Magyar Múzeumok, 1998. 2. szám (Vol. 4.)
Az olvasó levele - A szerkesztő levele
Az olvasó levele Kiállítás rendezések az ötvenes években Még a háború utáni években is - főleg vidéken - a múzeumi raktár egyben kiállítás volt. Az 1950-ben létrejött MMOK kezdte el a tematikus kiállítások rendezését. Mivel az ország minden múzeuma hozzá tartozott, a témák legjobb ismerőit, a szükséges preparátorokat és restaurátorokat rendelte ki egy-egy állandó kiállítás rendezésére. Az első a keszthelyi kiállítás volt, ezt követte a vásárhelyi majd a székesfehérvári. Mindhárom tervezője Wagner Nándor szobrász, aki 1956-ban meg sem állt Svédországig, s azóta Tokióban is áll köztéri szobra. Keszthelyen a falakat embermagasságig lambéria borította, ezért a rosszmájú kollégák WC kiállításnak, a vásárhelyit presszónak, míg a fehérvárit - mert az ablakokat a szórt fény kedvéért lemeszelték - kuplerájkiállításnak nevezték el. A székesfehérvári kiállítás rendezésében én is közreműködtem. 1950 tavaszán fejeztem be a Velencei-tó halászatának feldolgozását, ezért október végén kiküldtek Fehérvárra, hogy a korábban gyűjtött szerszámokból rendezzem meg a halászati részt. Wagner addigra háromszor átfestette a falakat, míg elérte a megálmodott színt, már csúszott három hónapot, s többszörösen túllépte a költségvetést. Szállásunk a múzeumban volt, novemberben a Hitetlen teremben dolgoztunk. Wagner terve szerint a halakat egy alkohollal töltött akváriumban kellett volna bemutatni. Biztonság kedvéért az edényt előbb vízzel töltöttük fel. Kb. félig volt, mikor szétdurrant. A második, harmadik kísérlet egyre vastagabb üvegekkel hasonlóan végződött. Végül az üveghengerekben lévő halakat állítottuk ki. A feleslegessé vált tiszta alkoholt vízzel hígítva iszogattuk, ha fáztunk. Szilveszter napján azért megnyílt a kiállítás. A következő év nyarán kezdtünk hozzá a bajai Duna kiállításnak. Tervezője Bajcsa András volt. Kívánsága szerint dobtunk ki falakat, helyeztünk át ajtókat, festettünk, szögvasból falba erősített vitrineket készítettünk. Nyár vége felé megjött a brigád. Kérték, hogy a múzeumban szállásoljam el őket, így a szállásköltség (meghatározott összeg számla nélkül elszámolható volt) megmaradt. Földre fektetett szalmazsákokon aludtak. Az első teremben egy nagy dioráma mutatta az ártér élővilágát. A hátteret Lehmayer „Atya“ a festő- és gitárművész festette, a feliratokat Dravetzky Stella antikva betűkkel, csodálatos precizitással a falra festette. A rajzokat Macskássy Gyula - az akkoriban híres reklámfilmes - öccse készítette. A munka késő éjszakáig tartott, csodálatos hangulatban. Feleségem - pár hónapos házasok voltunk - hatalmas edényben főzte a gulyást, krumplipaprikást, stb. A céhzászlók restaurálását Ember Mária végezte a Nemzeti Múzeumból, segített még Varjú Domokos, Bán István gobelinművész és Domanovszky György, aki a kismesterségeket írta a forgatókönyvbe. A kiállítás 10 évig állt. Míg az első kiállításoknál a táj történetét, életét kívánták bemutatni, az 50-es évek közepétől „a világ teremtésétől a szocializmusig" mindent! Ez volt a központi kívánalom. A második kiállításunknál a Tanácsköztársaság bemutatását követelték, hiába mondtuk, hogy Baja szerb megszállás alatt volt. Végül némi munkásmozgalommal megelégedtek. Sólymos Ede ny. múzeumigazgató, Baja A szerkesztő levele jóllehet megcélzott szerzőink kézen-közön már jóideje értesültek arról, hogy a MAGYAR MÚZEUMOK-nak szerkesztősége is van, ebből eddig az olvasók nem sokat vehettek észre. (Kivéve, ha áttanulmányozták a lap impresszumát.) Éppen három esztendeje indult meg a szerkesztés munkája, egyszemélyes feladatként. Igaz, hogy lassanként gyarapodott a segítőtársak száma, szerkesztőségi titkárunk lett, egy egész szerkesztőbizottság alakult, de igazából nem ez látszott megoldásnak. Feltétlenül szükségesnek tűnt egyrészt a szerkesztés elvi, másrészt gyakorlati feladatainak megosztása, a rovatok gondozása, a szerzők felkérése, a fotósok, fordítók instruálása, stb. Elviekben is szükség volt annak tisztázására: kezdeti, illetve csakis a megszabott szerkesztési rend a mérvadó vagy változtathatunk-e rajta? Amint e lapszám is tanúsíthatja, a szerkesztőség cselekedett: két új rovatot is indítottunk... A MAGYAR MÚZEUMOK tanácsadó, véleményező testületeként szükséges továbbra is a szerkesztőbizottság működtetése (a szerkesztőség tagjai jórészt soraikból verbuválódtak). Emellett várnánk olvasói reflexiókat is: véleményük szerint az átalakulóban lévő múzeumügyről kaphat-e képet az, aki lapunkat forgatja? Mivel kellene, lehetne még foglalkoznunk? Vajon áttekinthetők-e a jogi keretek változása, korszerűsödése révén (lásd az új múzeumi törvényt és a kapcsolódó rendeletözönt) a várható szervezeti módosulások következményei? Magyarán: javulnak-e a közeljövőben magyar múzeumok kilátásai? 1 MAGYAR MÚZEUMOK 1998/2 NYÁR Az olvasó levele 1 A szerkesztő levele 1 MŰHELY Gy. Kottra Györgyi: A Hadtörténeti Múzeum 1848/49-es kiállítása zászlóinak restaurálásáról 3 Selmeczi Kovács Attila: Gondolatok a Kossuth-címerről 6 Éri István-Vollák Katalin: Múzeumi tudományos műhelyek 9, 22 Dóka Klára: Kézművesipartörténeti kutatások 9 Németh Györgyi: Manufaktúratörténeti konferencia - Miskolc 11 Várkonyi Ágnes: A végvártörténeti műhely másfél évtizedéről 12 Feld István: A magyarországi várak történeti kutatásának szervezete: a Castrum Bene Egyesület 12 Solymosi László: A Dunántúl településtörténete 15 Zsidi Paula: Római koros régészek öntevékeny szakmai szerveződése 17 Korkes Zsuzsa: Tudományos konferencia Pest megyében 19 Báli János: Fiatal néprajzkutatók konferenciasorozata 20 Hajdú Zsigmond-Nagy Emese Gyöngyvér: Gondolatok a Fiatal Őskoros Kutatók I. Összejövetelével kapcsolatban 21 VISSZATEKINTÉS E Petres Éva: Emlék és valóság. Csontváry Kosztka Tivadar gyűjteményes kiállítása Székesfehérvár, 1963 23 Pozsonyi József: Semsey Andor nevét vette fel a Balmazújvárosi Múzeum 26 S. Szabó Ferenc: Emlékezés Széchenyi Zsigmondra (1898-1967) 27 Lovag Zsuzsa: Emlék & Kiállítás 29 Szvetnik Joachim: A magyar koronázási jelvények azonosítása és vizsgálata restaurátor szemmel az Egyesült Államokban 31 SZÁMVETÉS Dobrik István: A Miskolci Galéria 33 N. Mészáros Júlia: A győri Városi Művészeti Múzeum 37 Selmeczi Kovács Attila: „Az év múzeuma 1997“ pályázatról 40 Ivicz Andrea: Múzeumok Majálisa ‘98 42 KIÁLLÍTÁSOK Csorba László: A Magyar Millennium Emlékbizottság Titkárságának szerepe az 1848/49 150. évfordulójával kapcsolatos megemlékezésekben 43 Hermann Róbert: 1848—1849-es kiállítások 44 Szabó Zoltán: „Éljen a haza!“ 1848-49 emlékezete a folklórban. A Néprajzi Múzeum emlékkiállítása 49 Kocsor János: „Rabok legyünk vagy szabadok?“ Kiállítás Békéscsabán 1998 március 14 - május 31. 50 Dózsa Katalin: Az Egy nagyváros születése c. kiállítás koncepciója és létrejöttének története 51