Magyar Műhely, 1993. március (32. évfolyam, 87. szám)
1993 / 87. szám - Czúth Arthur: Versek
VERSEK CZUTH ARTHUR PILLANATNYI FELTEVÉS Olyan késői a tavaly tán ezért olyan múltkori a szemed kenővajaskenyér-szájú fehérjedús-lehelletű kényszerzubbonyradírkanyar s jönnek már a gázórák hátukon humanitárius akcióval kiböffentett véres folyás csobogásának hallatára tükör-szárny-szendviccsé vakarom a lezúduló visszhangszálat s merthogy természetfelettien fennmarad így dédapám is durcás abroszként él bennem mint megannyi grimaszmájpástétompillantás KUDARC Vesszők futnak bennem egymást taszigálva homlokomon izzadom ismerettségemet a térrel de ellenállhatatlan vagyok a kétségekkel szemben hisz csupán illúzióim ringatnak most tudásba egyetlen helyeslés vagy pisszenésnyi utasítás palánkot emel előttem és én nem bírom a csákányt megemelni !