A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1979-1980

S. Mialkovszky Mária: Adalékok az otthonkultúra-kutatás kérdéséhez az Allt-féle hagyaték kapcsán

ADALÉKOK AZ OTTHONKULTÚRA-KUTATÁS KÉRDÉSÉHEZ 115 azt hazai leltáraink is igazolták: szőnyegeket az átvizsgált leltárak mindössze egyetlen százaléka jelöl. BFL. Int. a. m. 1805-ből 1319. sz., 1823-ból 715. sz. 200 Vtgy. Ltsz: 78. 10. 13. 1—2. M: 100X90 cm. 201 N. Pevsner: Id. mű, 8. kép. A falfestéssel, illetve a fal „öltöztetésének” külön­böző módozataival az adott helyiség harmóniája, hangulata, színhatása szempontjából — amelyet a múlt század második felében döntőnek tekintettek — mind Falke, mind Wohl Janka nagy nyomatékkal foglalkozik. Ld. Jacob Falke: Die Kunst im Hause. 217. skk. old.­ Az Otthon ... 77. skk. old. 202 Kanapé. Bgy. Ltsz. 78. 3. 38. M: 120X146X43 cm. Sötétbarnára pácolt, fényezett, elöl négy rövid baluszter, hátul enyhén S-vonalú lábakon áll. A keskeny vízszintes le­­zárású káva elöl kissé kihasasodik. A háttámla téglalap alakú, oldalt oszlopos kikép­zésű, fölötte végigfutó, áttört, faragott frízzel, sarkain fiálékkal, fent középen neorene­­szánsz orommal. A rugós ülés és a háttámla belső mezeje kárpitozva, reneszánsz orna­­mentikájú vörös plüss huzattal bevonva. A kissé hajlított karfák korcs volutában vég­ződnek, baluszteres támasszal aládúcolva. Felületükön fent, középen bojtokkal díszí­tett kárpitos párna. Karszékek. Bgy. Ltsz: 78. 4. 36—37. M: 116X55X45 cm. A kanapétól csak méretek­ben térnek el, valamint abban, hogy a lábakon görgőpapucsok vannak. Zsöllyék. Bgy. Ltsz: 78. 4. 32—35. M: 94X52X40 cm. A karszékekhez viszonyítva annyiban módosultak, hogy karfájuk csak S-vonalú alacsony támasz; a támlát fent középen nem orom, hanem laposan faragott párta díszíti. Asztal. Bgy. Ltsz: 78. 4. 39. M: 75ХИ0Х64 cm. Világosra pácolt bükkfából esz­tergált lábak, az asztallap is világos diófurnér borítású. A két gazdagon tagolt oszlop­lábat két-két, csigavonalat imitáló karomláb támasztja, felületükön durva ékvágásos és vésett díszítéssel. A heveder tulajdonképpen vaskos, téglalap alakú keret, benne bábos ráccsal. A kerethez alul íves lemeztoldalék kapcsolódik, fent középen pedig na­gyobb fiaié. Az asztal lapja tört vonalú, ovális, profilált keretű. Az egész asztal régebbi, kései biedermeier-neorokokó asztal átalakítása révén jött létre. A pest-budai átvizsgált leltárak tanúsága szerint az összetartozó ülőgarnitúrák voltak általában jellemzők már a Mária Terézia és II. József korabeli polgári ottho­nokban is. Huzatuk azonban ekkor inkább bőr volt, mint textil. Ld. Marianne Zweig: Wiener Bürgermöbel aus theresianischer und josephinischer Zeit. Wien 1922. 9. és 14. old. 203 Mágnásenteriőrökben nálunk ez a típus nem vagy csak nagyon szórványosan fordulhatott elő. Alkalmasint inkább köznemesi, polgári körökben volt kedvelt. Ld. Voit Pál: ld. mű, 298. old. 204 Ld. Historickÿ nábytek a móda, 1975. Kiállítási vezető, 37. kép. A londoni Geffrye Museum, mely az I. Erzsébet korától az 1930-as évekig terjedő idő angol asz­talosiparának és otthonkultúrájának bemutatását vállalta, a közép viktoriánus idők polgári szalonjának illusztrálására vegyes berendezésű, inkább neorokokó ízű, mint reneszánsz ihletésű berendezést szemléltet. Ld. Kiállítási vezető, 21. kép. 203 Az Otthon ..., 108—110. old. 206 A bútorok technikai kivitele kiváló. Ma mintegy 100 év után is szinte újnak látszanak. Ez még akkor is jelentős, ha tudjuk, hogy abban az otthonban keveset hasz­nálták, kímélték, óvták őket. 207 Bgy. Ltsz: 78. 4. 84. M: 75X69X69 cm. Esztergált és puhafarészekből össze­állítva, szinte egész felületén dús, plasztikus, barokkos ornamentikájú stukkóbevonat­tal borítva, aranyozva, a négy baluszteres lábat összekötő kereszthevederek metszés­pontjában urnaszerű taggal. A kávákat lent, középen, áttört íves vonalú lemezek egé­szítik ki. Az asztallap széles pereme többszörösen profilálva, középmezeje vörös plüs­sel fedve. 208 Ld. Georg Himmelheber: Klassizismus — Historismus — Jugendstil, 642. kép. 209 Egy. Ltsz: 78. 4. 49. M: 127X88X38 cm. Világosbarnára pácolva, fényezve, a polcok lapjai diófurnérral borítva. A lekerekített sarkú, enyhén profilált élű három polc felfelé haladva egyre kisebb és keskenyebb. A mellső lábakat és támaszokat íve­sen alakították és fülkagylószerűen áttörték. A felépítés és a megformálás módja következtében a bútordarab kihasasodó hatást kelt. A hátsó lábak és a támaszok egye­nesek, esztergáltan többszörösen tagolva. A fedőlapot középen lapos faragású, áttört, neoreneszánsz orom egészíti ki, amely világosan megkülönböztethető utólagos toldalék.

Next