Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)
2018-06-27 / 26. szám
© Magyar Juhászat 2018/6 Az olasz kis kérődzőszektor fő jellemzőinek alakulása az utóbbi években Jóllehet, az utóbbi években folyamatosan nőtt azon országok száma, ahova a magyar élő vágóbárányt mint fő ágazati terméket kiszállítjuk, mégis az olasz piac határozza meg a hazai juhászat helyzetét. Ennek rezdülései, keresleti és kínálati viszonyai módosítják juhtartó üzemeink bevételeit. Az olasz piac 80% körüli részesedése indokolja azt, hogy az ország juh- és kecskeszektorának alakulását egy kicsit részletesen elemezzük. Az elemzést az olasz ISMEA intézetet képviselő szakértőnek az EU Juhhús- és Kecskehús-előrejelző Munkabizottsága (EU Forecast Group on Sheep Meat and Goat Meat) 2018. június 11-én megtartott ülésén bemutatott adataira építettük fel. A juh- és kecskeágazat súlya a mezőgazdaságon belül Az olasz piac alapvető fontosságú a magyar juhágazat számára, mert az előállított vágóállatok döntő hányada (kb. 80%) ezen a piacon talál fogyasztóra. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy ez a fő piacunk immár évtizedek óta, amely tradicionálisan meghatározó szerepet tölt be a vágóállat-értékesítésünkben. Átlagos magyarországi körülmények között a juh- (és benne kecske-)szektor bruttó termelési értéke a mezőgazdaság teljes termelési értékének nem egészen 1 %-át teszi ki, míg az állattenyésztés termelési értékének 2 %-át adja. Érdekes módon, ezek az arányok olasz célpiacunkon is nagyon hasonlóak, azzal az eltéréssel, hogy ott lényegesen nagyobb a juhtej jelentősége, mint Magyarországon. A 2017. évben a juhtej termelési értéke 438 millió € értéket tett ki, ugyanakkor a juh- és kecskehús együttesen csak 163 millió € értéket jelentett. Ez a két utóbbi mennyiség akkor tehető a megfelelő helyre, ha a teljes mezőgazdaság termelési értékében betöltött helyét, illetve arányát is megjelöljük. Nos, a teljes mezőgazdasági termelési értéken belül a juhtej 0,9%ot, a juh- és kecskehús pedig 0,3%-ot jelentett Olaszország 2017. évi adatában. A többi ágazat a következő aránnyal szerepelt az adott év termelési értékében: tehéntej 9,0 %; marha-, sertés- és baromfihús 18,4%; egyéb állati termékek 2,8%; egyéb mezőgazdasági termékek 68,6 %. A létszámadatok Az állatlétszámarányokat tekintve az olasz gazdaságban a teljes kiskérődző-állomány 12%-át a kecske, míg 88%-át a juh teszi ki. A juhállomány egyedszáma enyhe emelkedéssel 7,2 millió körül hullámzott (1. ábra). A kecskeállományban is bekövetkezett kismértékű létszámnövekedés - és hullámzás is, és a 2018-ra várt létszám 1,020 millió egyedet tesz ki, ami a 2013-as létszámhoz képest mintegy 46 ezres növekményt jelent. Bár nem tették közzé hivatalosan, mégis, az adatok szerint a vágások nagy hányada „elkerüli” a vágóhidakat, azaz több állatot vágnak le házi vágásként, a farmokon, mint a vágóhidakon. A vágóhidakon levágott állatok közül a kecske 5, míg a juh 95%-ot tesz ki. A kecskék esetében a 2015- ös év volt a csúcs, amikor 159 ezer egyedet vágtak le hivatalosan, 2018-ra a létszámuk várhatóan 132 ezer egyedre csökken (2. ábra). A juhok esetében mintegy félmilliós csökkenés következett be 2013 (3,031 millió) és 2014 (2,517 millió) között, s a következő két évben bekövetkezett fokozatos emelkedést 2018-ban (2,853 millió) csaknem százezres visszaesés követi. 1. ábra: A juh- és kecskeállomány alakulása (1000 egyed) 8 000 7.182 7.166 7.149 7-285 7.215 7.250 3 7.000 Q 6.000 Ф ^ 5.000 о 4.000 £ 3.000 'S 2.000 со 'Ф 1.000 • о 1976 2013 1937 962 .026 II 2014 2015 2016 ■ juh ft kecske 1020 1003 И 2017 2018 Forrás: ISMEA, 2018 2. ábra : A juh- és kecskevágások száma (1000 egyed) I 4 000 о 8 3 000 ё 2 000 'O ГМ со [UNK]о О 1 000 •о > 0 3031 2 517 2 765 2 9372 853 138 2013 ■ 133 2 014 ■ juh Л159 2 015 ■ kecske ■ 142 2 016 132 2017 Forrás: ISMEA, 2018 4