Magyar Mezőgazdaság, 2018. április-június (73. évfolyam, 14-26. szám)

2018-06-27 / 26. szám

M Jó sajt boldog tehenek tejéből Korosa András úgy gondolja, hogy az elmúlt évtizedek­ben az emberek eltávolodtak az állattartástól és a növénytermesztéstől. A városi fiatalok és gyerekek közül meglehetősen kevesen ismerik a gazdálkodással kapcso­latos tennivalókat és más dolgokat. Ő maga is egy hotel­ben dolgozott, de feladta recepciós foglalkozását, és Nemesbükre költözött. Ott gazdálkodni kezdett, ma álla­tokat tart és sajtot készít. Ennek éppen hat esztendeje, annak pedig, hogy elindította a Korosajt Fesztivált, már három. A kezdetben pár egyedből álló állományt ma már tizenhat jer­sey tehén alkotja. Korosa And­rás azt mondja, elsősorban azért tartja ezeket a teheneket, mert az átlagosnál zsírosabb tejük alkalmas a sajtkészítésre, és mert nagyon szereti őket. A tulajdonos a városi életet cse­rélte le a falusi életformára. Mint mondta, egyáltalán nem bánta meg ezt a döntést, sem ő, sem a családja. Jól, mi több, kiválóan érzik magukat Nemes­bükön, ezen a vadregényes helyen. - Korábban recepcióvezető­ként dolgoztam egy hotelben, és természetesen nem gazdál­kodtam - idézte fel a kezdete­ket. - Aztán a kisfiam születése után elgondolkoztunk azon, hogy vidékre kellene költözni. Bevallom, felmerült bennem gyermekkorom sok-sok élmé­nye, köztük azok a szép napok, amikor a nagymamámnál vol­tunk a szabadban, az erdőn. Úgy gondoltam, jó lenne, ha ilyen környezetben nőnének fel a gyermekeim. Azt mond­tam, úgy szeretném nevelni őket, hogy ismerjék a vidéket, annak értékeit, és hogy ponto­san tudják mit esznek. Elen­gedhetetlen az egészséges életmód. Fontos, hogy az éte­lekre, az italokra, azok minősé­gére mindig nagyon odafigyel­jenek. Nemesbükben megta­láltuk az ideális helyszínt, és tovább tervezgettünk, illetve már gyakorlatban is fejlesztet­tünk. Vásároltunk néhány tyú­kot, kacsát, libát, pulykát, majd jöttek a kecskék és a birkák. Utóbbiak csak hobbiból. Aztán egy szaklapban találtam egy cikket, ami a jersey tehenekről szólt. Annyira megtetszettek a tulajdonságaik, hogy rögtön kijelentettem: nekem ilyenek kellenek. Be is szereztem egy vemhes üszőt, ezzel elindult a gazdaságom. Persze gyorsan jött a következő kérdés: mi legyen a tejjel? Ez nem sokáig maradt kérdés, hiszen a sajtot mindig szerettem, és a készíté­sük is érdekelt. És persze az is ösztönzött, hogy olyan értéket teremtsek, amit nemcsak én, hanem mások is kedvelnek. Először csak egyetlen tehén tejet dolgoztam fel, és az abból készült sajtok gyorsan elfogy­tak. Aztán a baráti társaságom is megerősítette, hogy ízlete­sek a sajtjaim. Igaz, ez látszott abból is, hogy bármennyit ké­szítettem, soha nem maradt belőle. Tovább kellett lépnünk. Vásároltam még két tehenet, de ez sem volt elég, mert egy­re többen vásárolták a sajto­kat. Nem volt más választá­sunk, vettünk tíz tehenet. A Korosa-birtokon jelenleg tizenöt és tizennyolc állat kö­zött mozog az állomány. A gaz­da azt mondja, nem is kell több, mert saját maga ennyit képes ellátni, és így bír el a leadott tejmennyiséggel. - Az állományunk teljes tejmennyiségét feldolgozzuk. Ez éppen annyi, amennyit családilag még meg tudunk oldani, és emiatt nem is sze­retnénk bővíteni az állo­mányt. A tejellátás folyama­tos. Általában nyolc-tíz tehe­net fejünk egyidőben, ami a tejet illetően a család és a vásárlók számára egyaránt elegendő mennyiség. Korosa András tapasztalatai szerint egyre inkább keresik az emberek a természetes, a kis­­üzemileg készített dolgokat. Ráadásul sokan romantikusan vonzódnak a vidéki életmód iránt. A gazdálkodóknak ez valódi megélhetést jelent. -Úgy gondolom, hogyha kifejezetten csak tejjel kellene foglalkoznunk, akkor már bezártunk volna. De így, hogy hozzáadott értéket teremtünk, Magyarországon is működik ez a fajta gazdálkodás. Persze jó marketing is kell hozzá, anél­kül nem megy. Hozzá kell ten­nem még, hogy nem egy álta­lános tehenészet a miénk, nem csak az állatok tartásáról szól ez az egész. Nálunk saját neve van minden egyes állatnak, beszélünk velük. Akár örökbe is lehet fogadni őket, és vidéki életérzés tábort szervezünk. Itt van a Korosaft Fesztivál is, aminek már ezer-ezerötszáz látogatója van egy évben. Nemrég rendeztük meg har­madik alkalommal, és ha elér­jük az ötödiket, akkor kétna­pos, zenés-koncertes rendez­vényt szeretnénk szervezni az alkalomra. A piacból élünk, tehát természetes számunkra, hogy minél szélesebb körrel megismertessük a termékein­ket, a munkát, amit végzünk. A fesztivál - amellett, hogy kelle­mes kikapcsolódást, jó szóra- MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2018. JÚNIUS 27. A sajtválaszték egyre bővül Korosa András és felesége

Next