Magyar Mezőgazdaság, 2016. október-december (71. évfolyam, 40-52. szám)
2016-11-23 / 47. szám
Méltányos önszabályozás Szolidaritáson alapuló, méltányos önszabályozást javasol a Földművelésügyi Minisztérium a tejágazat valamennyi résztvevőjének - mondta Fazekas Sándor miniszter a tejágazat piaci helyzetének áttekintésére és rendezésére összehívott szakmai fórum után, amelyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a tejtermelők, a feldolgozók és a kiskereskedők képviselői vettek részt. A tejágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó ágazata. A tárca számára kiemelt fontosságú, hogy a döntően hazai tulajdonban levő ágazat magyar munkaerő segítségével továbbra is egészséges és jó minőségű tejjel és tejtermékekkel lássa el a hazai lakosságot - szögezte le Fazekas Sándor. A tanácskozáson szintén résztvevő Czerván György államtitkár elmondta: kiemelt agrárkormányzati cél, hogy a piaci helyzet konszolidációját követően a termelés növekedjen, a magyar tej és tejtermékek pozíciója a hazai és külpiacokon egyaránt erősödjön. Kiemelt feladat a feldolgozóipar fejlesztése, melynek keretében a kis- és középvállalkozások számára elsősorban európai uniós forrásokból nyílnak lehetőségek. A nagyvállalatnak minősülő tejfeldolgozók nemzeti költségvetési forrásból biztosított fejlesztési támogatásokat vehetnek igénybe. (mti) Máshol is megjelent Németországban és Ausztriában is megjelent a baromfiállományokban a madárinfluenza - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága. Több európai ország is bejelentette, hogy vadon élő madarakban azonosították a H5N8 madárinfluenza vírustörzset, majd német és osztrák baromfitartó gazdaságok H5 típusú madárinfluenza-fertőzöttségét állapították meg. A NÉBIH közleménye szerint a németsvájci-osztrák határ közelében lévő Bodentó mellett két osztrák gazdaság állatállományát kellett felszámolni. A múlt héten újabb madárinfluenzamegbetegedéseket találtak három magyarországi településen, a vírus jelenlétét mutatták ki a Bács-Kiskun megyei Bugac, Kisszállás és Kelebia településeken. A NÉBIH tájékoztatása alapján ezzel ötre emelkedett az érintett magyarországi települések száma. Korábban egy tótkomlósi pulykaállományban és egy kiskunmajsai kacsatartó telepen jelent meg a betegség. Mi várható 2020 után? Minden eddiginél keményebben kell majd küzdeni a gazdákat megillető agrártámogatásokért a 2020-ban kezdődő új uniós költségvetési időszakban - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az uniós mezőgazdasági és halászati tanács múlt keddi brüsszeli ülését követően. A tárcavezető arról tájékoztatott, hogy a magyar álláspont szerint a Közös Agrárpolitikának megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező, erős politikának kell lennie. Magyarország szempontjából kiemelt jelentősége van a termeléshez kötött közvetlen támogatások fenntartásának, és emellett az is fontos, hogy erős biztonsági háló védje a gazdákat, amely lehetővé teszi, hogy a piaci versenyben helyt álljanak, és ne legyenek kitéve aránytalanul nagy terheknek. A tanácsi vitában tett hozzászólásokból kiderült, a tagállamok többsége rendkívül kedvező állásponton van, különösen a közép- és kelet-európai országok, azonban vannak, akik szerint nem a gazdák jövedelmét kellene kiegészíteni agrártámogatásokkal, a forrásokat inkább környezetvédelmi és klímapolitikai célokra, kutatás-fejlesztési tevékenységre kellene elérhetővé tenni. A magyar kormány szerint „Ez nem lenne szerencsés, hiszen azt jelentené, hogy eltávolítjuk a termelést a természettől, illetve a gazdáktól". Mint Fazekas Sándor jelezte: „Ha pluszfeladatokat kap az agrártámogatási keret, pluszköltségeket kell belőle kifizetni, akkor ahhoz többletforrások szükségesek". A szakminiszterek ülésének másik fő témája a kutatás-fejlesztési tevékenység volt. A földművelésügyi miniszter itt annak a véleménynek adott hangot, hogy növelni kell a közép-kelet-európai régió részesedét a forrásokból. Fazekas Sándor a tanácsülés alkalmával több kétoldalú megbeszélést is folytatott, többek között Christian Schmidt német mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztossal. A KAP-ot érintő konkrét jogszabályjavaslatok vitája várhatóan 2018-ban, a 2020 utáni költségvetésé - hivatalos formában - 2017-ben kezdődik. (mti) A mezőgazdaság csupán egy részével foglalkozik Összességében jó hatással lehetnek az uniós mezőgazdasági szektorra a készülő kereskedelmi egyezmények, de vannak érzékeny ágazatok, amelyeket következetesen védeni kell - jelent meg az Európai Bizottság által a napokban közzétett tanulmányban. A szakértők tizenkét készülő megállapodást elemeztek, köztük a Kanadával és Vietnámmal már megkötött, de még nem hatályos szabadkereskedelmi szerződést, valamint egyebek mellett az Egyesült Államokkal, Japánnal, Thaifölddel és Indonéziával tervezett egyezményeket. A dokumentum jelentős nyereség lehetőségét mutatja a tejtermékeknél és a sertéshúsoknál, ugyanakkor a marhahúst és a rizst illetően mind a termelői árak, mind a kereskedelmi hatások kedvezőtlenül alakulhatnak a szakemberek szerint. A Bizottság arról számolt be, hogy az eredmények alátámasztják az Európai Unió által az érzékeny mezőgazdasági termékek behozatalánál alkalmazott megközelítés, a korlátozott liberalizáció helyességét. Példaként azt hozták fel, hogy a Kanadával kötött egyezség értelmében az EU a mezőgazdasági behozatali vámok 92,2 százalékát törli el, és ezt az arányt csak hét év alatt emeli 93,8 százalékra. „Az előrejelzés összességében véve pozitív a nagy értékű európai uniós mezőgazdasági export tekintetében. Rámutat érzékeny területekre, azonban a mezőgazdaságnak csupán egy részével foglalkozik, és figyelmen kívül hagy számos olyan agrár-élelmiszeripari terméket, amelyeknek jelentős az exportnövekedési potenciálja. A kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos uniós stratégia teljes mértékben tekintettel van erre az egyensúlyra, az érzékenyebb ágazatok védelmére törekszünk, a számunkra előnyös lehetőségeket pedig igyekszünk a lehető legjobban kihasználni" - idézi a közlemény Jyrki Katainent, a Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnökét. Hozzátette, hogy a feldolgozott élelmiszerek iránti kereslet várható növekedése kedvező hatással lesz az elsődleges termelési ágazatra. „A kereskedelemből a teljes uniós gazdaság profitál, amint azt a Dél-Koreával nemrég létrejött szabadkereskedelmi megállapodás is bizonyítja"-fogalmazott. Az Európai Bizottság közlése szerint a várható hatások pontosabb ismerete lehetővé teszi, hogy a tárgyalások során jól megalapozott döntéseket hozzanak. (mti) 2016. NOVEMBER 23. ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG