Magyar Múzeumok, 1998. 4. szám (Vol. 4.)
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Szabó Márta: A kulturális javak illegális mozgásának megakadályozása
48 Nemzetközi kapcsolatok A kulturális javak illegális mozgásának megakadályozása Szabó Márta Az elmúlt évtizedekben a kulturális javak illegális mozgása tragikus méreteket öltött. Nagyságrendjében és egyéb jellemzőiben a kábítószer-kereskedelemhez mérhető folyamatokkal állunk szemben. Bár a nemzeti jogalkotások nem mindig tükrözik a közvélemény elítélő megnyilvánulásait ezekben az ügyekben, fokozatos és szilárd változások tapasztalhatók a kérdés megítélése terén. Sok múzeum és műkereskedő fogadott el olyan etikai kódexeket , amelyek kiemelkedő fontosságot tulajdonítnak az illegális kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseknek. A kulturális javak illegális mozgása alapvetően nemzetközi jellegű, s éppen ezért megakadályozásában igen nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek, a minél több állam által ratifikált nemzetközi egyezményeknek, deklarációknak és ajánlásoknak. Az UNESCO Közgyűlés által 1970-ben, a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdonjoga jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről hozott nemzetközi egyezmény mérföldkő az e téren világszerte folyó munkának. Az illegális műkincs-mozgással kapcsolatos irodalom meglehetősen szórványos és esetenként nehezen elérhető. 1983-ban a neves ausztrál jogász-házaspár, L. Prott és B J. O’Keefe - a téma nemzetközileg ismert szakértői kézikönyvet publikált az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről. E szigorúan jogász szemmel íródott könyv megjelenése után mintegy másfél évtizeddel egy hézagpótló kötet látott most napvilágot az Unesco kiadásában, mely a kulturális örökség védelmével és megőrzésével foglalkozó átfogó nemzeti programok, képzések tervezői és megvalósítói számára szeretne eligazítást, információt nyújtani. Az összeállítás három nagy blokkban tekinti át az igen összetett témát. Az első felvonultatja a legfontosabb témákat és problémákat, a második az emberi erőforrások fejlesztésével, képzési kérdésekkel foglalkozik, bemutatva néhány modellt is, melyek jól adaptálhatók a specifikus nemzeti igényekhez. A harmadik blokk dokumentumok facsimiléit gyűjti egybe jól használha-Preventing the Illicit Trame in Cultural Property A useful resource book entitled "Preventing the Illicit Traffic in Cultural Property" was published by UNESCO to offer professional support to the realization of the 1970 Convention on the. Means of Prohibiting and Preventing the Illicit Import, Export and Transfer of Ownership of Cultural Property. The book contains three major parts: detailed description of the Convention and other connected legal and professional instruments, examples of teaching and training programmes and the facsimile texts of all the relevant documents. It is a unique collection that could serve as a sound basis for experts and researchers as well as for anybody interested in issues concerning the illicit traffic of cultural property. tó forrásul szolgálva a kérdéssel más vonatkozásban foglalkozóknak. Az elmúlt évek során hatalmas méreteket öltött a más kultúrák és azok műtárgyai iránti érdeklődés. Sajnos azonban evvel szorosan együtt járt az illegális műkincs-forgalom drámai méretű növekedése. A nemzetközi piac jellemző vonása, hogy néhány fejlett ipari országra koncentrálódik, a legtöbb eladásra az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Svájcban kerül sor. A piac másik jellegzetessége, hogy az elmúlt években hatalmas mértékben megnőttek az árak, ami szintén ösztönzően hat a lopásokra és a tiltott ásatásokra. Becslések szerint az illegális műkincsforgalom évente meghaladja az egymilliárd dollárt. Ugyanakkor a múzeumok sok esetben vonakodnak az őket ért károk bejelentésétől, félve a rájuk nézve káros anyagi (adományok elmaradása, biztosítás megemelkedése, stb.) vagy pedig a hiányos nyilvántartás miatt felmerülő szakmai következményektől. Nemzeti szinten elsősorban a jogszabályalkotás terén sok a teendő. A legtöbb ország rendelkezik a kulturális értékeket védő jogszabályokkal, de ezek nem mindig kielégítők. A legkiterjedtebb exportnak kitett országok törvényeinek mindenképpen tartalmazniuk kell a következőket: - a kulturális tulajdon és a nemzeti kulturális örökség tulajdonviszonyainak pontos meghatározása; - leltárrendszer létrehozása; - a kereskedelem ellenőrzése és irányítása, többek között hatékony export engedélyezési rendszer bevezetésével; - a tiltott régészeti ásatások ellenőrzése; - megfelelő szakembergárda a jogszabályok érvényesítésére, ideértve a szankcionálást is. Az elmúlt években az Unesco számos ‘célországnak" (Kambodzsa, Marokkó, Nepál, Románia, Oroszország, stb.) nyújtott szakmai segítséget ezen a téren, s kiadványok sorával kíván hozzájárulni a kulturális örökség védelmével foglalkozó törvények kidolgozásához. A törvények érvényesítéséhez nagyon fontos a megfelelő költségvetési háttérrel rendelkező hosszú távú akcióprogramok kidolgozása, a megfelelő szakembergárda biztosítása, valamint az érdekelt intézmények és testületek (rendőrség, vám) képviselőinek szakmai felkészítése. Nemzetközi szinten számos szervezet és jogi eszköz szolgálja az 1970-es Egyezmény végrehajtását, illetve kiegészítését. Az Unesco rendszeresen felkéri tagállamait, hogy, készítsenek jelentést az Egyezmény végrehajtásáról országaikban, s a beérkező beszámolókat publikálja. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1986-ban elfogadott Etikai Kódexe mintájára számos szakmai szervezet és intézmény fogalmazott meg hasonló dokumentumot a műtárgy-beszerzéssel és -védelemmel kapcsolatban. Miután az 1970-es Egyezményt több bírálat érte, hogy jogi cikkelyei nem eléggé specifikusak, felvet bizonyos kérdéseket, amiket azután nem válaszol meg (pld. az Egyezmény hatása a már létező nemzeti jogszabályokra, más országok vámszabályainak tiszteletben tartása), a polgári törvénykezés egyeztetésére létrehozott intézet, az UNIDROIT több mint tíz éves munka után 1995-ben egyezménybe foglalta a hiányosságokat pótló kérdéseket. A két, egymást szervesen kiegészítő egyezmény mellett számos Unesco ajánlás foglalkozik az illegális műkincsmozgás különböző kérdéseivel. Ezek a dokumentumok nem kötelező érve