A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1967-1968

Szakács Margit: A szocialisták fényképalbuma

Baron Ede (1857 — 1940) — a kékfestő szakmát tanulta. 1877-től külföl­dön tartózkodott, Ausztriában és Németországban ismerkedett meg, lassalle­­ánus közvetítéssel a marxista tanításokkal. 1885-ben hazatért és a fővárosban telepedett le, ahol vendéglőt nyitott. Előbb Budán, a Fő tér és a Hajógyár utca sarkán volt a vendéglője, majd a „Központi Pályaudvar mellett”. Törté­netünk időpontjában a Felsőerdősor 25 sz. alatt. 1890-ben kapcsolódott be a magyarországi munkásmozgalomba, előbb az Engelmann, majd a Silberberg vezette pártellenzékhez tartozott. 1896-ban lett a szociáldemokrata párt veze­tőségének tagja. 1897-ben pártszolgálatba lépett, szerkesztője lett a Volks­­timme-nek és titkára a német mozgalomnak. Vendéglője sok munkásgyűlés színhelye és egy időben a Vorwärts munkásképző egylet helyisége volt. Mint a „szociáldemokrata érzületű munkások gyűlhelye” állandó megfigyelés alatt állott. Főleg a németajkú munkásság látogatta. Baron a munkásgyűlések gyakori németnyelvű előadója, hatásos szónoka volt. 1898-ban, mint a párt agitátora és vezetőségi tagja került vád alá. 1906-ban a Torontál megyei szociáldemokrata párt titkára lett. 1907-ben Temesvárra küldték, majd a délvidéki bányászok megszervezésével bízták meg. 1911 és 1919 között ismét a német pártlap szerkesztője volt és a német titkárság teendőit látta el. Ekkor szembaja miatt visszavonult a mozgalomtól. Egyik megszervezője volt a magyarországi szövetkezeti munkásmozgalomnak.29 l. Baron Ede 29 L. Vincze E. i. m., 340. 1. — Társadalmi Lexikon Bp., 1929. 65. 1. — Népszabad­ság, 1897. IX. 24. — FL. Főkap. em­. ref., 193/1897, 65/1898, 608/1898, 781/1898 — Rend. jel. 1897-1898.

Next