Magyar Múzeumok, 1997. 1. szám (Vol. 3.)

MŰHELY - Gál Tibor: Az esztergomi királyi vár és a Pfalz helyreállítása a 2000. évig

MŰHELY Műhely Az esztergomi királyi vár és a Pfalz helyreállítása a 2000. évig Gál Tibor E folyóirat néhány hónappal ezelőtt megjelent számá­ban Horváth István régész már kifejtette álláspontját a témával kapcsolatban.* A következőket nem refle­xiónak szánjuk, nem kívánunk műemlék-helyreállítási témákban vitába szállni vele, csupán a minél telje­sebb tájékoztatás érdekében szeretnénk vázolni szempontjainkat és a helyreállítás irányvonalát. Történeti áttekintés és előzmények A magyar államiság egyik legjelentősebb emlékhelye az esztergomi várhegy, az egykori királyi vár. A XIII. század végéig először fejedelmi, majd királyi szék­hely, később az érsekség tulajdonába kerülvén Ma­gyarország egyházfőinek a lakhelye. A királyi palota első és egyik legjelentősebb fény­kora III. Béla uralkodása idejére tehető. Sajnos a ké­sőbbi átépítések és ostromok miatt a vár ekkori álla­potáról hiányosak az ismereteink, de a megmaradt töredékek arra utalnak, hogy a maga korában egy eu­rópai színvonalú, impozáns épületegyüttes volt. Leg­épebben megmaradt része a ma is álló királyi palota­nagyterem épülete (Pfalz), amely a XVIII. századi használata miatt a későbbiekben kaszárnya néven vonult be a köztudatba. A palota következő jelentősebb korszaka a XV szá­zadra tehető, amelyet Széchy Dénes és Vitéz János építtetői tevékenysége fémjelez. Ekkor épül ki a kor humanistái által többször említett, a szakmai körök­ben mindmáig sok vitát kiváltó, ún. Vitéz-palota. A török hódoltság alatti ostromok és erődítési munkák alatt súlyosan megrongálódott épületeket fo­kozatosan földdel töltötték fel. Ennek köszönhetően a XVIII. század közepén az észak-déli hossztengelyű egykori palotaszárny volt használatban, amelyben ka­szárnya működött. 1761-ben a vár visszakerült az ér­sekség tulajdonába és szinte azonnal nagyszabású tervek készültek egy új főpapi rezidencia, valamint székesegyház megépítésére, és megkezdték a romok eltakarítását. A középkori épületmaradványok nagy részét ekkor bontották el. A XIX. század elején, a mai székesegy­ház építésé­vel egy időben indult meg a középkori vár vizsgálata, maradványainak számbavétele, faragványainak gyűj­tése. Ez azonban csak a XX. század 30-as éveiben kapott nagyobb lendületet. Akkoriban Lépesd Antal kanonok és Gerevich Tibor művészettörténész irányí­tásával folytak az ásatások, s a mának is példát mutató helyreállítás a Műemlékek Országos Bizottsá­ga építészének, Lux Kálmánnak nevéhez fűződik. Feltárták és restaurálták a palotakápolnát és az egy­kori lakórész alsó szintjeit. A további rekonstrukciók megvalósulását (ún. Beatrix-terem beboltozása, vagy a Fehér torony tetővel való lefedése stb.) annak ide­jén a közelgő Szent István évforduló, financiális prob­lémák és a hamarosan bekövetkezett II. világháború eseményei akadályozták meg. A vár, a palota újabb feltárásai a 60-as években folytatódtak és a mai napig is tartanak. Az új adatok tükrében a korábbinál sokkal részletesebb kép lát­szott kirajzolódni a Pfalzról, azonban a kutatási ered­mények átfogó, végső összesítése még várat magára. (A konkrét rekonstrukciók szempontjából kiemelt fontosságú a kőfaragványok mielőbbi művészettörté­neti feldolgozása.) 1968-70 között Koppány Tibor és Vladár Ágnes Restoration of the Royal Palace and the Pfalz in Esztergom until the year 2000 One of the most significant historical sites in Hungary is the castlchill in Esztergom and the castle known as the Pfalz. This place has been perma­nently inhabited since ancient times. From the 10th century to the end of the 13th it was the seat first of the prince and then of the king, and later, coming into the possession of the Esztergom archbishop, it became the residence of the archbishop and the ecclesias­tical capital of Hungary. Its greatest glory was in the 13th century. Subse­quently. in tile 15 and 16th centuries, as a result of the alterations during the Renais­sance, the episcopal palace, then known as the Vitéz Palace, developed from the original Palace Great Hall. Frequent reference was made to it by the Humanists of the period. Because of the way it was used in the 18th century it was later called the Barracks. At the beginning of the 19 th century a survey of the medie­val castle was commenced at the same time as the building of the modern cathedral. This work received renewed impe- Hosszmetszet a palota nagy­termén keresztül Longitudinal section through the Palace Great Hall * Esztergom, a királyi vár helyreállításának problémáiról (Hajdú Éva interjúja dr. Horváth István régésszel) MM 1996/2, 14-16. o.

Next