Magyar Műhely, 2017 (55. évfolyam, 179-182. szám)

2017 / 181. szám - Foer, Jonathan Safran: A szerelem vak és süket

Jonathan Safran Foer* A szerelem vak és süket Ádám és Éva néhány napig boldogan éltek. Ádámnak, mivel vak volt, sosem kellett látnia a hosszúkás pacára emlékeztető anyajegyet Éva arcán, csálé metszőfogát vagy tövig rágott körmeinek maradványát. Évának pedig, mivel süket volt, sosem kellett hallania, Ádám milyen betegesen önimádó, olykor érzéket­len a józan észre, és idegesítően gyerekes. Szép idők voltak. Mindig csak almát ettek, és egy idő után mindent tudtak. Éva rájött, mi a szenvedés oka (nincs neki), Ádám pedig elkezdte kapizsgálni, mi az a szabad akarat (csak elméletben létezik). Megértették, miért zöldek a fiatal növények, honnan jön a szellő, és mi történik, amikor egy megállíthatatlan erő ütközik egy mozdíthatatlan tárggyal. Ádám már foltokban látott, Éva pedig érzékelte a ritmust. Majd Ádám for­mákat fedezett fel, Éva pedig hangokat. És egyszercsak, bár a fokozatos változást, amely ide juttatta őket, nem vették észre, teljesen kigyógyultak a vakságból és a süketségből. Meg a boldog házasságból. „Mibe keveredtem?” - kérdezték maguktól mindketten. Először passzívan ellenálltak, majd magukba zárkózva kétségbeestek, később elkezdték használni az új szavakat, először csak találomra, aztán már célzottan, megnemzették Káint, terelgették az első teremt­ményeket, majd pedig azon veszekedtek, kinek a tulajdona mindaz, ami sosem volt senkié. Visszahú­zódtak a kert két végébe, és onnan kiabáltak át egymásnak: „Ronda vagy!” „Te meg buta és gonosz!” Aztán megjelentek az első horzsolások az első térdeken, ahogyan az első emberek első imáikat mor­molták: „Alázz, amíg csak bírom.” De Isten visszautasította őket, vagy nem is figyelt rájuk, vagy egyszerűen nem létezett eléggé. Egyiknek sem volt szüksége rá, hogy igaza legyen. Nem kellett nekik semmi a világon, amit látni vagy hallani lehet. Egyetlen festmény, könyv vagy film, semmiféle tánc vagy zene sem tudta teletölteni a ma­gány szitáját. Békére volt szükségük. * * * Jonathan Safran Foer amerikai író 1977-ben született Washingtonban. A Princeton Egyetemen folytatta tanulmá­nyait. Leginkább Minden vilángol (Everything is Illuminated, 2002) és Rém hangosan és irtó közel (Extremely Loud and Incredibly Close, 2005) című regényeiről ismert. Jelenleg kreatív írást tanít a New York Egyetemen. ** Eredeti cím: Love Is Blind and Deaf, megjelent 2015. június 8-án a New Yorkerben.

Next