Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)
2018-06-27 / 26. szám
. A kutatások egyre inkább igazolják, hogy az akár pár órás éhezés, az ellés körüli időszak, a hőstressz és az acidózis mind kiváltója lehet a bélfal áteresztővé válásának (leaky gut jelenség). Konkrétan a testhőmérséklet emelkedése, a belső szervek, szövetek környezetében kialakuló oxigénhiány, a vízvesztés, a pH- és az ozmotikus egyensúly felborulása, valamint az LPS koncentrációjának endotoxinjelentős emelkedése figyelhető meg. A takarmányfelvétel csökkenése azonban - a speciális kísérletben nyert bizonyíték alapján - csak mintegy felerészben támasztja alá a tejhozamvesztést! Normális körülmények között a bélfal hámjában óriási aktív felszívófelületet képeznek a bélbolyhok. A bélfal áteresztővé válásának az az oka, hogy ezek a képletek éhezés (alacsonyabb takarmányfelvétel), vagy még inkább hőstressz hatására szétesnek. A hámsejteket szorosan összekapcsoló fehérjék kötései oldódnak, és a bél belső lumenéből (a test többi része szempontjából ez külső környezetnek számít) káros mikroszervezetek és anyagok (pl. az egyes baktériumok felületéről származó LPS endotoxin) jutnak a véráramba, így ezzel a test egészébe. A folyamat nagyon gyors lefolyású, alig néhány órát igényel. Eredményeképpen, a máj révén, aktiválódik az immunrendszer. Az immunrendszer 70 százaléka a gyomor- és bélrendszerben található, amelynek elképesztően nagy a felülete. Ezt a felületet kellene védeni és épen megőrizni ahhoz, hogy a már említett folyamat ne kezdődjön el. A stressz miatt lecsökkent takarmányfelvétel azonban nem szolgáltat elegendő előanyagot a test összes működési formáját (benne a tejtermelést) fenntartó glükóz termeléséhez. Egy 40 literes termelésű tehén például csak a tejképzéshez 3 kg glükózt igényel. Sajnos az aktiválódott immunrendszer obligát glükózfogyasztóként (Warburg-effektus) minimum 1 kg-ot elvon ebből, továbbá jelentős kalciumigénye is van. A hőstressz különös az endotoxinnal is összefüggő - hatásaként ráadásul a szárazanyagfelvétel csökkenése ellenére fokozódik az inzulintermelés, ami meggátolja, hogy a szervezet a zsírdepóit mobilizálva jusson pótlólagos energiához, így az izmokból kénytelen aminosavakat bontani az energianyeréshez. Az anyagforgalomban, az immunrendszerben és a belső elválasztású mirigyek működésében kialakuló kedvezőtlen válaszreakciók együttese vezet az állat teljesítményének visszaeséséhez. Belátható ezek után, hogy a tejtermelést determináló tejcukor (laktóz) képzése ellehetetlenül a stresszelt állat számára. Hogyan tudunk ezen változtatni? Ma már lehetséges az istálló levegő hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása, és technológiától függően megoldható a ventilátoros átszellőző Digitális megoldások Minden állattartó célja, hogy állatai maximális teljesítményt nyújtsanak. De vannak olyan időszakok, különösen nyáron, amikor különböző okok miatt nem hozzák az állatok a tőlük várt teljesítményt. Ezek környezeti és élettani okokkal magyarázhatók. Az már kérdéses, hogy mennyire ismerjük ezeket az okokat, illetve a meghatározó összefüggéseket. Visszautalva a hőstresszes állapotok kialakulására, még a leggondosabb állattenyésztő is csak a környékén lévő meteorológiai állomás információjára támaszkodhat az időjárási és hőmérsékleti adatokat illetően. Ezek az adatok nagyon fontosak, elemezni is kell őket, de vajon tudjuk-e, hogy a tehén közvetlen környezetében, az istállóban, ahol a tej „előállítása" történik, a termelés valódi helyszínén milyen közvetlen környezeti hatások érvényesülnek? Márpedig a tehenek folyamatosan termelnek: hatalmas mennyiségű takarmányt dolgoznak fel, sok vért kell áramoltatniuk a tejtermeléshez, amit a környezet vagy segít vagy hátráltat. Ha csak a hőstressz hatását nézzük, átlagos esetben az állattartó a külső meteorológiai adatokból vonhat le következtetéseket, de bármennyire gondosak vagyunk is, azt nem tudjuk, hogy ezek azt adatok, hogyan realizálódnak az istállóban, milyen értékek vannak a tehén közvetlen környezetében; ezek akár méterről méterre változhatnak - nem beszélve az időbeni lefutásról. Közismert jelenség, hogy az istálló egy részén csoportosulnak a tehenek, a másik részét pedig elkerülik. Nem tudjuk pontosan ennek az okát, mert nincsenek közvetlen adataink. Van olyan időszak, amikor a tehenek esznek, míg máskor, hasonló napokon alig nyúlnak a takarmányhoz. Elképzelhető, hogy ennek környezeti hatások kiváltotta élettani-etológiai okai vannak, amelyeket még nem ismerünk kellőképpen, mert nincsenek adataink. Érdekes módon az a paradox helyzet állt elő, hogy a tejtermelés technikailag nyomon követett, szinte mindent tudunk róla, de helyszínéről, a termelést befolyásoló közvetlen környezetről korlátozott a tudásunk. Gyakorlati megfontolásból ilyen helyzetekben fontos szerepe lehet a digitális technológiáknak, más szóval az adat alapú termeléstámogató megoldásoknak. Alföldi László, a Holstein Genetika Kft. és Tarr Zoltán, az Invitech Megoldások Zrt. munkatársa mutatta be azt a fejlesztés alatt álló digitális rendszert, amellyel a két cég - a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-vel együttműködve - próbálja objektív mérésekkel felderíteni az állatok közvetlen környezetét. Két istállóba szereltek be érzékelőket, amelyek adatait egy bázisállomáson gyűjtik, és eljuttatják őket egy központi szerverre. A szakemberek összehasonlítják, elemzik az adatokat, próbálják megérteni a folyamatokat, újabb összefüggéseket igyekeznek felfedezni és végül lehetőség van az ezek alapján történő beavatkozásra is. Várhatóan ez a rendszer a telepek mindennapi gyakorlatába is bekerül mintegy előjelzőként, nagy segítséget nyújtva a szakembereknek. A tanácskozáson egyenes adásban kapcsolták a rábapordányi istállót, és megmutatták az elmúlt időszak adatsorait. Különösen érdekes volt a hőmérséklet és a tejhozam alakulásának az elemzése. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2018. JÚNIUS 27. Alföldi László: az állat környezetét is ismernünk kell Tarr Zoltán: napi segítség a digitális technológia