Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)

2018-06-27 / 26. szám

fejlődéséhez, a szárba indulá­sához és a termés determináló­­dásához igen nagy szükség vol­na legalább átlagos nagyságú, több alkalommal lehulló esőre. A sótolerancia és az aszálytű­rés joggal lehet a Karcagon nemesített kalászos gabonák védjegye. A nemesítés során végzett szelekció kiterjed a betegsé­gekkel szembeni ellenállásra és a jó vagy még jobb táp­anyag-hasznosító képességre is. A szélsőséges körülmények azt is megkövetelik, hogy a stressztűrő-képesség a lehető legmagasabb szinten jelen le­gyen egy-egy fajtában. Ebben a nemesítőházban a szélsősé­gekre való nemesítés a gya­korlatban könnyebb, elvégre nincs olyan év, hogy valami­lyen kedvezőtlen jelenség ne szelektálna a nem oda való faj­tajelöltek között, amivel a ter­mészet kéretlenül is segíti, megerősíti a nemesítők min­dennapi munkáját. Ez felfogha­tó természetes provokációs kísérletnek, amit az ország egyéb területein, főleg a be­tegségekkel szembeni ellenál­lóság esetében, mesterséges fertőzéssel lehet elérni. Viszont azt is tudnunk kell, hogy az országban nemcsak jó adott­ságú termőhelyek léteznek: 600-800 ezer hektáron inkább szélsőségek uralkodnak, jobb körülmények között kine­­­mesített fajták a szélsőségek közepette könnyen megbuk­hatnak, elvégre nem arra sze­lektálták őket, hogy a külső körülményekkel viaskodjanak, hanem inkább a minél nagyobb produkció elérése volt a cél. Az eddig felsorolt előnyök különösen jól jönnek az árpa esetében. A télállóság kívánal­ma ennél a fajnál szinte min­dent felülír, és az már csak bonusz, hogy a 6 soros karcagi őszi árpa fehérjetartalma a 12 százalékot is meghaladja. Az őszi árpáknál gyakori szármeg­dőlés a karcagi fajták esetében nem tapasztalható, amiben az is közrejátszik, hogy a szigorú és száraz körülmények között általában rövid a száruk. Az ugyan nem mondható el a kar­cagi árpákra sem, hogy a betegségekkel szemben rezisz­­tensek volnának, viszont némi ellenállóságot azért hordoznak magukban. Ez összefüggés­ben lehet azzal, hogy a legtöbb őszi árpájuk korán érik, vagyis 1-2 kórokozó foga alól kikopik. A karcagi tritikálék általában takarmányozási célt szolgál­nak. Ez alól kivétel a KG Berek, amely kettős hasznosítású. Az őszikalászos­ bemutató­­val egybekötve tartottak egy szakmai tanácskozást, ame­lyen a Neosol talajkondicioná­ló szer vonóerőigényre gyako­rolt kedvező hatását mutatta be. Ezt a szert a hatvani Impavidus Trade Zrt. forgal­mazza, és természetes megol­dásként ajánlják a növényter­mesztőknek. A Neosol 3 éves alkalmazása után az üzem­anyag-fogyasztás 20 százalék­kal, a vonóerőigény 5 százalék­kal mérséklődött, vagyis érde­mes odafigyelni erre is. A hatékonyságjavulás hatására a karcagi kísérletekben - ame­lyeket 2011-2017 között több­ször is elvégeztek - a hozam­­növekedés meghaladta a 6, sőt néhány esetben a 30 száza­lékot is. AVAR LÁSZLÓ fl П'Ь [UNK]п [UNK]я [UNK] fegyr­rm mi K.K­irtyi ,ш KalalórBfczp/ KG Kunhalom: jó termőképességű, és a nedves sikértartalma 34-37% közötti KG Nagykun: korai érésű, 6 soros őszi árpa, a neve piacossá teszi KG Széphalom: hektolitertömege 82-es, A2­ B1-es sütőipari minőséget ad 2018. JÚNIUS 27. ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG

Next