Magyar Műhely, 1969. január (8. évfolyam, 31. szám)

1969 / 31. szám - TÉKA - Híreink

LADÁNYI LÁSZLÓ ELBESZÉLÉSEI — Ladányi László : Tűzözön. Rovelli Brothers Kk. Tel-Aviv, 1968. 237 o. — Ladányi László a derékhadból sem­mi módon ki nem váló költőként hagy­ta el Magyarországot; különös patinájú elbeszélő-egyéniségként érkezett meg Izraelbe. Írói nyelvének alaprétege ki­fogástalan, szabatos, bár ma inkább szárazon konzervatívnak hat, valahol Kosztolányi és az MTI között. Ezt minden bizonnyal maga is érzi, ezért frissíti fel elbeszéléseit a legváltozato­sabb anyaggal: a budapesti argó szó­készletével , Károli bibliafordításának fordulataival, magyarra szinkronizált amerikai filmek párbeszédének ritmu­sával. A novellákat egymás után lapoz­va úgy tűnik, különböző írókkal van dolgunk, de legalábbis sokévtizedes fej­lődéssel. A kötet végére érve azonban a stílushatások egységessé gyúródnak. Ladányi tel-avivi tömeg­ magányában tiszteletreméltóan kísérletező író. Kivételes helyzetének második okát írói magatartása magyarázza. A Toron­tóba költöző író maga dönti el kíván-e új közösségével azonosulni, nyelvet és világképet cserélni; maga dönt arról is, mikor és milyen mértékben változzék. Izraelben — mint a fiatal, létükben fenyegetett nemzeteknél általában — az alkalmazkodás, a szolidaritás igénye sürgető, szenvedélyes formában jelent­kezik, olyan nehezék ez az író nyakán, amely könnyen a mélybe húzhatja. Koestler Artur, Arnold Zweig, Hanna Arendt úgy tértek ki a választás elől, hogy visszavonultak, más országba köl­töztek. Ladányi úgy tér ki előle, hogy visszautasítja a « társadalmi megren­delést » — amivel más körülmények között ugyan, de már szembesülhetett. Novellái általában semleges környe­zetben játszódnak: angol, olasz, francia személynevek, bizonytalan körvonalú házak, amelyek ipari társadalmak met­ropoliszainak külvárosaiban állnak. Ha néha megnevez, földrajzilag meghatá­roz egy helyet, hamar felfedezzük, hogy Amerika, vagy Olaszország kép­zeletbeli másával van dolgunk. Ladányi történetei egyébként sem igénylik a háttér hitelességét. A « Tűzözön » el­beszéléseinek kisebb fele játszódik Iz­raelben, de ennek a háttérnek sincs jelentősebb szerepe: a diákokat, ven­déglősnőket, héber és magyar neveket behelyettesíthetjük tetszésünk szerint. Ladányi ebben a nehézkedési tör­vénytől enyhített közegben zavartala­nabbá mozog: groteszk, ellipszissé, nyolcassá húzódó köröket ír le. Banen úr és a többiek című novellájában a gide-i értelmetlen cselekedet egy faj­tájával találkozunk. Néhány fúriára emlékeztető vénasszony feltúrja a fő­könyvelő házát, kihasítja valamennyi párnáját-dunyháját , aminek követ­keztében elmúlik Barrenné kínzó aszt­mája. A Szökevény című novella hőse, nem tudni miért és nem tudni honnan menekül. A vonaton ilyen jelenetek tanúja: « Csak azt kérdezték meg, miért va­gyok poggyász nélkül. Ujjamat az aj­kamra tettem és ez nekik elég volt. Visszaadták az irataimat és tiszteleg­tek. A két katona következett. Az egyiket ott nyomban főbelőtték és kihajították az ablakon. A másik­nak idézést nyújtottak át, nem tudom mi okból. Az csak legyintett, végighe­vert az ülésen és folytatta az alvást. » A groteszk nézőpont és a nyelvi frisseség előbb-utóbb stílusparódiához vezet. A Tűzözön legsikerültebb írásai ezek. A Dán című történet a Hamlet korszerű, ruhás, autós, filmfelvevőgé­pes változata — egy bulvárlap modorá­ban. A címadó elbeszélés tónusa emel­­kedettebb: Károli bibliafordításának nyelvén Noé történetének atomkori változata. — 59 —

Next