Magyar Múzeumok, 1997. 1. szám (Vol. 3.)
MŰHELY - Gál Tibor: Az esztergomi királyi vár és a Pfalz helyreállítása a 2000. évig
MŰHELY Műhely Az esztergomi királyi vár és a Pfalz helyreállítása a 2000. évig Gál Tibor E folyóirat néhány hónappal ezelőtt megjelent számában Horváth István régész már kifejtette álláspontját a témával kapcsolatban.* A következőket nem reflexiónak szánjuk, nem kívánunk műemlék-helyreállítási témákban vitába szállni vele, csupán a minél teljesebb tájékoztatás érdekében szeretnénk vázolni szempontjainkat és a helyreállítás irányvonalát. Történeti áttekintés és előzmények A magyar államiság egyik legjelentősebb emlékhelye az esztergomi várhegy, az egykori királyi vár. A XIII. század végéig először fejedelmi, majd királyi székhely, később az érsekség tulajdonába kerülvén Magyarország egyházfőinek a lakhelye. A királyi palota első és egyik legjelentősebb fénykora III. Béla uralkodása idejére tehető. Sajnos a későbbi átépítések és ostromok miatt a vár ekkori állapotáról hiányosak az ismereteink, de a megmaradt töredékek arra utalnak, hogy a maga korában egy európai színvonalú, impozáns épületegyüttes volt. Legépebben megmaradt része a ma is álló királyi palotanagyterem épülete (Pfalz), amely a XVIII. századi használata miatt a későbbiekben kaszárnya néven vonult be a köztudatba. A palota következő jelentősebb korszaka a XV századra tehető, amelyet Széchy Dénes és Vitéz János építtetői tevékenysége fémjelez. Ekkor épül ki a kor humanistái által többször említett, a szakmai körökben mindmáig sok vitát kiváltó, ún. Vitéz-palota. A török hódoltság alatti ostromok és erődítési munkák alatt súlyosan megrongálódott épületeket fokozatosan földdel töltötték fel. Ennek köszönhetően a XVIII. század közepén az észak-déli hossztengelyű egykori palotaszárny volt használatban, amelyben kaszárnya működött. 1761-ben a vár visszakerült az érsekség tulajdonába és szinte azonnal nagyszabású tervek készültek egy új főpapi rezidencia, valamint székesegyház megépítésére, és megkezdték a romok eltakarítását. A középkori épületmaradványok nagy részét ekkor bontották el. A XIX. század elején, a mai székesegyház építésével egy időben indult meg a középkori vár vizsgálata, maradványainak számbavétele, faragványainak gyűjtése. Ez azonban csak a XX. század 30-as éveiben kapott nagyobb lendületet. Akkoriban Lépesd Antal kanonok és Gerevich Tibor művészettörténész irányításával folytak az ásatások, s a mának is példát mutató helyreállítás a Műemlékek Országos Bizottsága építészének, Lux Kálmánnak nevéhez fűződik. Feltárták és restaurálták a palotakápolnát és az egykori lakórész alsó szintjeit. A további rekonstrukciók megvalósulását (ún. Beatrix-terem beboltozása, vagy a Fehér torony tetővel való lefedése stb.) annak idején a közelgő Szent István évforduló, financiális problémák és a hamarosan bekövetkezett II. világháború eseményei akadályozták meg. A vár, a palota újabb feltárásai a 60-as években folytatódtak és a mai napig is tartanak. Az új adatok tükrében a korábbinál sokkal részletesebb kép látszott kirajzolódni a Pfalzról, azonban a kutatási eredmények átfogó, végső összesítése még várat magára. (A konkrét rekonstrukciók szempontjából kiemelt fontosságú a kőfaragványok mielőbbi művészettörténeti feldolgozása.) 1968-70 között Koppány Tibor és Vladár Ágnes Restoration of the Royal Palace and the Pfalz in Esztergom until the year 2000 One of the most significant historical sites in Hungary is the castlchill in Esztergom and the castle known as the Pfalz. This place has been permanently inhabited since ancient times. From the 10th century to the end of the 13th it was the seat first of the prince and then of the king, and later, coming into the possession of the Esztergom archbishop, it became the residence of the archbishop and the ecclesiastical capital of Hungary. Its greatest glory was in the 13th century. Subsequently. in tile 15 and 16th centuries, as a result of the alterations during the Renaissance, the episcopal palace, then known as the Vitéz Palace, developed from the original Palace Great Hall. Frequent reference was made to it by the Humanists of the period. Because of the way it was used in the 18th century it was later called the Barracks. At the beginning of the 19 th century a survey of the medieval castle was commenced at the same time as the building of the modern cathedral. This work received renewed impe- Hosszmetszet a palota nagytermén keresztül Longitudinal section through the Palace Great Hall * Esztergom, a királyi vár helyreállításának problémáiról (Hajdú Éva interjúja dr. Horváth István régésszel) MM 1996/2, 14-16. o.