Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)
2018-06-27 / 26. szám
A szalmafélék és a szálastakarmányok betakarítására napjainkban leginkább hengerbálázókat használnak. Az 1970-es évek elején az amerikai Vermeer cég szabadalmaztatott újdonsága volt a változó kamraméretű, majd néhány évvel később, a német Welger cég által kifejlesztett állandókamrás hengerbálázók (hengeres nagybálázók vagy körbálázók) jelentős piaci karriert futottak be és gyorsan elterjedtek világszerte. A henger alakú nagybálák készítésére alkalmas konstrukciók a mintegy huszonöt ismert mezőgépgyártó terméklistáján előkelő helyen szerepelnek, közülük a leg nagyobb multinacionális, full linerek (pl.: John Deere, CNH, CLAAS,), illetve long linerek (pl.: Kubota, Krone, Kuhn) kínálatában is, és mellettük a jó nevű bálázógép-gyártó specialisták (pl.: McHale, Vicon, Lely-Welger) korszerű hengerbálázóikkal is folyamatosan jelen vannak a piacon. A szálastakarmány-betakarítás gépei közé tartozó hengerbálázók piaci sikereinek titka, hogy zömmel egyszerű, könnyen kezelhető, vontatott eszközök. Sokoldalúak, hiszen szalmafélék, különféle szálastakarmányok (széna, szenázs), kukoricaszár, rostnövények (len, kender), illetve a tüzelési célú biomasszák (energiafű, szőlővenyige) betakarítására is alkalmasak. A henger alakú nagybála készítés módja szerint alapvetően kétféle bálaképző-tömörítő (sodró) rendszer különböztethető meg. Az egyik csoportot az állandó prészerű, dobos-, szalagos- vagy rudas-láncos (rúdláncos elevátor) bálatömörítő szerkezettel dolgozó állandó (fix- vagy konstans-) kamrás, a másikat a szalagos- vagy rudas-láncos bálaképző szerkezettel rendelkező változó (vario-) kamrás konstrukciók alkotják. A kétféle bálaképző rendszer kombinációjával is lehet már találkozni, és a hagyományos szakaszos üzemű technológia mellett újabban megjelentek a folyamatos üzemű, megállás nélkül működtethető (nonstop) hengerbálázók is. Az üzembiztonság fokozásának, a munkaminőség javításának és az üzemeltetés megkönnyítésének szem előtt tartásával az alapvetően kardánmeghajtású hengerbálázók fejlesztésénél a rendfelszedő dob (Pick-up) munkaszélességének növelésére (2,2-2,35 m), a nagyobb bálázási munkasebesség elérésére (maximum 10-12 km/h), ezáltal a nagyobb áteresztőképességre törekednek elsősorban. Egyes konstrukcióknál az anyagáram szűkítésére jobb- és baloldali konzolcsigák szolgálnak. Egyre nagyobb átmérőjű (60-80 cm) és különböző kialakítású rotoros adagoló (töltő-, anyagtovábbító-) berendezéseket (csillagrotorokat) alkalmaznak, amelyekhez egy- vagy több sorban elhelyezett aprítókésekből álló szeletelőegység illeszthető. A szeletelő-berendezések aprítókéseinek száma változtatható (12-27 db), és egyszerűbb, gyorsabb a kicserélésük is. A kések számának növelésével a darabolási hossz csökkenthető, a jelenlegi megoldásokkal az aprítás mértéke minimum 35-40 mm körüli lehet. Az eltömődések megakadályozására biztonsági dobfenékmegoldásokat használnak. A bálaképző-tömörítő (bálaformázó) rendszerek automatikus vezérlésével homogén, egyenletesebben tömörített, így tömörebb (nagyobb tömegű), alaktartó hengerbálák készíthetők. Г'' -‘fiv' т' ,5 г [UNK]Ят [UNK],. -я