Magyar Múzeumok, 1999. 1. szám (Vol. 5.)

MŰHELY - Szabó Géza - Vörös Gabriella: Útépítés és régészet-Tanulságok és eredmények : útban a múlt-Szentes határában

10 akik a fedezetet is biztosították erre. Sikerült egy olyan restau­rá­ló műhelyt kialakítanunk, ahol megfelelő körülmények között lehet ezt a munkát végezni. Itt négy restaurátor állandó felügyelete mellett 10-15 fő tisztítja a leleteket, ír rájuk azonosító számot és restaurálja azo­kat. A munka folyamatos, így az ásatásvezetők már csak a kész anyagot kapják vissza feldol­gozásra. Az ásatásokon eddig feltárt közel 10 tonná­nyi lelet két-, háromszorosát teszi ki annak a mennyiségnek, amelyet az elmúlt száz évben a megye összes múzeumában összegyűjtöttek. Szintén az alapfeladatok közé tartozik a külön­böző vizsgálatok elvégzése: az embercsontokat a JATE Embertani Tanszékén antropológusok vizsgálják, az állatcsontokat pedig archeozoo­­lógusok kutatják. Emellett folyik az egyéb vizs­gálati anyagok feldolgozása is: kőeszközök vizsgálata, a kövek származási helyének meg­határozása, kagyló, csiga, magvak, a különböző fémek szerkezetének vizsgálata, a faleletek időrendjének meghatározása a dendrokronoló­­gia révén, a különböző fatípus-meghatározá­­sok, a Föld változó mágneses terét felhasználó archeomágneses kormeghatározás, ételmarad­ványok vizsgálata, vagy a feltárt leletek pontos korának meghatározása a CM molekula segít­ségével atomfizikai kutatóintézetben. Az ilyen mértékű információs robbanás alap­vetően változtatja meg a feldolgozás módszere­it is, amelynek megfelelő kezelésére alaposan fel kellett készülnünk. Eddig pl. az összes ása­tási csoport mintegy 400 tekercsnyi filmet fény­képezett el. Ez több mint 14 000 felvételt jelent. A nyilvántartás és a felhasználás már nem le­hetséges a korábbi hagyományos módszereink­kel. Nem is beszélve az archiválás és a minőség megtartásának nehézségeiről. Folyamatban van egy számítógépes labor kiépítése, amelyben a fotóanyagot számítógépen rögzítjük, digitalizál­juk, majd CD-ken tároljuk, ezzel biztosítva a kép minőségének megtartását, és a gyors kezelhe­tőséget. Szintén tervezzük az ásatáson készült rajzok digitalizálását is, amely nagyban meg­könnyíti azok tárolását, feldolgozását és sok­szorosítását is. A rajzok digitalizálása már kap­csolatban van egy egyszerűsített térinformati­kai rendszer kialakításával, melynek az a lénye­ge, hogy a számítógép segítségével az autópá­lya bármely szakaszáról lehívhatók a feltárt le­letekről készült rajzok. Ehhez pedig hozzáren­delhetők egy adatbáziskezelő rendszerbe bevitt szöveges adatok, amelyek végül is arra szolgál­nak, hogy minden ásatási megfigyelést számító­gépen rögzítsünk, ehhez csatoljuk a megfelelő képi és rajzos adatokat. A munkálatok felénél tartunk, fel kell tárnunk a még hátralévő régészeti lelőhelyeket. Az előze­tes leletmentések befejeztével biztosan számol­hatunk az építkezés során előkerülő új leletek felbukkanásával, ezek megmentését biztosíta­nunk kell. További - talán még a nyomvonal le­letmentesítésénél is jelentősebb - feladat az építkezéshez megnyitandó homokbányák régé­szeti leletmentése. Ennek finanszírozására az összes érintett félnek (múzeum, közlekedési tár­ca, kulturális tárca, bányavállalkozó, bányakapi­tányság, az autópálya beruházója és kivitelezője) közösen kell keresni a megoldást. További fon­tos feladat a múzeum vezetése és a fenntartó megyei közgyűlés számára, hogy a rendkívüli mennyiségű leletanyag miatt előálló tárolási gondjainkat enyhítsék, ugyanis gyakorlatilag a múzeum tárolási kapacitása kimerült. Összességében elmondható, hogy a Csong­­rád­ Megyei Múzeumok Igazgatósága számára nem mindennapi szakmai lehetőségeket és ki­hívást jelent az autópálya ásatások végrehajtá­sa. Amennyiben a feltárás feltételei a jövőben is biztosítottak lesznek, továbbá a múzeum, a beruházók és a kivitelezők viszonya az eddigi­ekhez hasonlóan jó lesz, akkor már csak jó időt, rengeteg energiát és kitartást kívánhatunk a siker érdekében. Ebben az esetben sikerülhet egy olyan programot végrehajtanunk, amely a száz éves megyei múzeumi szervezetnek nem­csak a legnagyobb beruházása lesz, de egyúttal a legszebb és legsikeresebb teljesítményei kö­zé fog tartozni. ■ A Report on the Archaeological Excavations on the Csongrád County Section of the IW5 Motorway At least 132,000 m2 has to be excavated in barely four years. Based on the experience of past decades on the Ml, M3 and M0 motorways, the museums required a minimum 2-3 years in order to complete the preliminary examination. According to our contract, the sum at our disposal is to go to the excavation of 44 sites, with a combined area of 132,000 m2. The second important element of the contract is that - for the first time in Hungary - the museum will also undertake a complete ecological and ethnographical assessment of the route. In the meantime, due to expropriation delays and the scheduling of the motorway, we succeeded in modifying our contract deadline to 30 June 1909. Another reason is that the majority of excavation sites covered a much larger area than we had first reckoned on. Whereas towards the end of the year more than 100,000 nr had been excavated, this only affected around half of the 44 sites. One of the great advantages of the motorway construction is that it represents a research profile covering the entire length of the county. The other advantage is that it has opened up the possibility of examining huge areas, the like of which we have not seen before. For example, the excavation of the Sarmat-age settlement on the border of Kiskundorozsma now exceeds 400 metres, that is the area uncovered so far is around 2.5 hectares (25,000 m2). So far some 10 tons of finds have been taken from excavations, two to three times the total amount collected by all the county’s museums over the past century. Útban a múlt­­ Szentes határában Szabó Géza - Vörös Gabriella A szentesiek nagy örömére 1998 márciusában kezdődött meg a 451. sz. út Szentest elkerülő szakaszának építése. Mi is várakozással készül­tünk arra, hogy a Közép-Tisza vidék régészeti lelőhelyekben egyik leggazdagabb területén mintegy 10 kilométer hosszú és 15-40 m széles ablakot vágjunk a múltba. Gondos terepbejárás, a legkülönbözőbb szempontú listák és költség­­vetések készítése, valamint előzetes egyezteté­sek, megállapodások sora következett. Az ásatásokra csak a nyomvonal építésének megkezdésével egyidőben kerülhetett sor, s a szerződés szerint július 31-ig a teljes nyomvo­nalat át kellett adni a kivitelezőnek. A március elején megkezdett földmunkák idején egymást érték a meglepetések: a szerződésben foglalt feltételek eltérő értelmezései, újabb lelőhelyek felbukkanása - melyek közül az egyik önmagá­ban mintegy 8000 m2-rel nagyobb volt, mint azt a felszíni jelenségek alapján feltételezni lehetett. Az indulatokat talán csak az hűtötte le, hogy a leletmentéseket -10 °C-ban - gyakran hóesés­ben - végeztük... Az érdekkülönbség nem is any­­nyira a szükséges pénzek nagysága, hanem a feltárásra biztosított idő körül alakult ki, így sokszor mind a két fél arra kényszerült, hogy ugyanazon munkaterületen a régész spaknival, szikével és ecsettel bontsa, tisztítsa a sírokat­­, miközben az építők hatalmas teherautókkal és buldózerekkel építették körülötte az utat.

Next