Legújabbkori Történeti Múzeum Évkönyve, 1963-1964

Győrffy Sándor: A Társadalmi Múzeum - a magyar munkásosztály és a munkásszociálpolitika történetének forrása. (1909-1913)

A TÁRSADALMI múzeumi hi­ tünk sokkal kedvezőtlenebb, mint másutt.” Az egyszobás lakások aránya Európa nagy­városaiban 20—40%, Budapesten 52%, a kétszobás lakások aránya másutt 35—40%, Budapesten 26%, a három- és négyszobásoké másutt 30—40%, nálunk 16%. Az albérlők Európa nagyvárosaiban a lakosság 7—8%-át, Budapesten 16%-át tették ki. Több mint negyedmagával lakott 18 605 egyszobás lakásban 125 578 egyén, tehát átlag 7-en (!) egy szobában! „Budapest székesfőváros tanácsa, amint felismerte ezen tűrhetetlen állapoto­kat, hozzálátott a lakásviszonyok javításához, sokkal több jóindulattal, mint eredmény­nyel.” Az ipari-városi fejlődés, a városi lakosság arányának 20%-ról 40%-ra növekedése Európa-szerte kiélezte a századfordulón a lakásproblémát, különösen a munkásosztály vonatkozásában. Nem véletlenül foglalkozott már Engels is olyan nyomatékkal a lakás­kérdéssel. A Társadalmi Múzeum munkatársai is felismerték a lakásépítés ügyének jelen­tőségét, és igyekeztek közismertté tenni a munkáslakásépítési akciók eredményeit, fel­használható tanulságait. A burzsoázia egy része is megértette, hogy egyrészt jó üzlet szá­mára is a munkáslakások építése, másrészt, hogy csak ezen az úton biztosíthat gyárai szá­mára állandó munkás-törzsgárdát. Ezzel magyarázható, hogy 1911-ben pl. 30 000 munkás­lakás épült. 10. Szövetkezetek A munkáskert-szövetkezetek. Vajda Ármin tanulmánya (TME — 1910: 412—428, 481 —510. 1.) ismerteti a külföldi (francia, német, angol) tapasztalatokat ezen a téren, majd az első hazai kezdeményezést, a debreceni Közhasznú Munkáskert Egyesületet. Az Egyesület által kibérelt földterületen (15, majd 24 holdon) 240 kertet létesítettek, illetve hat gyer­mekjátszóteret. A kerteknek két típusa alakult ki: 1. „veteményes, virágos kert”, 2. „kis­­föld” — burgonya- és kukoricatermesztésre. Közli a tanulmány a munkáskert-bérlők foglalkozás szerinti összetételét: a legtöbben kefegyári munkások, vasutasok, vasmunká­sok, építőmunkások, cipészek. „Az időt, melyet a munkás ezelőtt a korcsmában töltött, kertjében tölti el családja körében, melytől gyakran már elidegenedett.” A tanulmány elemzi a kertek anyagi, szociális, erkölcsi egészségi előnyeit. A külföldi példák és a debre­ceni tapasztalatok alapján javasolja további városi, illetve gyári munkáskert-bérlő egye­sületek és szövetkezetek alakítását, illetve állami-községi kert-parcellázások szorgalma­zását. „A legtöbb városnak van parlagon heverő földje. Ily módon elérhető, hogy a váro­sok környékén levő elhagyott telekből virágzó szép kertek keletkezzenek.” A szerző mindenekelőtt a burgonya, káposzta, hagyma, saláta, zöldbab, borsó, para­dicsom és eper termesztését javasolja. Ha parcellázni lehet, akkor „a munkáskertekből fejlődnek ki a kertes munkásházak.’' A kertszövetkezet ez esetben tovább fejleszthető házépítő szövetkezetté. „A kertváros a legmodernebb alakja a munkáslakásoknak.” — „Igen kívánatos lenne a munkáskertek intézményét kifejleszteni hazánkban. Kötelessége ezt elősegíteni mindenkinek.” A ,,Kőművesek termelőszövetkezete — Budapesten" című ismertetés (TMSZ — 1913: 140—143. 1.) érdekes adatokat közöl egy kisipari termelőszövetkezet létrejöttéről. „Ez a kísérlet nálunk az első a maga nemében és ezért joggal tarthat érdeklődésre számot.” A szakszervezet segítségével létrejött termelőszövetkezet már az első évben az e szakmá­ban átlagos 56—64 filléres órabér helyett 66—80 fillért fizetett. „Szolid munkát szállított, több jeles céggel állandó üzleti összeköttetést tart fönn.” Az ismertetés felhívja a figyelmet általában a kisipari termelőszövetkezetek történetének tanulmányozására. Ki hinné, hogy az első világháború előtti években több ezer ilyen szö­vetkezet működött hazánkban! Marxista történetírásunk feladata ezek levéltári, hírlapi dokumentációjának feltárása — muzeológusaink feladata még fellelhető munkaeszközeik, gyártmányaik, egyéb emléktárgyaik, a róluk készült fényképek összegyűjtése. Munkásfogyasztó szövetkezetek. (TMSZ — 1913: 634—638. 1.) Az Általános Fogyasztási Szövetkezet 1904-ben alakult. Taglétszáma 1912-re fokozatosan 22 447-re emelkedett.

Next