Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)
2018-06-27 / 26. szám
az ország több termelőjéhez eljuttatnak. Az így összegyűjtött tapasztalok birtokában állt a vállalat a minőségi durumbúzatermelést, -kereskedelmet és -feldolgozást összefogó szerveződés élére. Az elemzések azt mutatják, hogy a nemzetközi piacokon keresett a durumbúza, ha nagy mennyiségben, homogén, kiváló minőségben tudják szállítani. Ezeknek a feltételeknek csak szervezett keretek között lehet megfelelni, amit a durumbúza-vertikum meghatározó, a termékpályát az alapanyag-termeléstől a végső fogyasztási cikk gyártásáig lefedő szereplőkből alakult EMDTR felvállal, mondta el Neumann József. A szakmai irányítást külső szakértők bevonásával végzik, akik az agrotechnika, a növényvédelem, a tápanyagutánpótlás, a nemzetközi kereskedelem és a marketing területének elismert szaktekintélyei. Ezt a fajtajavító nemesítésre is szeretnék majd kiterjeszteni. Az EMDTR a nemzetközi követelményeknek célorientált gazdálkodással, magas szintű infrastruktúrával, egységes, de termőhelyre szabott technológiákkal, nagy hozamú, stabil minőségű fajtákkal kíván megfelelni. A minőségbiztosítási rendszer fenntartása, a nyomon követhetőség biztosítása, kereskedelmi értékkel rendelkező igazolások kiállítása megalapozhatja egy márkavédjegy, egy brand kialakítását, hangsúlyozta a szakember. A durumbúza-termesztésnek van jövője, de csak szervezetten, szakszerűen, rendszerszerűen és hosszú távon lehet eredményes. Neumann József hangsúlyozta, hogy az EMDTR nem egy olyan termeltetési rendszer, amely nagyban függ a hazai és a külföldi feldolgozóktól, hanem a teljes vertikumot átfogó, önkéntes alapon, kényszerek nélkül működő termelési rendszer. A vállalkozásnak az a célja, hogy a búzatermelésnek ezen a részterületén létrehozzanak egy nemzetközileg elfogadott márkát, a magyar durumbúzát. Az EMDTR szerepet vállal az egészséges táplálkozás népszerűsítésében is, amiben a hal, a zöldség, és a gyümölcs mellett a durumbúzából készült tésztaféléknek is helye van. Fórián Zoltán, az Erste Bank agrárszakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy „ki kell lépni a nyomvályúból", és kis országunkban árérzékeny tömegtermékek helyett a specialitásokra kell koncentrálnunk. A durumbúza a világ búzatermelésének 5-8 százalékát teszi ki, és ennek is csak az egyötöde kerül a világpiacra. Árszintje folyamatosan az aestivum búzáé és a kukoricáé fölött van, de erősen függ az észak-amerikai, főleg a kanadai termeléstől. Az Európai Unió nettó importőr durumbúzából. A legnagyobb európai durumfogyasztó Olaszország, de ott csak a felhasználás 60 százalékát termelik meg. A még magasabb árszínvonalú biodurumbúza aránya ezen belül 10 százalék náluk. Magyarországon látványosan nő a durumbúza-termesztő terület. Tavaly 34 ezer hektáron 157 ezer tonnát termeltünk belőle, 4,7 tonnás termésátalaggal. Ebből 138 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk, 3,3 tonna volt az import. Az Erste Agrárkompetencia Központ előrejelzései szerint 2025- re a durumbúza termőterülete 50 ezer hektárra, termésátlaga 5,3 tonnára, ezáltal a teljes éves termés 260-265 ezer tonnára nőhet. A durumbúza piaca stabil, a termelés növelésnek tehát van tere. Bár a durum termelési költsége 10 százalékkal magasabb a hagyományos búzáénál, a felvásárlási ára 30 százalékkal több, és középtávon stabil. Kereslete folyamatosan nő, kül- és belföldön egyaránt. Jól illeszkedik az öko- és az egészségtudatos trendbe, így a biotermelés, valamint a különleges minőségű (pl. a nagy amilóztartalmú, a lágy vagy a bíbor durum) fajták termelése pluszjövedelmet hozhat a termelőjének. Az egységes, kiegyenlítetten jó minőség érdekében fontos a termelés integrálása, amiben az Első Magyar Durumbúza-termelési Rendszer a zászlóvivő, mondta Fórián Zoltán. Köves András marketingszakértő azt hangsúlyozta, hogy a magyar durumbúzára brandet lehet építeni. Bár ennek adminisztratív követelményrendszere igen bonyolult, de érdemes lépni ez ügyben, különösen egy termelési rendszernek. A jövőben ugyanis az áruházak polcain csak saját márkás termékek és márkák lesznek, a köztes, a kommersz termékek eltűnnek. Minél jobban megkülönböztethetővé kell tenni a termékünket annak érdekében, hogy a fogyasztó számára értéket jelentsen. Egy másik termékkategóriával szerzett tapasztalatok szerint a kommunikációval jól megtámogatott, jól hangzó márkanevű, legendákkal, sztorikkal körbebástyázott termékekért akár 25 százalékkal többet is hajlandók fizetni a fogyasztók, mint egy semleges termékért. Köves András hangsúlyozta, hogy a kommerszdömping elől csak az igényes piacnak szánt, nagy hozzáadott értékkel rendelkező termények irányába lehet menekülni. PAP EDINA A szántóföldi bemutatón idén először láthattunk 14 fajtával beállított fajtakísérletet Fórián Zoltán: 2025-re magyar durumbúza termőterülete 50 ezer hektárra, a termésátlaga 5,3 tonnára nőhet Köves András: a magyar durumbúzára lehet brandet építeni 2018. JÚNIUS 27. ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG