Magyar Múzeumok, 2002. 4. szám (Vol. 8.)
MŰHELY - Galambos Henriett: Hazai szerzői jogi problémák nemzetközi kitekintéssel
és a szerzői jog egyéb jogosultjai javára. Ezt az elvet általában ott alkalmazzák, ahol közvetlen kapcsolat van a mű felhasználása és a felhasználásból befolyt bevétel között (pl. műpéldányok eladása, bérbe adása, művek sugárzása). Ezt erősíti az Szjt. 16. §-ának (4) bekezdése is annak rögzítésével, hogy a díjazásnak - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. Az EU országok szerzői jogi szakemberei egyetértenek abban, hogy a szerzői jogok szabályozása központi szabályozás helyett az egyes államok szintjén sem oldható meg. Bár az 1990-es években jelentős jogharmonizáció indult meg, a már hatályos közösségi irányelvek még mindig nem határozzák meg általánosságban a szerzői jog tárgyát, alanyát, nem írják elő általában a szerzők személyiségi és vagyoni jogai védelmét, hanem a szabályozás speciális területeiről, pl. a szoftverekről vagy adatbankokról rendelkeznek viszonylag részletesen. A múzeumban keletkezett speciális szerzői mű védelme A legutóbbi évtized során az információkat tároló adatbankok gazdasági tényezőkké váltak, azaz olyan javakká, melyek a kommerciális szférában anyagi előnyt jelenthetnek. Ugyanakkor az adatbázis összeállítása, létrehozása sokszor jelentős munkaerő és pénz felhasználását, befektetését feltételezi. Másrészt az adatbankok tartalmát viszonylag könnyen el lehet lopni, és a jogtalanul felhasznált információval anyagi előnyökre lehet szert tenni. Az EU adatbank-irányelve több mint 8 évig tartó előkészítő munkálatok után 1996. március 11-én született meg (96/9 EK). Az irányelv lényegében 2 pilléren nyugszik: egyrészt szerzői jogi védelmet biztosít az önálló alkotásoknak minősülő adatbankoknak, emellett az önálló kreatív alkotásoknak nem minősülő adatbankok előállítóit is egy újonnan alapított, időben behatárolt „saját képi”, vagyis sui generis jogvédelemben részesíti, amely ennek az adatbanknak tisztességtelen utánzása és/vagy további felhasználása ellen nyújt oltalmat. Az adatbankokról szóló irányelv magvát e 'sui generis' jog képezi, és ez - nem kis túlzással - világraszóló újdonságot jelent azzal, hogy egyrészt értékeli és védelemben részesíti a kreativitást (a szerzőt), másrészt tekintettel van a mű megalkotásakor kifejtett munkára és befektetésekre is. Abban az esetben, ha az adatbankot a munkavállaló hozta létre, akár munkahelyi feladatkörének teljesítésével, akár a munkáltató utasítására, akkor a munkáltató kizárólagos joga, hogy az adatbankkal kapcsolatos vagyoni jogokat gyakorolja, ha a felek szerződés útján másban nem egyeztek meg. A kérdés rendezését az irányelv a tagállamok hatáskörébe utalja. Az irányelv szerint a szerzőt többek közt megilleti, hogy megvalósítsa vagy engedélyezze: 1) az adatbázis egy részének vagy egészének sokszorosítását; 2) az adatbázis fordítását, adaptálását, elrendezését vagy bármilyen nemű megváltoztatását; 3) az adatbázis bármely formában történő nyilvános terjesztését, másolását (online is: ha az információ megjelenik az elektronikus világhálózaton, majd innen letölthetővé válik). Nem vonatkozik azonban a jogkimerülés az online úton történő adatbázis forgalmazásra-lehívásra, itt ugyanis nem áruforgalomról van szó, hanem szolgáltatásról; 4) az adatbázis bármilyen nyilvánosság részére történő közlését, visszajátszását vagy előadását. Az adatbázisok védelme Magyarországon A szerzői jogok védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvény 4. §-ával beiktatott rendelkezés nagyban követi az irányelv rendelkezéseit. Az (1) bekezdés az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelv definíciójára építve határozza meg az adatbázis fogalmát: Szjt. 60/A. § (1) E törvény alkalmazásában az adatbázis önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni. A munkáltatónak „többlet” jogokat biztosítva, a jogalkotó kivételeket jelöl meg a munkaviszonyban vagy más hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyban alkotó szerzők tekintetében, így a szerzőnél amúgy megmaradó díjigényt vonja meg a szerzőtől. A törvény a mű átadásával automatikusan a szerző rendelkezési jogának megszűnését rendeli, mégpedig úgy, hogy a szerző tiltakozása esetén is már csak a neve feltüntetésének mellőzését kérheti. A szerzői jog megsértésének következményei Az EU-ban az irányelvek és a bírói gyakorlat részletesen nem szólnak a szerzői jogi jogsértések hagyományos polgári és büntetőjogi szankcióiról, csak az Infosonc irányelv utal arra, hogy a tagállamok jogában a jogsértés következményeinek „megfelelőnek”, „arányosnak”, „elriasztónak” kell lenniük. A Szjt. 94. § (1) A szerző jogainak megsértése esetén a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását (ez az igény megelégszik a jogsértés bírói megállapításával, további elégtételt sem erkölcsi, sem anyagi vonatkozásban nem igényel a szerző. Abban a ritka esetben fordul elő, amikor a szerző valamely személyhez fűződő jogát érte egyszeri sérelem, anélkül, hogy az egy szűk körön kívül ismertté vált volna, a szerzőnek nem okozott károsodást, a jogsértőnek gazdagodást); b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől (ha a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű); c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt. szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak ,ha a jogsértés a szerző valamely jogára nézve a közvéleményt is megtéveszti. A közvélemény tájékoztatása a bírói ítélet egyszerű kihirdetésétől a legszélesebb nyilvánosságot biztosító telekommunikációs médiumok útján való elégtételig terjedhet; d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról (ez a pont nem szankciót tartalmaz, hanem a sérelmet szenvedett szerző részére a perbeli bizonyítást könnyíti meg, és esetleges további igényérvényesítésekre ad lehetőséget azzal, hogy az alperestől adatszolgáltatást követelhet); e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését (ami a jogsértéssel elért gazdagodás minimuma a jogszerű felhasználás esetén a szerzőt megillető szerzői díj öszszege); f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását (ez a pont első fordulata alapjában véve megegyezik a b) pont szerinti igényekkel. A második fordulat a jogsértő restitúciós kötelezettségét állapítja meg. A gyakorlatban persze ritkán van lehetőség a jogsértést megelőző állapot maradéktalan visszaállítására. Az Szjt. 94. § (1) bekezdésében szereplő polgári jogi igények objektív jellegűek, tehát függetlenek attól, hogy a jogsértés felróható-e az elkövetőnek. A sértettnek csak azt kell a perben bizonyítania, hogy a jogsértés megtörtént. A bíróság nem térhet ki annak vizsgálatára, még az alperes kifejezett kívánsága esetén sem, hogy volt-e szándékosság vagy gondatlanság az elkövető részéről. A törvény választási lehetőséget biztosít a szerzői jogaiban sérelmet szenvedett szerzőnek, hogy az eset körülményeire is figyelemmel, a felsorolt polgári jogi igények közül melyiket válassza. Célszerű azonban, hogy a felperes ne csak egy igénypontot jelöljön meg keresetében, mivel a kereset megváltoztatására a Pp. (1952. évi Ili. törvény) 146. § (1) bekezdése alapján csak az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van lehetőség, és a 247. § értelmében a másodfokú eljárásban már egyáltalán nincs mód a kereset megváltoztatására. Az Szjt 94. § (2) A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is.