásra. A kísérletek során CLAAS Liner 390 típusú kardá­nos rendsodrót használtunk, amit egy Massey Ferguson 5435-ös erőgép húzott. Ennek területteljesítménye mintegy két hektár volt, közel 1 méter magas rendeket készített. A rendsodró gumiabroncsait ajánlott tömör gumikerekekre cserélni, ugyanis a nádtörzsek­ből kiálló 10-15 centiméter hosszú szárak könnyen átszúr­ják a levegővel felfújt gumikat. Egy hektár energianád-ültet­­vény rendsodrása napjainkban átlagosan 6 ezer forint. A Tatai energianádból szög­letes és hengerbála is készíthe­tő. A bálázást megelőző mun­kafolyamat, vagyis az anyag előkészítése mindkét esetben megegyezik. A szögletes bála készítéséhez a Krone BigPack HDP típusú bálázót használták. A kísérletek során ez a típus­­ volt az egyik legmegbízhatóbb, továbbá a legtömörebb, legna­gyobb tömegű bálákat ez kötötte. A gépet egy 270 lóerős (200 kW-os) John Deere traktor vontatta. A bálázó rendfelsze­dő gumikerekét szintén ajánlott tömör gumira cserélni az állan­dó defektek, munkaleállások elkerülése érdekében. A Krone BigPack bálázó átlagosan 55 másodpercenként köt meg egy szabványméretű, 220 x 70 x 110 centiméteres, 400 kilo­gramm tömegű bálát. Egy bála elkészítésének az ára 1600- 1800 forint. Hengerbála készítéséhez jó választás a Krone F155-ös bálázó. A rendfelszedő abron­csait tömör gumiabroncsra javasolt cserélni. A bálázót szinte bármilyen 75 LE-nél (55 kW-nál) nagyobb teljesítmé­nyű traktor képes működtetni, vontatni. A kísérletek során Belarus 820.2-es erőgépet használtunk. A rendek nagy mérete miatt egy óra alatt átla­gosan 0,5 hektár energianád bálázható, 150 x 120 centimé­teres, 270 kg tömegű bálákba kötve. Egy Miscanthus körbála 1400 forintért készült el. A bálákat célszerű tíz-tizen­kettesével összehordani az a ültetvényen, és erre a feladatra Hitachi, a Bobcat és a Manitou típusú munkagépeket találtuk alkalmasnak. A bálákat kettesével célszerű mozgatni, bálafogó tüskék használatával. Az ültetvényeken összehordott bálákkal - vagyis ha azokat nem hordjuk le a terület szélé­re - jóval kevesebbet kell forognia a munkagépeknek, ezzel jelentős összeget és sok időt spórolhatunk meg. Száraz időjárási körülmények között ugyanis a közúti közlekedés­ben még részt vevő legna­gyobb, 24 tonnás kamionok is gond nélkül ráhajthatnak az ültetvényekre az összehordott bálák felrakodása céljából. A kamionra rakást szintén Hitachi, Bobcat vagy Manitou munkagépek végezték, egy­szerre két bálát megmozgatva. Általában 35-40 perc elég volt egy munkagépnek egy kamion megrakásához. A bálák leköté­se, biztosítása kb. 10-15 percbe telik. Egy kamionra 46 hasáb­bálát vagy 34 hengerbálát lehet felrakni. Az egy kamionnal beszállítható összmennyiség előbbi esetben 18-19 tonna, utóbbiban körülbelül 9 tonna. Napjainkban a biomassza tüze­lésű erőművek szinte kizárólag nagy szögletes bálát vesznek át, mert azok kezelése, szállítás­­a, újrapozícionálása sokkal egyszerűbb, mint a hengerbá­láé. A bálák összehordásáért, illetve kamionra rakásáért nagyjából 500 forintot kérnek bálánként a géptulajdonosok. Az ültetvényekről betakarí­tott és felbálázott energianádat két éven keresztül a Vértesi Erőmű Zrt. telephelyére, Bokodra szállítottuk. A rövid szállítási távolság ideálisnak bizonyult. Kilométerenként 270 forintos áron találtunk energianád bálák szállítására alkalmas 24 tonnás pótkocsit. Nyereséges energianád Megfigyeléseim alapján Miscanthust telepíteni és erő­művek számára értékesíteni kifizetődő, hosszú távon biztos bevételi forrást jelent. Az elemzés során oda-vis­­­sza összesen 120 kilométeres átlagos szállítási távolságot és 270 forintos kilométerdíjat vet­tem számításba. Ez 32 400 forint szállítási költséget jelent fuvaronként. Ebből meg kell állapítani az egy bálára, illetve egy tonnára jutó szállítási költ­séget. Ehhez 400 kilogramm tömegű nagy kockabálákat vettem alapul, amelyekből átlagosan 46 darabot lehet fel­rakni egy pótkocsira, így egy fordulóval kb. 18 tonna bálá­zott energianádat szállíthatunk a rendeltetési helyére, az adott esetben a biomassza-erőmű­be. Ez azt jelenti, hogy 2015- ben 1800 forintba kerül egy tonna és 720 forintba egy energianád bála elszállítása az ültetvénytől 60 kilométerre található erőműbe. Egy tonna bálázott energia­nád betakarításának és 60 kilométerre való elszállításá­nak költsége így összesen 9300 forint. Az átvételi ára jelenleg 15 ezer forint. A kettő különbözete a nyereség, vagy­is 5700 forint tonnánként. Ezek szerint az egy tonna energia­nád után fizetett átvételi ár 38 százaléka tiszta nyereség, 62 százaléka pedig fedezi a költ­ségeket. Tizenötszörös energia Mivel az energianád átlagos fűtőértéke 17,8 MJ/kg, és egy hektárról átlagosan 12 tonnát, vagyis 12 ezer kilogrammot takaríthatunk be, egy hektárnyi Miscanthus energianád fűtőér­téke 144 ezer MJ/kg. Ez 144 GJ/t fűtőérték. A Tatai energia­nád energetikai hatékonysági hatásfoka, az input-output érté­keket figyelembe véve, 1:15- höz. Ez azt jelenti, hogy a befektetett energia közel tizen­ötszörösét nyerjük vissza. A bálák tömegének növelé­sével, korszerűbb magas nyo­mású bálázógépek munkába állításával azonos térfogatú, de nagyobb tömegű bálák készít­hetők, ami csökkenti a szállítási költséget. A külföldön elősze­retettel használt egymenetes betakarítógépek alkalmazása­­ a szárzúzás-rendsodrás-bálá­­zás munkafázisok összevonása egyetlen menetbe­­ szintén számottevően redukálhatja a betakarítás költségeit. Ha a hazai erőművek apríték formá­jában is fogadnák az energia­nádat, akkor a CLAAS Jaguar vagy a New Holland lárva­­szecskázók segítségével szin­tén leegyszerűsödne, felgyor­sulna és még gazdaságosabbá válna az energianád betakarítá­sa. További költségcsökkentő tényező lehet a szállítási távol­ság minimalizálása. Ennek kézenfekvő módja, ha az ener­gianádat a végfelhasználó közelében telepítjük. PINTÉR CSABA Nyugat-Magyarországi Egyetem, Kita­bel Pál Környezettudományi Doktori Iskola MAGYAR MEZŐGAZDASÁG , 2015. ÁPRILIS 15.

Next