Magyar Műhely, 1967. szeptember (6. évfolyam, 22. szám)

1967 / 22. szám - Bakucz József: Petit Enfer - Hajdú Andrásnak

BAKUCZ JÓZSEF HAJDÚ ANDRÁSNAK Az ember: isten fia és isten atyja (Unamuno) ELSŐ TÉTEL VISZONYLATOK perpetuum mobile rögzíted magad szobádban ágyadra fekszel szemben a Holddal sötétben fekve nézed a Holdat szemben ablakod báj függönyök tánca anyaga színe báj a Holdnak újra arca van fényének varázsa misztikum ahogy fele elvész törtfogazott szélű homályban és egy titok­kal terhes másik oldalát sejteti mire ennyit gondoltál mérlegelésed tárgya elúszott már nincs u­gyanott kicsi idő és félig az ablak függönye mögé bújt de még ki­les és még egy kicsi idő és már onnan is eltűnik fénye van még de arca már nem téged néz előbb sem téged nézett jegesen mint a Hold megváltozik a kép értelmét vetkezi az összes szók báj titok Hold-arc-fény-titok elrándulnak ag­yad szeme elől és a való nem annak égi mása rettenetes arc egy villanásra rádmered a Holdra emlékeztet még ekkor is de erről nem tehetsz a való ag­yad jelmezkölcsönzőjébe jár a rettenetes ekkor már az ősképhez hozzáragadt nem tehetsz se­mmit kéz­ a­ kézben lépnek eléd bár a rettenetnek semmi köze a való­hoz kivéve hogy hozzád van köze neked rettenetes PETIT ENFER

Next