Magyar Mezőgazdaság, 2016. október-december (71. évfolyam, 40-52. szám)

2016-11-23 / 47. szám

Méltányos önszabályozás Szolidaritáson alapuló, méltányos önszabá­lyozást javasol a Földművelésügyi Miniszté­rium a tejágazat valamennyi résztvevőjének - mondta Fazekas Sándor miniszter a tejága­zat piaci helyzetének áttekintésére és rende­zésére összehívott szakmai fórum után, amelyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Szakmaközi Szervezet és Termékta­nács, valamint a tejtermelők, a feldolgozók és a kiskereskedők képviselői vettek részt. A tejágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó ágazata. A tárca számára kiemelt fontosságú, hogy a döntően hazai tulajdonban levő ágazat magyar munka­erő segítségével továbbra is egészséges és jó minőségű tejjel és tejtermékekkel lássa el a hazai lakosságot - szögezte le Fazekas Sándor. A tanácskozáson szintén résztvevő Czerván György államtitkár elmondta: kiemelt agrárkormányzati cél, hogy a piaci helyzet konszolidációját követően a ter­melés növekedjen, a magyar tej és tejter­mékek pozíciója a hazai és külpiacokon egyaránt erősödjön. Kiemelt feladat a fel­dolgozóipar fejlesztése, melynek kereté­ben a kis- és középvállalkozások számára elsősorban európai uniós forrásokból nyíl­nak lehetőségek. A nagyvállalatnak minő­sülő tejfeldolgozók nemzeti költségvetési forrásból biztosított fejlesztési támogatá­sokat vehetnek igénybe. (mti) Máshol is megjelent Németországban és Ausztriában is megje­lent a baromfiállományokban a madárinflu­enza - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága. Több euró­pai ország is bejelentette, hogy vadon élő madarakban azonosították a H5N8 madár­influenza vírustörzset, majd német és oszt­rák baromfitartó gazdaságok H5 típusú madárinfluenza-fertőzöttségét állapították meg. A NÉBIH közleménye szerint a német­­svájci-osztrák határ közelében lévő Boden­­tó mellett két osztrák gazdaság állatállomá­nyát kellett felszámolni. A múlt héten újabb madárinfluenza­­megbetegedéseket találtak három ma­gyarországi településen, a vírus jelenlétét mutatták ki a Bács-Kiskun megyei Bugac, Kisszállás és Kelebia településeken. A NÉBIH tájékoztatása alapján ezzel ötre emelkedett az érintett magyarországi tele­pülések száma. Korábban egy tótkomlósi pulykaállományban és egy kiskunmajsai kacsatartó telepen jelent meg a betegség. Mi várható 2020 után? Minden eddiginél keményebben kell majd küzdeni a gazdákat megillető agrártámoga­tásokért a 2020-ban kezdődő új uniós költ­ségvetési időszakban - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az uniós mezőgazdasági és halászati tanács múlt keddi brüsszeli ülését követően. A tárcave­zető arról tájékoztatott, hogy a magyar álláspont szerint a Közös Agrárpolitikának megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező, erős politikának kell lennie. Magyarország szempontjából kiemelt jelentősége van a termeléshez kötött közvetlen támogatások fenntartásának, és emellett az is fontos, hogy erős biztonsági háló védje a gazdá­kat, amely lehetővé teszi, hogy a piaci ver­senyben helyt álljanak, és ne legyenek kité­ve aránytalanul nagy terheknek. A tanácsi vitában tett hozzászólásokból kiderült, a tagállamok többsége rendkívül kedvező állásponton van, különösen a közép- és kelet-európai országok, azon­ban vannak, akik szerint nem a gazdák jövedelmét kellene kiegészíteni agrártá­mogatásokkal, a forrásokat inkább kör­nyezetvédelmi és klímapolitikai célokra, kutatás-fejlesztési tevékenységre kellene elérhetővé tenni. A magyar kormány sze­rint „Ez nem lenne szerencsés, hiszen azt jelentené, hogy eltávolítjuk a termelést a természettől, illetve a gazdáktól". Mint Fazekas Sándor jelezte: „Ha pluszfeladato­kat kap az agrártámogatási keret, plusz­­költségeket kell belőle kifizetni, akkor ahhoz többletforrások szükségesek". A szakminiszterek ülésének másik fő témája a kutatás-fejlesztési tevékenység volt. A földművelésügyi miniszter itt annak a véleménynek adott hangot, hogy növel­ni kell a közép-kelet-európai régió részese­dét a forrásokból. Fazekas Sándor a tanácsülés alkalmá­val több kétoldalú megbeszélést is folyta­tott, többek között Christian Schmidt német mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint Phil Hogan mező­­gazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztossal. A KAP-ot érintő konkrét jogszabályja­vaslatok vitája várhatóan 2018-ban, a 2020 utáni költségvetésé - hivatalos formában - 2017-ben kezdődik. (mti) A mezőgazdaság csupán egy részével foglalkozik Összességében jó hatással lehetnek az uniós mezőgazdasági szektorra a készülő kereskedelmi egyezmények, de vannak érzékeny ágazatok, amelyeket következe­tesen védeni kell - jelent meg az Európai Bizottság által a napokban közzétett tanulmányban. A szakértők tizenkét készülő megállapodást elemeztek, köztük a Kanadával és Vietnámmal már megkö­tött, de még nem hatályos szabadkeres­kedelmi szerződést, valamint egyebek mellett az Egyesült Államokkal, Japánnal, Thaifölddel és Indonéziával tervezett egyezményeket. A dokumentum jelentős nyereség lehetőségét mutatja a tejtermé­keknél és a sertéshúsoknál, ugyanakkor a marhahúst és a rizst illetően mind a ter­melői árak, mind a kereskedelmi hatások kedvezőtlenül alakulhatnak a szakembe­rek szerint. A Bizottság arról számolt be, hogy az eredmények alátámasztják az Európai Unió által az érzékeny mezőgazdasági ter­mékek behozatalánál alkalmazott megkö­zelítés, a korlátozott liberalizáció helyessé­gét. Példaként azt hozták fel, hogy a Kana­dával kötött egyezség értelmében az EU a mezőgazdasági behozatali vámok 92,2 százalékát törli el, és ezt az arányt csak hét év alatt emeli 93,8 százalékra. „Az előrejelzés összességében véve pozitív a nagy értékű európai uniós mező­­gazdasági export tekintetében. Rámutat érzékeny területekre, azonban a mezőgaz­daságnak csupán egy részével foglalkozik, és figyelmen kívül hagy számos olyan agrár-élelmiszeripari terméket, amelyek­nek jelentős az exportnövekedési potenci­álja. A kereskedelmi tárgyalásokkal kap­csolatos uniós stratégia teljes mértékben tekintettel van erre az egyensúlyra, az érzékenyebb ágazatok védelmére törek­szünk, a számunkra előnyös lehetősége­ket pedig igyekszünk a lehető legjobban kihasználni" - idézi a közlemény Jyrki Katainent, a Bizottság munkahelyteremté­sért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnökét. Hozzátette, hogy a feldolgozott élelmisze­rek iránti kereslet várható növekedése kedvező hatással lesz az elsődleges ter­melési ágazatra. „A kereskedelemből a teljes uniós gaz­daság profitál, amint azt a Dél-Koreával nemrég létrejött szabadkereskedelmi megállapodás is bizonyítja"-fogalmazott. Az Európai Bizottság közlése szerint a várható hatások pontosabb ismerete lehe­tővé teszi, hogy a tárgyalások során jól megalapozott döntéseket hozzanak. (mti) 2016. NOVEMBER 23. ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG

Next