Magyar Múzeumok, 2002. 2. szám (Vol. 8.)

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Dózsa Katalin: Un château pour un royaume: kiállítás a Budai Vár történetéről Párizsban

46 szó után bemutatta a vele együtt érkezett többi 11 kollégát. Az 1989-ben (valójában újra) megalakult szövetség munkáját, szándékait, s eddigi tevé­kenységük néhány jellemző mozzanatát a titkár asszony, Zelmira Sipkává (Lesnícke a drevárske múzeum vo Zvolene) ismertette. Jelenleg immár 73 intézmény, azaz a szlovákiai múzeumok és muzeális közgyűjtemények 85%-a tagja a szö­vetségnek, saját jogon, önállóan a Szlovák Nem­zeti Múzeum 15 filiája szintén részese a szakmai közösségnek. Egy fős adminisztrációs központjuk mellett egy szűkebben vett, négy­ tagi­ ügyintéző és egy 15 fős vezetőségi testület működteti az egyesületet, amelynek nyolc szakmai (természet­­tudományi, néprajzi, szabadtéri­ skanzen, resta­urátor, régészeti, nemzetközi, számítógépes és propaganda) állandó bizottsága van. Legutóbbi látványos és nagy közönség visszhangot kiváltó kezdeményezésük a Történelmi séta Szlovákiá­ban című vándorkiállítás létrehozása volt, amely­­nek megvalósításában 50 múzeum működött közre. Legközelebb ez év őszén a Szlovák Nem­zeti Múzeum összefogásában szintén nagysza­bású természettudományi kiállítást rendeznek s nyitnak meg Pozsonyban, amely aztán további számos kisebb-nagyobb településen is bemuta­tásra kerül. A szerveződésében egyébként már az 1940-es évek derekáig visszany­úló múlttal bír szövetség vezetősége minden, a muzeális köz­gyűjteményekkel kapcsolatos kormányzati terve­zethez önálló véleményt csatol, kompetenciája rendszeres és gyakorlatias a szlovák kulturális vezetéssel. A vezető testület évente két alka­lommal sajtótájékoztatót tart tagmúzeumai leg­frissebb eredményeinek bemutatására, önálló propagandát fejt ki a központi turisztikai börzé­ken. Együttműködési szándékuk bővítését jelzi, hogy nem oly rég megállapodást kötöttek a Cseh Múzeumok és Malénak Szövetségével, s hasonló a törekvés most a magyar kollégákkal is. Matskási István röviden szólt a múzeumügy képviseletére a magyarországi rendszerváltás táján szervezkedő, a Pulszkyak nevét s szellemét magukévá tevő múzeumi kollégák önkéntes tár­sulásáról. Legnagyobb figyelem, érdeklődés és kérdés elsődlegesen „Az év múzeuma” pályázat rendszerét és lebony­olítását, valamint a „Múzeu­mok Majálisa” elnevezésű rendezvényt érintette. Szakmánk átfogó, immár nyolcadik évfoly­amába lépett periodikáját, a Magyar Múzeumokat öröm­mel és elismeréssel forgatták a szlovák múzeu­mok irányítói, akik közül jó néhányan - ha nem is „hivatalosan”, de - rendszeres olvasói lapunk­nak! A szlovák kollégák részéről szorgalmazott találkozó központi témáját Holpert Ágnes, a NKÖM múzeumi ügyekben igencsak felkészült s nagy tájékozottsággal bíró főtanácsosa vezette fel. Mivel aktualitással a többször is módosított 1963-as múzeumi törvényt felváltó önkormány­zati alapú, 1997. évi ,,140-es" törvény elve­s alkalmazásának (sok helyütt értelmezésének) különféle módozatai szolgáltak, ezért a legtöbb felvetés, kérdés, néha a szó szoros értelmében vett közös gondolkodás ezt az alapos referátu­mot kísérte. (Bizony elkelt a Csütörtöky József kollégát oly­kor hosszabb időre is fölváltó Vámos- Lovay Zsuzsa szakfordítói segítsége a „szlovák oldalon”!) Az itthon sem könnyen, s tudjuk jól, évről-év­re menny­i vesződséggel összeálló önkor­mányzati költségvetés néha sikeres vagy éppen hogy múzeumbarátnak nevezhető példáját . Fldor Zsuzsa, a Veszprém megyei Múzeumok igazgatója és a „Múzeumpártoló önkormányzat” címet - mint hallhattuk, nem véletlenül - elnyert fenntartó részéről Németh József közgyűjtemé­nyi referens mutatták be. Az úgynevezett hazai „kis múzeumok” egy­ sajátos típusát, a megyei múzeumi szervezethez tartozó, korlátozott önál­lóságú, de regionális funkciókat betöltő múzeum működésének ellentmondásait, de az életben maradás konkrét lehetőségeit is jól érzékeltette Zomborka Mária igazgatónő (Vác), a magyar múzeumi egyesület választmányának tagja. Az eszmecsere fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy minden, a jó három órás meg­beszélés hivatalos részében elhangzott téma folyamatosan előkerült a Vármúzeum pompás kiállításai s a „párkányi panoráma” megtekintése során, valamint az ebéd alatt s az első együttes találkozás végét jelentő búcsúszavakban egy­aránt. Az elkövetkező találkozóra előreláthatólag még ez év­ben, tervek szerint a pozsonyi újabb szlovák összmúzeumi kiállítás megnyitója táján kerül majd sor. Esztergom, the Bridge - A Meeting of ihe Hungarian and Slovakian Museologists Esztergom has hosted a series of important events this summer, one of them being a meeting of the Slovakian Museum Association and the Pulszky Society - Hungarian Museum Association on 28 June 2002. The discussions were initiated by the Slovakians, who showed great interest in the agenda on the issue of museums transferred from state control to the supervision of local authorities. The structure and the activities of the Slovakian association, which includes 85% of the public collections, were related to the Hungarian participants, describing a large-scale pro­ject, the ..I listoricai trips in Slovakia" touring exhibition, and an exhibition under preparation on natural history'. The Hungarian experts gave a review of Hungarian museum organisations, the successful „Museum of the Year” competition, the annual Museum Festival in May, and the periodical I lungarian Museums. The meeting was interesting and successful, so the next one is planned to take place already this year in Bratislava. Un chateau pour un royaume Kiállítás a Budai Vár történetéről Párizsban . Dózsa Katalin 1999 nyarán a Budapesti Történeti Múzeum egy francia kiállítást fogadott Francia elegancia - divatkellékek Párizsból címmel a Musée Gallieni, Párizs városának divatmúzeuma anyagából. Ekkor már tudtuk, hogy 2(X)­ második felében a magyar állam Magyar Kulturális Szezont kíván szervezni Franciaországban, de a tervezés e sza­kaszában még a kérdés az volt, melyik múze­umnak vannak kapcsolatai francia kollegákkal, hol fogadnának egy magyar kiállítást. Kapóra jött tehát, hogy­ a Gallieni múzeum igazgatónője, Catherine Join Dieterle a vendégünk volt. Meg­jegyezem, hogy Catherine-t 1976-ban ismertem meg, amikor részt vettem a l’elil lakásban ren­dezett „Lart 1900 en Hongrie” című magyar kiál­lítás munkálataiban (rendezők Éri Gyöngyi és Jobbágyi Zsuzsanna, MNG). Akkor még ott dol­gozott, magam pedig a Nemzeti Múzeum textil­gyűjteményében és ruhákat állítottam ki a múlt századforduló magyar művészetének első kül­földi bemutatkozásán. A későbbiek folyamán rendszeresen találkoztunk az ICOM Costume Committee tagjaiként különböző konferenciákon. Most hát megkérdeztem tőle, hogy­ nem tudná­nak fogadni ők, vagy­ esetleg szintén a Párizs városához tartozó Petit Palais egy kiállítást? Join Dieterle asszony rögtön közölte, hogy a Petit Palais-t sajnos felújítják, így nincs alkalmunk ebben az időszakban ott kiállítást rendezni, az ő munkatervük pedig már 5 évre előre készen van (ezen azért érdemes eltűnődni!). De szí­vesen megkérdezi párizsi „testvérmúzeumunk", a Musee Carnavalet igazgatóját, M. Jean Marc Leri-t, hogy nekik nincs-e lehetőségük rá? A Musee Carnavelet a BTM-hez hasonló felépítésű várostörténeti múzeum, jelentős történeti és képzőművészeti gyűjteménnyel, amely Párizs műemlék-negyedében, a Marais-ban található, egy gyönyörű XVII. századi kastélyban, amely egykor az ismert francia írónő, Mme Sevignée

Next