Magyar Múzeumok, 1998. 1. szám (Vol. 4.)

SZÁMVETÉS - Székelyné Kőrösi Ilona: A Katona József Emlékház

28 A szoba belső sarka most a legmeghatóbb része a kiállításnak. Együtt van minden, a ke­resztelésnél szükséges tárgy, ahogyan a költő keresztelésekor együtt volt. A keresztelőkút hosszas távollét után került vissza. Kiskőrösről Ócsára, majd az Evangélikus Múzeumba kerül­ve vándorolt, és most a jubileumi alkalomra kapta meg a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum. Mellette az ónkancsó látható a keresztelési anyakönyvvel, a háttérben szerényen húzódik meg az evangélikus templom képe. A szoba másik sarkában egy festmény a költőről, az ablakok között Grimm Vince litog­ráfiája Petőfi egész családjáról, ahogyan a köl­tő sohasem láthatta, hiszen Zoltánt olyan tíz év körüli fiúcskának ábrázolja a mester. A kép fölött Jakus Lajos kutatásai alapján összeállí­tott, illusztrált családja, s végezetül a család síremlékének fotója látható. A szülőháztól a műfordítói szoborparkon keresztül vezet az út az évfordulóra elkészült új múzeumépülethez. A parkban jelenleg 9 Petőfi-fordító szobra áll, az olasz, német, bol­gár, orosz, kínai, szlovák és szerb irodalmat képviselve. 1985-ben három szoborral avat­ták fel a létesítményt. A Farkas Gábor által tervezett új épület lát­ványos kiállítás berendezésére szakmai és építészeti szempontból egyaránt alkalmas, a földszinti részt csak jelképesen választják el a termek közötti boltíves átjárók.­ A kiállítás első terme helytörténeti anyag, gazdag újkő-, réz- és bronzkori, szarmata ill. avar lelettel, melyek a környéken kerültek elő, a Nemzeti Múzeum tulajdonában vannak, ill. a Paulinyi-féle gyűjtemény részét képezik. A te­lepülés múltjának jelentősebb mozzanatait emeli ki utalásszerűen Petőfi koráig: a Wattay család, a szlovák betelepítés, II. József okle­vele a helység mezővárosi rangra emeléséről, a város pecsétnyomója. E terem záródarabja Izsó Miklós mellszobra Petőfiről - jelezve, hogy ekkor és ide született a költő. Itt kezdő­dik az életmű bemutatása. A „sötét“ szoba a színház illúzióját teremti meg a színpadot sti­lizáló háttérrel, amelyből váratlanul, ám lendületesen kilép a költő. A tájat hitelesen prezentáló madár- és növényvilágot tartalma­zó vitrinek érzelmi előkészítést nyújtanak a költő tájlírájához. Életrajzi utalásként látható egy feleség-gyermek „sarok“, dokumentumok a költő iskoláiról, színészi próbálkozásairól, eltűnésének körülményeiről. Látható még egy válogatás a Petőfi életében megjelent művek­ből. A kör bezárul, Petőfi élete befejeződik. A továbbélést láthatjuk a harmadik terem­ben, ahol a helyi és a világkultusz békében megfér egymással. A költő irodalmi elterjedt­ségét a hátsó, legnagyobb falfelületre kiterí­tett glóbusz érzékelteti, rajta alfabetikus sor­rendben a Petőfi költészetével anyanyelven rendelkező országok, mellette négy tárlóban válogatás idegen nyelvű Petőfi-kiadványokból. Itt emlékezünk a Petőfi-életművel vagy egy­­egy mozzanattal foglalkozó helyi elődökre, eb­ben a teremben követhetjük nyomon a szülő­ház történetét, itt tárul elénk időrendi sor­rendben, milyen évfordulók, rendezvények ér­demelnek figyelmet. Ennek a teremnek is van gyújtópontja: az 1913. március 15-re elkészí­tett 1055 gramm súlyú, ezüstből készült Petőfi-billikom, és a költő születésének cente­náriumi ünnepére szánt, kézzel írott alapító okirat, amely a serleg rendeltetését szabá­lyozza. Kordokumentumokból készült lapotok fölött időzhet még itt a látogató, megtekinthe­tő a költő születésének centenáriumára emlé­kező Kiskőrös és Járása c. lap különszáma, a forradalom 100. évfordulóját itt ünneplők ven­dégkönyve és egy múlt századi vendégkönyvi bejegyzésekből összeállított könyvecske. A földszinti anyag kb. másfél órányi látnivalót ad, az emeleti galérián Petőfivel kapcsolatos műalkotások nyújtanak élményt. A kiállítás fo­lyamatosan újuló anyaggal bővíthető.­ Az új létesítmény fölötti örömünk nem fel­hőtlen. Ebben az évente úgy 40 ezer látogatót számláló múzeumban mentegetőznünk kell, amikor múzeumi katalógust vennének a ven­dégek. Ezt már semmilyen erőből nem tudtuk megvalósítani. A költő „élővé“ tételére nem csupán tárlatvezetésekkel készülünk. Rendha­gyó irodalomórákat tartunk, egyelőre a városi iskolásoknak, örömmel biztosítunk helyszínt a rendezvényeknek, szavalóverseny, felolvasó­­est helyszíne lesz a múzeum, kezdeményező szerepet vállaltunk a Petőfi nevét viselő intéz­mények helyi programjainak összekapcsolá­sában, egyeztetésében. Célunk az élővé tétel, az átvett örökség méltó ápolása. Petőfi neve nemcsak Kiskőröstől elválaszthatatlan, ha­nem Bem tábornokétól is. Városunk több mint húsz éves partnerkapcsolatban áll Tarnow-val éppen fiainak közvetlen viszonya okán. Márci­us 15-re tervezzük egy tarnowi Bem-anyag időszaki kiállítását. Az új intézmény a város kezelésébe került. A szakmai felügyeletet a megyei múzeumi szervezet látja el, ehhez elengedhetetlen a már eddig is tapasztalható együttműködés. ■ The katona József Memorial House The National Theatre in Pest performed the play 'Bánk Bán' in the evening of 15th March 1848, hundred and fifty years ago. The author of the drama, József Katona (1791-1830) could not live to sec either that or any other performance of his play. The conscious musing of the József Katona cult began in his birth town of Kecskemet in the second half of the last century. The house where he was born received a memorial plaque in 1883. The first, major Székelyné Körösi Ilona A százötven évvel ezelőtti március 15-e ese­ménydús napja Pesten a Nemzeti Színház „Bánk bán“-előadásával ért véget. Közkívánat­ra tűzték műsorra a darabot, szelleme és mon­danivalója a márciusi napok történelemformá­ló szereplőit is magával ragadta. Igaz, az ünnepi előadás csak a második felvonásig ju­tott, mert az újonnan érkező közönség a Rákó­­czi-indulót, a Marseillaise-t és a Hunyadi Lász­ló operarészleteit is hallani óhajtotta, majd Pe­tőfi Nemzeti Dala hangzott el. A Bánk bán megkezdett diadalútjának mégis egy fontos es­téje volt ez az ünnepi előadás. A szerző, Katona József (Kecskemét, 1791. nov. 11-1830. ápr. 16.) sem ezt az előadást, sem élete fő művének színpadra állítását nem érte meg. Az életében főként szülővárosához kötődő drámaíró kultusza csak a múlt század második felétől kezdett kialakulni. 1883-ban jelölték meg emléktáblával az egykori Bárány utca 39. számú szülőházat. Az 1891-ben meg­alakult Katona József Kör fontos feladatának A Katona József Emlékház

Next