Magyar Művelődés, 1922 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 8. szám

IRODALOM. 257 ad hangot irodalmunkban a teljesen érzéki szerelemnek. A kath. lírának legkiemelkedőbb képviselői Kemenes és Tárkányi. Az epikus költők álta­lában Arany lenyűgöző hatása alatt állnak. A regénynek Jókai adott új stílust és szerzett neki olvasóközönséget. Szinte korlátlan fantáziája színes alkotásaival és idealizmusával nagyban hozzájárult a nemzeti önbizalom felébresztéséhez. Mellette Abonyi Lajos és Vas Gereben jelentősebb. E kor drámája általában a romantikus szenvedélyek kidomborítója, színi hatásra törekszik. Legértékesebb munkása Szigligeti. A népszínmű a realizmus felé való közeledésével tűnt ki. A romantikus talaj örökbecsű alkotása a nemzeti fejlődésre is fontos tanulságot nyújtó Ember tragédiája„ Beható és finom elemzése a munka egyik legszebb része. A kiegyezéssel, melyet nem tartottak általában kielégítőnek, kezdődik a liberális korszak. Az a nyugtalanság, elégedetlenség, mely a politikai életben uralkodik, megnyilvánul a társadalmi életben és utat talál az iro­­dalomba is. A szellemi életben a nemzeti gondolat fokozatos elhalványulása észlelhető. Az előző kor theatrális hatásra törekvő, túlzó romantikus drá­májára visszahatásképen a mesedrámák kultusza jelenik meg. Folytatásai ezeknek a verses regények, melyek egy része nemzeti vonatkozású, más része egyéni jellegű. A regény a társadalmi életből veszi témáját, eleinte a francia, majd az orosz írók hatása jelentkezik benne. Egyes képviselői a magyar életbe ágyazzák bele meséiket. Beöthy Zsolt meghonosítja az angol tárcát. Legkiválóbb művelője a magyar társadalmi regénynek Justh Zsigmond. A társadalom harcaiban részt vesz a dráma is. Ez veti fel a zsidókérdést és megjelenik benne a liberális politikai tendencia is. A tár­sadalmi dráma legjelesebb képviselője Csiky. A népszínmű inkább epizód­­alakjaiban, mint egészében tünteti fel a magyar népi életet. A népi tragédiára Rákosi Jenő tett elsőül kísérletet. A kor nyugtalan, forrongó hangulata megnyilatkozik a lírában is. Megjelenik benne a függetlenségi gondolat, tehát politikai színezetet is vesz. Általános a sóvárgás egy jobb, boldogabb kor után. A szenvedés tisztító tüzén át keresi a boldogságot e kornak legkiválóbb és legegyénibb poétája Reviczky. Költészetét az teszi eredetivé, hogy első poétánk, ki a kort saját hangulatán át nézi. Érdekes jelensége a boldogságkeresésnek Komjáthy költészete. A vallásos költészetbe Mindszenty visz új hangot. Munkája a­ századforduló (1890—1914) költészetének megrajzolásával végződik. Ez a könyvnek legaktuálisabb fejezete, mivel jó részben ma is élő írókról mond ítéletet. Avatott kézzel és biztos ítélettel igazít el s állapítja meg e kor igazi értékeit és világít rá azon sajátosságokra, me­lyeket az írók egy részének a fajtól való elszakadása vitt bele mai iro­dalmunkba. Találóan emeli ki azokat a világnézleti különbségeket, melyek az irodalmi termékek színezetét adják. E fejezet e korszak irodalmi érté­kelésében megbízható kalauz. Alszeghy munkája ítéletünk szerint a magyar kritikai irodalomnak jelen­tős nyeresége. Nagy készültsége mellett jellemző vonása, hogy nemcsak a ház- Magyar Művelődés.2

Next