Magyar Múzeumok, 1998. 2. szám (Vol. 4.)

KIÁLLÍTÁSOK - Dózsa Katalin: Az Egy nagyváros születése c. kiállítás koncepciója és létrejöttének története

KIÁLLÍTÁSOK Az „Egy nagyváros születése“ c. kiállítás koncepciója és létrejöttének története . Dózsa Katalin A Buda, Pest és Óbuda egyesítéséről szóló tör­vényjavaslatot 1872 december 9-én fogadta el az országgyűlés képviselőháza. Az egyesítés folya­mata közel egy évig tartott. Budapest közigazga­tása 1873 november 17-én reggel 8 órától kezdett működni, s a fővárosi közgyűlés ezt a napot Buda­pest hivatalos születésnapjává nyilvánította. 1998-ban tehát a főváros 125. születésnapját ünnepeljük. Ha egy intézményt Budapesti Törté­neti Múzeumnak hívnak, azaz a főváros múltja a profilja, ebből a tényből okszerűen következik, hogy az évfordulót kiállítással kell ünnepelnie. A kérdés csak az, hogyan? Az nyilvánvaló volt, hogy nem az elmúlt 125 évet kell ábrázolni, hi­szen a látogatók a múzeum állandó kiállításán már megismerkedhetnek Budapest történetével. Kézenfekvő az volt, hogy az egyesítés idejéről kell kiállítást csinálni. A kérdés, hogy hogyan és mit kell bemutatni, azonban még továbbra is nyitott és főleg amorf volt, hiszen többféle lehetőség kínálkozott, ame­lyek mindegyike szóba is került azon az első, 1996 őszén tartott értekezleten, amelyen a mú­zeum illetékes munkatársai (Bodó Sándor, B. Nagy Anikó, Erdei Gyöngyi,­­ Dózsa Katalin, Hol­ló Szilvia, Létay Miklós, Szvoboda Dománszky Gabriella, Vigh Annamária) és olyan, Budapest történetével foglalkozó neves történészek, mint Gyáni Gábor és Bácskai Vera vettek részt. Az egyesítés eseménytörténetét mint a kiállí­tás kizárólagos témáját kevésnek találták, ha­sonlóképpen a városépítés, a Fővárosi Közmun­katanács tevékenységének története is részfel­adatnak tűnt. Domináns igényként vetődött fel a város egyes, egymástól különböző részeinek be­mutatása, és nagy nyomatékkal az, hogy érzékel­tetni kell: 1873-ban még egészen más (három) város terült el a Duna partján, mint amit ma is­merünk. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kor­szak tudományos és művészeti életét, valamint a régészeti ásatások kezdeteit is ismertetni kell. Bácskai Vera jó ötlete volt az, hogy a kiállítást egy nagy panorámaképp­el kezdjük, ami a régi és a mai Budapestet ábrázolja. Az értekezlet eredményét aztán egy kibővített körben, a kiállí­tásban közvetlenül érdekelt, a BTM Újkori Törté­neti Osztályán, a Fővárosi Képtárban, illetve az Aquincumi Múzeumban dolgozó kollégák - a már felsoroltakon kívül Baróti Judit, Buzinkay Géza, Sarkady Jánosné, Somfalvi István, Földes Emilia, Kiss Éva, Krómer Ágnes, Mattyasovszki Péter, Csontos Katalin­­ körében is megvitattuk. Az első két megbeszélés eredményét az alábbi témavázlatban foglaltuk össze: 1. A terjeszkedő három kisváros: térképek magyaráza­tokkal, kiegészítve a mai térképekkel, hogy az eltérések világosan kitűnjenek. Egy-egy városrész lakosainak száma, összetétele (nemzetiségek is), jellemző tevé­kenysége, épületei. A Közmunkatanács városrendezési tervei. 2. A fővárossá válás feltételei - szállítás, vasút, gőzha­jó, közvilágítás, vízvezetés és csatornázás, városi közle­kedés 3. Az ország piaci központja - Festi Áru és Értéktőzsde megalakulása (1864) kereskedelem, bankok, gyáripar fejlődése 4. A város tulajdonosai - arisztokrácia és palotáik - Budai Várnegyed, a Nemzeti Múzeum körüli, és egyéb, Károlyi-, Karácsonyi-palota, stb. 5. A város hivatali épületei - Városháza, a budai Vár, az Országgyűlés a Sándor utcában és a Nemzeti Múzeum­ban stb. 6. A város arcai a. A nagyvárosi­­ Belváros Lipótváros, Terézváros emeletes házai, stb. f1. A kisvárosi­­ földszintes házak a Vízivárosban, külvárosokban, Óbudán. c. A falusi külvárosok - Józsefváros, Óbuda. Szőlőművelés, mezőgazdaság. d. A vadregényes beépítetlen részek - Margitsziget, Városliget, budai hegyek, f. A múlt nyomai - Régészeti emlékek 7. A város élete a­ fényes bálok, kaszinó, lóverseny, korzó fi. a polgárság meghitt körei - vendéglők, kávéházak, egyletek, fürdők. c. prostitúció és bűnözés 8. A város művészeti és tudományos élete a. színház - Nemzeti Színház és Operaház f1. sajtó, irodalom c. zenei élet, Liszt ünneplése d. tudomány, Tudományos Akadémia c. Műegylet, Esterházy Képtár 1). A város személyiségei: Andrássy Gyula, Arany János, Deák Ferenc, Podmaniczky Frigyes stb. 10. 1873. év budapesti eseménytörténete. 11. Az egyesülés története, Széchenyi, 1849-es törvénytervezet, 1872., 1873. évi törvény stb. Az egye­sült város szervezeti felépítése, kerületei. A jövő embe­rei (és utcái­), Ráth­ Károly, Kamermayer Károly, Gerlóczy Károly. Az összeállítás még erősen magán viselte Vörös Károly „Egy világváros születése“ című, az egyesítés 100. évfordulója alkalmával kiadott nép­szerű tudományos ismeretterjesztő művének ha­tását, elsősorban a címadásban. Vörös Károly a későbbiek folyamán is „tevőlegesen vett részt“ a kiállítás készítésében: a Budapest Története IV kö­tetének vonatkozó része meghatározó forrása volt a forgatókönyvnek. "Birth of a Modern City" Concept and Creation of an Exhibition Budapest celebrates its 125th birthday in 1998. The Budapest Historical Museum created a special exhibition to mark this event, in cooperation with researchers from other museums and institutions. The article describes the different phases in the cre­ation of this exhibition. How the first thematic outline, prepared in 1996, was refined and finalized by late 1997. The exhibition attempts to offer a cross-section of the unification period of the city (1867-1885), with special sections devoted to the history of urban policy in Budapest and the influence of this policy in other parts of the country. It also shows how the three small provincial towns - Buda, Old Buda and Pest - became the capital of the country and a dynamic European city. The date of 1867 is justified by the fact that this was the year of the Compromise Agreement, while the year 1885 marked the National Industrial Exhibition. The exhibition is organized around three major themes: I. The history of unification, the expanding city; II. Everyday life and festivals of the city; III. Academic and artistic life in the city. In choosing the exhibits, we tried to select both documents and objects that offer specialized information, and representative artworks. We have displayed a number of hitherto unknown or rarely exhibited cityscapes, graphic illustrations, architec­tural and technical plans and designs, as well as archival material, together with interiors evoking the atmosphere of the period and outstanding artworks. The final form of the exhibition was planned and designed by László Rajk and Zsuzsa Borvendég. They did not simply design suitable backgrounds and showcases, but - in a sense - became genuine co­authors. in many cases, we re-wrote the original scenario in order to incorporate his visual ideas. As a result of this fruitful cooperation, the exhibition will no doubt bo highly successful. Egy nagyv­áros születése Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma földszinti termeiben 1998. márc. 29.-1999. január 3. Rendezte a BTM tudományos munkacsoportja,­­ Dózsa Katalin vezetésével Látványterv: Rajk László és Borvendég Zsuzsa Kivitel: Erdélyi Károly Művészeti Vállalkozása Grafika: Heading KFT

Next