Magyar Múzeumok, 2004. 3. szám (Vol. 10.)
KIÁLLÍTÁSOK - Kostyál László: Németh János kiállítása a Göcseji Múzeumban
KIÁLLÍTÁSOK értelemszerűen adta magát ennek a várostörténeti-művészettörténeti feldolgozása is. Budapest gazdag nyári kiállítási programjában ugyan a kiállítás minden erőfeszítés ellenére sajnos nem aratott igazi közönségsikert, a „Feinschmecker”-ek azonban örülhettek az Ausztriából és máshonnan származó tárgyaknak. Az interdiszciplináris tematikájú kiállítást hatalmas tudományos katalógus, ill. tanulmánykötet kíséri, hasonlóan a nagy nyugateurópai kiállításokhoz. Több éves tudományos előkészítő munka eredménye a hatvan szerzőtől származó, mintegy 40 tanulmányt tartalmazó, ötszáz oldalas tudományos katalógus, magyar és német nyelven. A színvonalas, rövid kiállításvezetőt, ami a nagyközönség számára ad szakszerű és olvasmányos tájékoztatást a témáról, ugyancsak Lengyel János tervezte. Lásd még See also: Képmelléklet III. és hátsó borító - Back cover Mariazell and Hungary The Remembrance of a Place of Pilgrimage At die end of May 2004 a new temporary exhibition was opened in tiie Kiscelli Museum of the Budapest History Museum as a result of a representative international cooperation. It is probably the first time when a place of pilgrimage and its Hungarian relations are represented in such a monographic manner. Mariazell has been a very important destination for pilgrimages starting form Hungary since the 14th century, in this exhibition it is not the most exquisite and famous works of art which are in focus liul mostly pictures, sculptures, copperplate engravings, goldsmith’s works and documents of cultic and cultural importance arranged in topical groups which are the representations of Hungarian popular religiousness. As the Kiscelli part of Óbuda was named after Mariazell ( Klein-Mariazell) this cult is also an important factor in local history. The exhibition is followed by a huge catalogue and a volume of studies in Hungarian and German as well. Németh János kiállítása a Göcseji Múzeumban 2004. május 13-tól augusztus 29-ig Zalaegerszegen a Göcseji Múzeum adott otthont - a Gönczi Ferenc ÁMK és Közép-Európai Kulturális Intézet Galériájával, valamint a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremmel karöltve - a 70 éves Németh János keramikus, Munkácsy-díjas Érdemes Művész retrospektív kiállításának. A tíz éve Zalaegerszeg díszpolgárának választott alkotó monstre tárlata a helyszínek között műfajilag oszlik meg. A múzeumban a kisplasztikák, a Gönczi Galériában a domborműves korsók és a hasonló jellegű tálak egy része, a hajdani zsinagógában a köztéri alkotások kismintái és fotói kaptak helyet. A határozott elkülönülés dacára a rendezők ragaszkodtak ahhoz, hogy Meditáció, 1986. Agyagmázas samott (73,5x49,5 cm) Meditation, 1986. Glazed Ore-dlay (73,5x49, Cm) a kiállított alkotások mennyisége, illetve a termek korlátozott kapacitása miatt ugyan három helyszínen rendezett, de egyetlen kiállításról van szó. Ezt hangsúlyozza a közös plakát és kiállítási ismertető, illetve a nyitás és zárás egyező napja. Németh János a kortárs magyar kerámiaművészet egyik legmarkánsabb alakja. Az Iparművészeti Főiskolán egykor Borsos Miklós és Gádor István tanítványaként végző, egerszegi születésű művész méltó folytatója és képviselője a XX. század nagyjai, Gádor, Gorka Géza és Lívia, Kovács Margit, a kortárs Csekovszky Árpád, Schrammel Inne és a többiek által megteremtett magas színvonalú és nemes hagyománynak. Karakterisztikusan egyéni művészi világa manden látogatóját rabul ejti, hisz alkotásai hétköznapi módon, az egyszerű emberekről szólnak. A huszadik század nagy művészeti forradalma szinte érintetlenül hagyta egyéniségét. Számára a népművészet az etalon, nem tud, de nem is akar elszakadni a földszagú göcseji ember világlátásától és gondolkodásmódjától. A földdel, agyaggal dolgozik ő is, de a keze alatt nem Kostyál László kalászba szökkenő termés, gyöngyöző pohárból kortyolgatott jófajta bor terem, hanem ősi titkokat feltáró, hajdani legendákat elmesélő, naiv áhítatra buzdító képekké, szobrokká formálódik, vagy éppen butéliákká, melyek körülölelik a baráti beszélgetéseket megédesítő nedűt. Légterl szerszámát, a fazekaskorongot a régi gerencsérektől örökölte, mint ahogy formavilágát is magukénak éreznék az elmúlt évszázadok népi alkotói. Németh János ismeretei távoli kultúrákat ölelnek fel, szeme messze ellát, de az idegen civilizációk jellegzetes motívumait átülteti a göcseji földbe, ahol a neolitikus idolból melles nőszobor, az egyiptomi szfinxből csodaszarvas lesz, Orfeuszból és Euridikéből parasztember és asszonya, a cédrusfából égigérő fa, a krétai amforákból a monumentalitást megőrző, ízes domborképekkel övezett, zamatos italtól harmatozó korsók. Szentjei a transzcendens anyagtalanságból leszállnak a földre, és vaskos naiv-bölcs, hús-vér emberekké lesznek. Művei ennek ellenére nem a pillanatot, hanem az örökkévalót hordozzák. A Göcseji Múzeum kiállításának részlete -Detail of the exhibition of the Göcsej Museum Rtó - Photo: Mazur Ildikó 55