Magyar Műhely, 2012 (50. évfolyam, 159-162. szám)
2012 / 159. szám - Debreczeny György: Vontatmányok diadalívek alatt. Versmontázsok
Debreczeny György Vontatmányok diadalívek alatt* Versmontázsok Engedjétek meg hogy közétek lépjek ó együgyűen szelíd barátaim , emlékeim bozótja fogyó éveim hányszor szégyelltem magam balgaságomért hogy 18 250 agyontaposott lépcsőjét másztuk meg a hegynek Előttem a fényben jajkiáltások szétroncsolt testek árnyai vibrálnak elhagytam szüleimét testvéreimet kegyetlenül megformált ember mindig ugyanabban a körben szóljak még valamit ne szóljak Elég volt a magányosságból és az édes békességből is elég volt az is lehet hogy nagyon elzsírosodtunk Elektromosság kő és acél van az ember homloka mögött és nincs egyebünk az üvegtorkú madárnál kialudt pipa lóg az ajkaink közül s egy nyugodalmas kéz megint letakarta az indulatokat most rabok vagyunk a vaksötét toronyban Montázs Kassák Lajos verseiből