Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)
2018-06-27 / 26. szám
Tejtermelés tudományos alapokon A klímaváltozással járó gazdasági kényszer, hogy az állattartó gazdák mind komolyabban számoljanak a nyári hőségnapok következményeivel, és az állattartás tudományos hátterét adó kutatás minél pontosabban feltárja az okokat, a következményeket, és végül, de nem utolsó sorban a hőség okozta károk mérséklésének lehetőségeit. Igencsak időszerű témákat tűzött napirendre a Holstein Genetika Kft. a legutóbbi, Székesfehérváron tartott szakmai napján. Mint Akác Balázs ügyvezető igazgató köszöntőjében rámutatott, a vállalat a fennállása óta folyamatosan arra törekszik, hogy a kor szintjén kiszolgálja a szarvasmarha-tenyésztőket, és ha lehet, a jövőbe mutasson: felvázolja azokat az irányokat, amelyek a következő időkben meghatározzák az ágazat helyzetét, ezen belül a holsteinfríz szarvasmarhák tenyésztésének jövőjét. Nem véletlen tehát, hogy ezúttal a szarvasmarhákat érő stresszhatások, kiemelten a hőstressz hatásait elemezte a téma egyik nemzetközileg elismert szakértője, majd a digitális technológiák tejtermelésben való alkalmazása a került napirendre, azután pedig kukoricaszilázs hatékony készítéséről hallhattak előadást a szakmai napon résztvevő állattenyésztők, gazdasági vezetők. Számolni kell a klímaváltozással A hőstressz hatásait, majd az ellene való védekezés lehetőségeit Rodrigo Garcia, a TechMix LLC (USA) szaktanácsadója ismertette. A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban kell számolnunk vele, hogy állatainkat hőstressz éri, jelentős élettani romlást, illetve termeléskiesést okozva. Különösen igaz ez a nagytermelésű tejelő tehenekre, márpedig a magyar szarvasmarhatelepek túlnyomó többségében laktációnként 11-14 ezer liter tej termelésére képes holstein-fríz tehenek találhatók. Ilyen körülmények között a termelés hőstressz miatti csökkenése telepi szinten akár sok millió forintban mérhető, nem beszélve az ugyancsak jelentős szaporodásbiológiai károkról. Az előadó - maga is állatorvos lévén - részletesen ismertette azt az élettani folyamatot, aminek következtében kialakul a hőstressz. Bár a szarvasmarhánál elég széles a semleges hőmérsékleti zóna, az állat komfortzónája ennél szűkebb, -5 C-fok és +10 C-fok között van. A szarvasmarháknak sajátos a hőszabályozásuk: a bendőbeli fermentáció során keletkező hőt használják testük fűtésére. A túlzott hőtermelést a tehén alacsonyabb takarmányfelvétellel vagy csökkent emésztéssel fékezi meg. Ha már nem tudja kompenzálni a külső hőmérséklet vagy a páratartalom emelkedését, akkor beszélünk hőstresszes állapotról. Ez az állapot általában 25 Celsiusfok fölött következik be. Hőstressz hatására csökken a takarmányfelvétel és a tejtermelés, továbbá kedvezőtlenül alakul a reprodukció. A tejtermelő tehenek számára különösen nagy terhet jelent az anyagforgalomból adódó hőmennyiségtől való megszabadulás. A nagy termelésű tehenek sok energiát igényelnek a takarmányból, és az anyagforgalmuk is intenzívebb, mivel hatékony emésztést és nagy termelést várunk tőlük. Kutatásra alapozva Az előadó hivatkozott a Holstein Genetikával is partneri kapcsolatban álló Lallemand cég széles körű amerikai felmérésére. Ennek során úgy találták, hogy a felmért állományok 86 százalékában a kívánatos 60 százalék alatt van a pihenés közben kérődző tehenek aránya, 61 százalékban emésztetlen szemek találhatók a bélsárban, 72 százalékban jelentős lábvégkárosodás alakul ki, 46 százalékukban 250 ezer feletti a telepi szomatikus sejtszám, és 87 százalékban a kívánatos 1,2 körüli aránynál rosszabb (nagyobb) a tejzsír-tejfehérje arány! A hőstresszes állapot kifejezésére a hőmérséklet-páratartalom index (angol rövidítéssel THI) szolgál. Egy hat tartományra osztott skála alapján jól meghatározható tünetekből következtethetünk a hőstressz súlyosbodására. A tejtermelési szint növekedésével egyértelmű, hogy a THI alacsonyabb értéktartományában is hőstresszről kell beszélnünk! Az előadó egy Lance Baumgard, az Iowa State University professzora által vezetett munkacsoport legújabb kutatásai alapján mutatta be a folyamat egyre inkább feltáruló biológiai hátterét. Elöljáróban, a stresszhelyzetek hatására kialakuló, úgynevezett lyukas bél szindróma következtében a riadóztatott immunrendszer a szervezet működését áthangolja, komoly energia- és kalciummennyiséget vonva el a tejtermeléstől és a reprodukciótól. A hőstresszes időszakban a megemelkedett testhőmérséklet az egész szaporodási folyamatot negatívan befolyásolja, ennek következtében lavinaeffektus alakulhat ki: a méhbeli állapot, a tüszőfejlődés, a petesejtek érési minősége, a hormonok koncentrációja egyaránt elmarad az optimálistól. A folyamatok megértésének alapjául az a tény szolgál, hogy hiányhelyzetben meghatározott hierarchia szerint osztja el a szervezet a tápanyagokat a különböző élettevékenységek között. A legfontosabb az idegrendszer működésének fenntartása, ezt követi a reprodukció, majd az immunrendszer igényeinek kielégítése. Csak ezek után fordít figyelmet a szervezet a tejelválasztásra, majd az izmok, végül pedig a zsírszövet kiszolgálására. A hőstressz és az ellés körüli tranzíciós időszak jellemzően olyan stresszhelyzetek, amikor ennek a sorrendnek jelentősége van. Mindkét eseményt negatív energiaállapot, testsúlyvesztés, általános gyulladásos reakció és a máj fokozott terhelése jellemzi. Végső soron az állat nem tud a genetikai képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtani. A stresszes állapot következményei között kiemelt jelentősége van a bendő- és vastagbél-acidózisnak. ■+ Akác Balázs: a jelen mellett a jövőt is igyekszünk megmutatni Rodrigo Garcia: optimális takarmányozásra van szükség 2018. JÚNIUS 27. ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG