Magyar Múzeumok, 2004. 2. szám (Vol. 10.)

Európa közepén Több hasonló grafika is származik a XVI. szá­zad végéről és a XVII. század elejéről, melyek mindegyikén egy nőalak képében jelenik meg az európai államok fantáziatérképe. A nőalak fején a birodalmi korona látható, bal kezében a birodalmi alma, jobbjában a jogar. Az ábrázo­lás az európai egységet hivatott jelképezni, azt a gondolatot, amelynek korábban a „Sacrum Imperium Romanum”, a Német-Római Biro­dalom felelt meg. A nőalak körvonalain belül találhatók a földrajzi Európa országai, Nagy- Britannia és Skandinávia kivételével. Magyar­­ország szinte minden grafikán a deréktájon, középen jelenik meg. A címlapon közreadott ábrázolás II. Rudolf császárrá választása alkalmából készült, s a következő évben, 1577-ben jelent meg. Paulus Fabricius orvostudós és matematikus írta a lap szövegét, mely azt is megemlíti, hogy egy negyven évvel korábban készült hasonló lap újrafelhasználásáról és az aktuális helyzethez történő adoptálásáról van szó. Matthias Quad von Kinkelbach térképeit Hyeronimus Ortelius 1602-es „Chronologia"-ja illusztrációinak stí­lusát követve készítette el. 1602-3-ban jelent meg „Liber aliquot itinerum...” című munkája. Egy 1587-ben Kölnben kiadott kötet általa készített illusztrációjaként ismét megjelenik a koronás Európa-nőalak. Sebastian Münster 1628-ban kiadott „Cosmographia"-jának figu­rája elnagyoltabb vonású, kevésbé finom rajzú, bár részleteiben megegyezik a korábbiakkal. A kötet szövege az „új Európáról” ír, arról a megerősödött európai öntudatról, amely a reneszánsz eszmevilágával párhuzamosan, azzal összefüggésben alakult ki, s a nagy föld­rajzi felfedezések tovább erősítették. Ez az európaiság azt a közös érzést je­lentette, amely a kontinenst áthatotta. Az európai egység gondolatát, a válságok közös megoldásának lehetőségét igyekeztek ezek a szimbolikus ábrázolások egyértelmű formában megfogalmazni. A nőalak koronájának felirata „Hispánia”, felsőteste a Francia Királyság és a Német-Római Birodalom. A hasonló jellegű középkori illusztrációk a világ egészét, annak szerkezetét foglalták emberi alakba. A XVI. szá­zadtól egyszerre vált az egység és a sokféleség, összetettség gondolatának kifejezésévé az em­beri alakban megjelenített Európa. A XVII. szá­zad elejére a kontinens egységét veszélyeztető tényezők - új államok kialakulása, a gyarma­tosítások, az Oszmán Birodalom hódításainak folyamatos fenyegetése - ellen szükséges volt az egység gondolatának hangsúlyos ki­fejezése, s erre a már korábban megformált ábrázolástípus kiválóan alkalmas volt. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Kép­csarnokának színes fametszete a legkorábbi lapok közé tartozik, a későbbi változatokkal összevetve jól érzékelteti a motívum értelme­zésbeli változásait, egyben egyik mintája lett a képi megfogalmazásának. Basics Beatrix MAGYAR MÚZEUMOK 2004/2. Nyár MŰHELY Basics Beatrix: Magyarország és Európa. Történelem és kultúra évszázadokon át...............3 Nemes-Kovács Ernő: Árpádházi Szent Erzsébet ereklyetartó szobra. Pulszky Károly millenniumi ajándéka a magyar nemzetnek.......................................................................... 5 Kovács Gergely: Genius Loci - Egy páratlan hely szellemisége. A Mindszenty Emlékhely Esztergomban...................................................................................................................................9 Schwarcz Katalin:.....és jöttek az apácák”. Rendezvénysorozat a klarisszákról a Budapesti Történeti Múzeumban.......................................................................................... 13 Szőke Balázs: A Páva utcai zsinagóga rekonstrukciója........................................................ 15 Várnai Vera: A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény........................... 19 Képessy Bence: Csatlakozó jelenünk egybegyűjtött romjai....................................................20 Balázs György: Múzeumok ingyen. A belépődíj eltörlésének hatása a múzeumokra .... 21 VISSZATEKINTÉS Korheen Papp Zsuzsanna: A szabadkai Városi Múzeum Deák portréja.............................25 S. Lackovits Emőke: Skanzen Lágymányos-Kelenföldön. Sebestyén Gyula múzeumi terve 1918-ból...............................................................................................................27 Sági Zsolt: Kamra vágy­ kamara .................................................................................................29 SZÁMVETÉS Deme Péter: „Az év múzeuma 2003” pályázatról.................................................................30 Csapó Katalin: A Bölcsődei Múzeum..........................................................................................34 L. E.: A Néprajzi Múzeum Napja.................................................................................................36 Váradi István: Garabonciások a múzeumokban. Gyermekegyüttes a múzeumpedagógia szolgálatában.............................................................................................38 Kis múzeumok a nagyvárosban D. Udvary Ildikó: Újdonságok a Pesterzsébeti Múzeumban és Gaál Imre Galériában .. . 39 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Vásárhelyi Tamás: Az Európai Múzeumi Fórumról....................................................................41 Basics Beatrix: Európa - értékek, utak, perspektívák. A Deutsches Historisches Museum új kiállítása.....................................................................................................................................42 Ébli Gábor: Partikuláris univerzalizmus. A British Museum új állandó kiállításáról .... 43 Balogh Jánosné Horváth Terézia - Katona Edit: Madzarski ljudski nakit - Magyar népi ékszerek. A Néprajzi Múzeum kiállítása Ljubljanában.........................................................45 KIÁLLÍTÁSOK E. Csorba Csilla: „Párizs nem ereszt el.” Magyar írók Párizs-élménye 1900-1939. Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban......................................................................................48 Basics Beatrix: A főváros régisége 1780-1873. Közterek és magánterek -Mozaikok Budapest tegnapjaiból 1873-1940. A Budapesti Történeti Múzeum új állandó kiállítása a Kiscelli Múzeumban...............................................................................50 Nagy Veronika: „...csak néztem és gyönyörködtem”. Népművészet a gödöllői művésztelepen. Kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban .................................................51 Halmágyi Pál: 2000 év építészete Magyarországon - A magyar építészet 1000 éve. Időszaki kiállítás a makói József Attila Múzeumban........................................................54 KÖNYV ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Kriston Vízi József: Dokumentumok a „Látogatóbarát múzeumok” program forásvidékéről..............................................................................................................................55 Rédey Judit: Reklámélet Pest-Budán 1845-1945................................................................... 56 Gönczi Ambrus: Museums Journal 2004/1 ............................................................................ 57 Gönczi Ambrus: Pamiatky a Múzea 2003/3-4......................................................................... 58 A PU­SZKY TÁRSASÁG HÍREI.............................................................................................. 59 E számunk szerzői.................................................................................................................. 64

Next