Magyar Mezőgazdaság, 2015. április-június (70. évfolyam, 14-26. szám)
2015-04-15 / 16. szám
Nemcsak tavasszal lehet betakarítani az energianádat. Száraz hidegben, dermedt talajon november vége és február eleje között is elvégezhető a munka. Ekkorra a nád már elhullajtja a leveleit. A bálák nedvességtartalma ekkortájt jóval magasabb a tavaszi értékeknél, átlagosan 17-25 százalékos. Ha erőmű ellátására hozunk létre energianád-ültetvényt, célszerűbb és általában kifizetődőbb tavasszal, meleg, száraz időben elvégezni a betakarítását, mint ősszel, a magasabb nedvességtartalom mellett. Az energianád hosszú, 3-4 méteres szárait először bálázható méretűvé (15-75 cm) kell alakítani, ami szárzúzóval oldható meg. A gép a szárakat a talajszint felett 10-15 centiméterrel vágja el, és vágás közben a zúzás, aprítás is megtörténik. Mi az RZ-2 Z119/7010-es szárzúzót használtunk, amit MTZ-820-as traktor vontatott. Ez a típusú szárzúzó mindössze 1,5 méteres sávszélességben tud vágni. Az energianád levágása a szárzúzóval idén 15 ezer forintba került hektáronként. A szárzúzást követően a felaprított nád vastag rétegben, paplanként terül el a vágásterületen, és a télen lehullott levelek mennyisége is jelentős. A betakarítás második lépése a rendsodrás, vagyis a vágásterületet beterítő nádzúzalék rendezése, előkészítése a bálázásra. A kísérletek során CLAAS Liner 390 típusú kardános rendsodrót használtunk, amit egy Massey Ferguson 5435-ös erőgép húzott. Ennek területteljesítménye mintegy két hektár volt, közel 1 méter magas rendeket készített. A rendsodró gumiabroncsait ajánlott tömör gumikerekekre cserélni, ugyanis a nádtörzsekből kiálló 10-15 centiméter hosszú szárak könnyen átszúrják a levegővel felfújt gumikat. Egy hektár energianád-ültetvény rendsodrása napjainkban átlagosan 6 ezer forint. A Tatai energianádból szögletes és hengerbála is készíthető. A bálázást megelőző munkafolyamat, vagyis az anyag előkészítése mindkét esetben megegyezik. A szögletes bála készítéséhez a Krone BigPack HDP típusú bálázót használták. A kísérletek során ez a típus volt az egyik legmegbízhatóbb, továbbá a legtömörebb, legnagyobb tömegű bálákat ez kötötte. A gépet egy 270 lóerős (200 kW-os) John Deere traktor vontatta. A bálázó rendfelszedő gumikerekét szintén ajánlott tömör gumira cserélni az állandó defektek, munkaleállások elkerülése érdekében. A Krone BigPack bálázó átlagosan 55 másodpercenként köt meg egy szabványméretű, 220 x 70 x 110 centiméteres, 400 kilogramm tömegű bálát. Egy bála elkészítésének az ára 1600- 1800 forint. Hengerbála készítéséhez jó választás a Krone F155-ös bálázó. A rendfelszedő abroncsait tömör gumiabroncsra javasolt cserélni. A bálázót szinte bármilyen 75 LE-nél (55 kW-nál) nagyobb teljesítményű traktor képes működtetni, vontatni. A kísérletek során Belarus 820.2-es erőgépet használtunk. A rendek nagy mérete miatt egy óra alatt átlagosan 0,5 hektár energianád bálázható, 150 x 120 centiméteres, 270 kg tömegű bálákba kötve. Egy Miscanthus körbála 1400 forintért készült el. A bálákat célszerű tíz-tizenkettesével összehordani az a ültetvényen, és erre a feladatra Hitachi, a Bobcat és a Manitou típusú munkagépeket találtuk alkalmasnak. A bálákat kettesével célszerű mozgatni, bálafogó tüskék használatával. Az ültetvényeken összehordott bálákkal - vagyis ha azokat nem hordjuk le a terület szélére - jóval kevesebbet kell forognia a munkagépeknek, ezzel jelentős összeget és sok időt spórolhatunk meg. Száraz időjárási körülmények között ugyanis a közúti közlekedésben még részt vevő legnagyobb, 24 tonnás kamionok is gond nélkül ráhajthatnak az ültetvényekre az összehordott bálák felrakodása céljából. A kamionra rakást szintén Hitachi, Bobcat vagy Manitou munkagépek végezték, egyszerre két bálát megmozgatva. Általában 35-40 perc elég volt egy munkagépnek egy kamion megrakásához. A bálák lekötése, biztosítása kb. 10-15 percbe telik. Egy kamionra 46 hasábbálát vagy 34 hengerbálát lehet felrakni. Az egy kamionnal beszállítható összmennyiség előbbi esetben 18-19 tonna, utóbbiban körülbelül 9 tonna. Napjainkban a biomassza tüzelésű erőművek szinte kizárólag nagy szögletes bálát vesznek át, mert azok kezelése, szállítása, újrapozícionálása sokkal egyszerűbb, mint a hengerbáláé. A bálák összehordásáért, illetve kamionra rakásáért nagyjából 500 forintot kérnek bálánként a géptulajdonosok. Az ültetvényekről betakarított és felbálázott energianádat két éven keresztül a Vértesi Erőmű Zrt. telephelyére, Bokodra szállítottuk. A rövid szállítási távolság ideálisnak bizonyult. Kilométerenként 270 forintos áron találtunk energianád bálák szállítására alkalmas 24 tonnás pótkocsit. Nyereséges energianád Megfigyeléseim alapján Miscanthust telepíteni és erőművek számára értékesíteni kifizetődő, hosszú távon biztos bevételi forrást jelent. Az elemzés során oda-vissza összesen 120 kilométeres átlagos szállítási távolságot és 270 forintos kilométerdíjat vettem számításba. Ez 32 400 forint szállítási költséget jelent fuvaronként. Ebből meg kell állapítani az egy bálára, illetve egy tonnára jutó szállítási költséget. Ehhez 400 kilogramm tömegű nagy kockabálákat vettem alapul, amelyekből átlagosan 46 darabot lehet felrakni egy pótkocsira, így egy fordulóval kb. 18 tonna bálázott energianádat szállíthatunk a rendeltetési helyére, az adott esetben a biomassza-erőműbe. Ez azt jelenti, hogy 2015- ben 1800 forintba kerül egy tonna és 720 forintba egy energianád bála elszállítása az ültetvénytől 60 kilométerre található erőműbe. Egy tonna bálázott energianád betakarításának és 60 kilométerre való elszállításának költsége így összesen 9300 forint. Az átvételi ára jelenleg 15 ezer forint. A kettő különbözete a nyereség, vagyis 5700 forint tonnánként. Ezek szerint az egy tonna energianád után fizetett átvételi ár 38 százaléka tiszta nyereség, 62 százaléka pedig fedezi a költségeket. Tizenötszörös energia Mivel az energianád átlagos fűtőértéke 17,8 MJ/kg, és egy hektárról átlagosan 12 tonnát, vagyis 12 ezer kilogrammot takaríthatunk be, egy hektárnyi Miscanthus energianád fűtőértéke 144 ezer MJ/kg. Ez 144 GJ/t fűtőérték. A Tatai energianád energetikai hatékonysági hatásfoka, az input-output értékeket figyelembe véve, 1:15- höz. Ez azt jelenti, hogy a befektetett energia közel tizenötszörösét nyerjük vissza. A bálák tömegének növelésével, korszerűbb magas nyomású bálázógépek munkába állításával azonos térfogatú, de nagyobb tömegű bálák készíthetők, ami csökkenti a szállítási költséget. A külföldön előszeretettel használt egymenetes betakarítógépek alkalmazása a szárzúzás-rendsodrás-bálázás munkafázisok összevonása egyetlen menetbe szintén számottevően redukálhatja a betakarítás költségeit. Ha a hazai erőművek apríték formájában is fogadnák az energianádat, akkor a CLAAS Jaguar vagy a New Holland lárvaszecskázók segítségével szintén leegyszerűsödne, felgyorsulna és még gazdaságosabbá válna az energianád betakarítása. További költségcsökkentő tényező lehet a szállítási távolság minimalizálása. Ennek kézenfekvő módja, ha az energianádat a végfelhasználó közelében telepítjük. PINTÉR CSABA Nyugat-Magyarországi Egyetem, Kitabel Pál Környezettudományi Doktori Iskola MAGYAR MEZŐGAZDASÁG , 2015. ÁPRILIS 15.