Magyar Múzeumok, 1998. 1. szám (Vol. 4.)
SZÁMVETÉS - Székelyné Kőrösi Ilona: A Katona József Emlékház
28 A szoba belső sarka most a legmeghatóbb része a kiállításnak. Együtt van minden, a keresztelésnél szükséges tárgy, ahogyan a költő keresztelésekor együtt volt. A keresztelőkút hosszas távollét után került vissza. Kiskőrösről Ócsára, majd az Evangélikus Múzeumba kerülve vándorolt, és most a jubileumi alkalomra kapta meg a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum. Mellette az ónkancsó látható a keresztelési anyakönyvvel, a háttérben szerényen húzódik meg az evangélikus templom képe. A szoba másik sarkában egy festmény a költőről, az ablakok között Grimm Vince litográfiája Petőfi egész családjáról, ahogyan a költő sohasem láthatta, hiszen Zoltánt olyan tíz év körüli fiúcskának ábrázolja a mester. A kép fölött Jakus Lajos kutatásai alapján összeállított, illusztrált családja, s végezetül a család síremlékének fotója látható. A szülőháztól a műfordítói szoborparkon keresztül vezet az út az évfordulóra elkészült új múzeumépülethez. A parkban jelenleg 9 Petőfi-fordító szobra áll, az olasz, német, bolgár, orosz, kínai, szlovák és szerb irodalmat képviselve. 1985-ben három szoborral avatták fel a létesítményt. A Farkas Gábor által tervezett új épület látványos kiállítás berendezésére szakmai és építészeti szempontból egyaránt alkalmas, a földszinti részt csak jelképesen választják el a termek közötti boltíves átjárók. A kiállítás első terme helytörténeti anyag, gazdag újkő-, réz- és bronzkori, szarmata ill. avar lelettel, melyek a környéken kerültek elő, a Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak, ill. a Paulinyi-féle gyűjtemény részét képezik. A település múltjának jelentősebb mozzanatait emeli ki utalásszerűen Petőfi koráig: a Wattay család, a szlovák betelepítés, II. József oklevele a helység mezővárosi rangra emeléséről, a város pecsétnyomója. E terem záródarabja Izsó Miklós mellszobra Petőfiről - jelezve, hogy ekkor és ide született a költő. Itt kezdődik az életmű bemutatása. A „sötét“ szoba a színház illúzióját teremti meg a színpadot stilizáló háttérrel, amelyből váratlanul, ám lendületesen kilép a költő. A tájat hitelesen prezentáló madár- és növényvilágot tartalmazó vitrinek érzelmi előkészítést nyújtanak a költő tájlírájához. Életrajzi utalásként látható egy feleség-gyermek „sarok“, dokumentumok a költő iskoláiról, színészi próbálkozásairól, eltűnésének körülményeiről. Látható még egy válogatás a Petőfi életében megjelent művekből. A kör bezárul, Petőfi élete befejeződik. A továbbélést láthatjuk a harmadik teremben, ahol a helyi és a világkultusz békében megfér egymással. A költő irodalmi elterjedtségét a hátsó, legnagyobb falfelületre kiterített glóbusz érzékelteti, rajta alfabetikus sorrendben a Petőfi költészetével anyanyelven rendelkező országok, mellette négy tárlóban válogatás idegen nyelvű Petőfi-kiadványokból. Itt emlékezünk a Petőfi-életművel vagy egyegy mozzanattal foglalkozó helyi elődökre, ebben a teremben követhetjük nyomon a szülőház történetét, itt tárul elénk időrendi sorrendben, milyen évfordulók, rendezvények érdemelnek figyelmet. Ennek a teremnek is van gyújtópontja: az 1913. március 15-re elkészített 1055 gramm súlyú, ezüstből készült Petőfi-billikom, és a költő születésének centenáriumi ünnepére szánt, kézzel írott alapító okirat, amely a serleg rendeltetését szabályozza. Kordokumentumokból készült lapotok fölött időzhet még itt a látogató, megtekinthető a költő születésének centenáriumára emlékező Kiskőrös és Járása c. lap különszáma, a forradalom 100. évfordulóját itt ünneplők vendégkönyve és egy múlt századi vendégkönyvi bejegyzésekből összeállított könyvecske. A földszinti anyag kb. másfél órányi látnivalót ad, az emeleti galérián Petőfivel kapcsolatos műalkotások nyújtanak élményt. A kiállítás folyamatosan újuló anyaggal bővíthető. Az új létesítmény fölötti örömünk nem felhőtlen. Ebben az évente úgy 40 ezer látogatót számláló múzeumban mentegetőznünk kell, amikor múzeumi katalógust vennének a vendégek. Ezt már semmilyen erőből nem tudtuk megvalósítani. A költő „élővé“ tételére nem csupán tárlatvezetésekkel készülünk. Rendhagyó irodalomórákat tartunk, egyelőre a városi iskolásoknak, örömmel biztosítunk helyszínt a rendezvényeknek, szavalóverseny, felolvasóest helyszíne lesz a múzeum, kezdeményező szerepet vállaltunk a Petőfi nevét viselő intézmények helyi programjainak összekapcsolásában, egyeztetésében. Célunk az élővé tétel, az átvett örökség méltó ápolása. Petőfi neve nemcsak Kiskőröstől elválaszthatatlan, hanem Bem tábornokétól is. Városunk több mint húsz éves partnerkapcsolatban áll Tarnow-val éppen fiainak közvetlen viszonya okán. Március 15-re tervezzük egy tarnowi Bem-anyag időszaki kiállítását. Az új intézmény a város kezelésébe került. A szakmai felügyeletet a megyei múzeumi szervezet látja el, ehhez elengedhetetlen a már eddig is tapasztalható együttműködés. ■ The katona József Memorial House The National Theatre in Pest performed the play 'Bánk Bán' in the evening of 15th March 1848, hundred and fifty years ago. The author of the drama, József Katona (1791-1830) could not live to sec either that or any other performance of his play. The conscious musing of the József Katona cult began in his birth town of Kecskemet in the second half of the last century. The house where he was born received a memorial plaque in 1883. The first, major Székelyné Körösi Ilona A százötven évvel ezelőtti március 15-e eseménydús napja Pesten a Nemzeti Színház „Bánk bán“-előadásával ért véget. Közkívánatra tűzték műsorra a darabot, szelleme és mondanivalója a márciusi napok történelemformáló szereplőit is magával ragadta. Igaz, az ünnepi előadás csak a második felvonásig jutott, mert az újonnan érkező közönség a Rákóczi-indulót, a Marseillaise-t és a Hunyadi László operarészleteit is hallani óhajtotta, majd Petőfi Nemzeti Dala hangzott el. A Bánk bán megkezdett diadalútjának mégis egy fontos estéje volt ez az ünnepi előadás. A szerző, Katona József (Kecskemét, 1791. nov. 11-1830. ápr. 16.) sem ezt az előadást, sem élete fő művének színpadra állítását nem érte meg. Az életében főként szülővárosához kötődő drámaíró kultusza csak a múlt század második felétől kezdett kialakulni. 1883-ban jelölték meg emléktáblával az egykori Bárány utca 39. számú szülőházat. Az 1891-ben megalakult Katona József Kör fontos feladatának A Katona József Emlékház