Magyar Múzeumok, 2000. 4. szám (Vol. 6.)
VISSZATEKINTÉS - Praznovszky Mihály: "Könyvtár a könyvtárban": interjú Németh Zsuzsával Jókai Mór könyvtáráról
VISSZATEKINTÉS hoznunk: „Óra láncz aranyból, a Jánoska karajczárjával mit megírt... egy kis skatula a Bérezi fogával, melyről egy elbeszélés is van írva... a czvikkere, mit utoljára használt...”. A feljegyzéseket a gondos feleség készítette, minden tárgy mellé saját kezűleg írt cédulát tűzött az eredet pontos megjelölésével. A történetnek nincs vége (hálistennek a hagyatéknak sem), hiszen 1982-ben szerencsés fordulat következett be. Az Akadémia - miután kiderült, hogy sem helye, sem pénze, sem szakembere nincs elegendő -, a teljes relikvia-anyagot átadta a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának. Sok minden ezután tárult először a közönség elé, a többször újjárendezett horpácsi Mikszáth állandó kiállításon és egyéb Nógrád megyei Mikszáth-bemutatókon. Időközben a gyűjtemény Cséve Anna: Mi jut eszedbe először, ha azt mondom, hagyatéki könyvtár? Németh Zsuzsa: „Mutasd meg a könyvtárad, és megmondom, ki vagy. Nem tudom, van-e efféle aforizma a magyar mondások gyűjteményében. De ha nincs, hiányzik belőle.” Milyen igaza van Kárpáti Aurélnak. Naponta belém ötlik ez a felismerés mióta a könyvtárban lévő Jókai-hagyaték rekatalogizálásával megbíztak. Már több hagyatékot feldolgoztam, állíthatom, az idézet minden író könyvtárára jellemző. A könyvek külső és belső jellegzetességeikkel együtt vallanak egykori „gazdáikról”. Cs. A.: Miben más a Jókai-könyvtár feldolgozása a huszadik századi írók könyvtárához viszonyítva? N. Zs.: Nagyon más, szinte teljesen ismeretlen feladat számomra. Az írói könyvtárakkal, ha lehet ezt mondani, mindig „körültekintőbben” foglalkozunk. Eddig elsősorban kortárs, illetve XX. századi írók hagyatékát dolgoztam fel. Szinte „a lakásból a múzeumig” végig lehetett követni a könyvek útját. A lakáson készülő előszerzeményezési listák még azt is megmutatják, hogy a könyvek milyen elrendezésben álltak a polcokon. Az egyéb könyvtári nyilvántartások, maga a vételi vagy ajándékozási szerződés, mind információforrás, a növedéknaplószám pedig konkretizálja, szinte keretbe foglalja a hagyaték állományban elfoglalt helyét. Úgy szoktuk magunk közt mondani: „könyvtár a könyvtárban”. Jókai Mórnak a könyvtára két részletben - Hegedűs Sándorné Jókay Jolán révén 1909-ben letétként, majd az író özminden darabja „hazaérkezett” s leltárba vétetett a salgótarjáni megyei múzeumban kialakított irodalomtörténeti gyűjteményben. Az elmúlt évtizedekben a Mikszáth család tagjai további ajándékokkal gyarapították azt, mert úgy vélték, még ilyen történelem tépázta állapotban is ez a legteljesebb, legvédettebb Mikszáth-gyűjtemény. Hiszen az anyag csak-csak fellelhető máshol is. A szegedi relikviákon kívül az Akadémia Kézirattára, Könyvtára, Művészeti gyűjteménye, az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattára, a PIM Kézirattára őrzi a Mikszáth-hagyaték egyes megmaradt részeit. The Vicissitudes of a Bequest Sometimes it takes quite a long time till a bequest of a writer, or a poet, after many hardships can find its vegyétől. Nagy Bellától 1911-ben vásárlással került a Petőfi-ház tulajdonába. 1954-ben „megörököltük" a gyűjteményt. A Petőfi-ház iratanyagát, a hagyatéki dokumentumokkal kézirattárunk őrzi, erre támaszkodhatunk. Cs. A.: Jókai teljes hagyatéka nálunk van? S általában lehet-e a maguk teljességében megőrzött írói könyvtárakról beszélni? N. Zs.: Általában nem. Az örökösök egyegy kedves emléket maguknál szeretnek tudni. Jókai rokonai is megőriztek néhányat. Erre utal özv. Jókainé Nagy Bella „pótjegyzéke” a hagyatéki leltárkönyvben. Az OSZK-ban is található kézirat, és a Nemzeti Múzeumban is őriznek ereklyéket a hagyatékból. Lappanghat magánkézben, gyűjtőknél is, az sem kizárt, hogy aukciókon is felbukkanhat a hagyatékból származó egy-egy értékes darab (kézirat, könyv, relikvia). Cs. A.: Meg tudod-e becsülni a Jókaikönyvtár nagyságát? N. Zs.: Már a Bajza utcába szállításkor a „gyűjtemény jóval szegényesebb volt, mint amikor Jókai ott lakott” - tudhatjuk meg az Élő Jókai c. kötetből. A hagyatéki dokumentumok között találunk a könyvanyagra vonatkozó ún. revíziós hiánylistákat, tehát a Petőfi-házban is „apadt” a hagyaték. Mindezek ismeretében, meg sem merem becsülni a valamikori könyvtár nagyságát, de biztos, hogy több volt, mint amit jelenleg múzeumunkban őrzünk. A múzeumban 1978-ban és 1985-ben törlés történt a könyvtári állományban. A Jókai-hagyatékból is több tucat könyv „áldozatul esett” ennek a műveletnek, permanent haven in a museum. The fate of the bequest of writer Kálmán Mikszáth was not an exception. When he died, his widow donated part of it to the Hungarian Academy of Sciences on the condition, that in the building of the Academy a memorial room should be opened. The room was opened in 1914, hut in 1945 it was closed, and all the manuscripts, books and other relics, which had been displayed, were taken to store rooms. The Mikszáth family till 1950 kept the other part of the bequest, when their estate and mansion in Horpács was nationalised. In 1954 a permanent exhibition was opened in the said mansion but the condition of both the building and exhibition became worse and worse through the decades to come. Fortunately, in 1982 the Academy gave their part of the bequest to the Directorate of Nógrád County Museums. During the past 20 years many other Mikszáthrelics were given to the County Museum in Salgótarján, so that the permanent exhibition could be renewed and the biggest Mikszáth-collection could be assembled in Hungary. szerencsére később ezek a könyvek többnyire kölcsönzésből, külső kiállításokról - előkerültek. Ha összeadom a Petőfi-ház hagyatéki listáinak tételszámait, az eredmény kb. 846 tétel, vagyis 1551 db könyv. A PIM katalógusával összevetve és az egyedi leltárkönyvek jelzeteinek tételes behasonlítása után nálam kb. 968 jelzet szerepel, darabot egyelőre még nem számoltam. A PIM könyvtárában lévő állomány, becslésem szerint, kb. 1500 egység, folyóiratokkal és minden egyéb nyomtatott kiadvánnyal együtt. A hagyaték számbavétele, éppen az említett okok miatt, még folyamatban van. Cs. A.: Honnan tudjuk megállapítani, hogy mi tartozik a hagyatékba, mi állhatott Jókai könyvespolcán? N. Zs.: A következő szempontok szerint döntünk: Jókai haláláig megjelent könyvek, a Petőfi Társaság listája, valamint a „Jókai-hagyaték Petőfi-ház” feliratú fekete körpecsétje. Ezt minden címleírás végén feltüntetjük. Cs. A.: Említenél néhány könyvet, melyre cím szerint hivatkoznak a források? N. Zs.: Jókai Róza visszaemlékezésében, 1924-ben néhány könyvet kiemel a gyűjteményből a család olvasási szokásairól, kedvenc könyveiről szólva: „eszembe jut Papa egyik büszkesége: Okén nagy természetrajza számtalan kötetben... De legkedvesebb képeskönyve papának a Le tour du Monde volt. Megvolt neki a teljes... Milyen büszke volt Doréjaira! Talán összes munkái megvoltak neki. A francia népmeséktől egész a Don Quijotéjáig. Sőt gyönyörű Bibliája is díszkötésben, ezüst csattokkal.” Valóban, ezek „Könyvtár a könyvtárban” /* Interjú Németh Zsuzsával JókaiMór könyvtáráról 23