Magyar Múzeumok, 2005. 2. szám (Vol. 11.)

MŰHELY - M. Nepper Ibolya: Bocskai kripta Kismarján

MŰHELY Bocskai kripta Kismarján M. Nepper Ibolya Debrecentől és Nagyváradtól csaknem egy­formán 40 km távolságra, a Berettyó völ­gyében, a történelmi Partiumban található a szigetre épült kis falu, melyet egykor a Berettyó erei és mocsarai vettek körül. A településről csak egyetlen mesterséges hídon keresztül lehetett kijutni a Debrecent Váraddal összekötő, a középkor óta hasz­nált igen fontos útra. A falu legmagasabban fekvő része, egy alig kiemelkedő hátság, mely a település központja, s erre épült az 1804- ben felszentelt, ma is működő református templom. 2003 őszén Szabó János kismarjai refor­mátus lelkész felkereste a Déri Múzeum Igazgatóságát, majd a Régészeti Osztályt, és kutatásokat kezdeményezett a felújítás alatt álló templombelsőben. 2004 áprilisában a lelkész kezdeményezésére a gyülekezet anyagi áldozatvállalásával és a helyi önkor­mányzat támogatásával megkezdődött a fel­ A XV-XVI. századi templombővítés falmarad­ványai The remains of the 15th - 16th century expanding of the church A Bocskai kripta lejárata The entrance of the Bocs­kai crypt tárás a templom keleti végében. Néhány órával a munkák megkezdése után előkerült egy négyszögle­tes szentélyzáródású, XIII. századi templom apszi­sának keleti falmaradvá­nya. A kibontott, téglából rakott falazat és alapo­zás igen jó megtartású. Az alapozás mélysége 80 cm, ebből 20 cm döngölt agyag, 60 cm téglából rakott. Az egykori felmenő falból 2 sor tégla maradt meg 13 cm magasság­ban. Már ezen a keleti falon is nagyon jól látszik több, egykori földrengés­nek a nyoma, amelyet a későbbiekben több helyen megfigyeltünk a templom­alapozás maradványain. A presbitérium hoz­zájárulásával 2004 májusától augusztus közepéig folyt a feltárás, a munkák több, rövidebb-hosszabb ideig tartó megszakí­tásával. A régészeti kutatás során három építési korszak maradványait tárták fel a templombelsőben. 1.­­ Árpádkor: Egy egyenes szentélyzá­ródású, 11,90 m hosszú, 7,50 m széles, a diadalívek meghosszabbításánál egy-egy támpillérrel ellátott, szabálytalan alapozású kis templom. Az apszis belső méretei: hosz­­sza 3,70 m, szélessége 4,0 m. A hajó hosz­­sza 5,60 m, szélessége 6,0 m. A szentély és a hajó falszélessége 80 cm, amelytől csak a nyugati fal mérete tér el, 100 cm-es széles­ségével. Az Árpád-kori kis templom feltárá­sa során néhány faragott kis kőtöredéken kívül más lelet nem került elő. Bolygatott sírok és a környezetükből előkerülő kopor­sókapcsok jelentik a tárgyi leletanyagot. Az előkerült sírok bolygatottak, az első bolyga­tás a kripta beásásakor, a XV században tör­tént, s valószínűleg az egész templombelső még két bolygatáson mehetett keresztül a XV-XVI. században és a XVIII. század végén. A bolygatott sírokból néhány ép koponya került elő, közülük egy­, mely az északi és nyugati fal által határos saroknál került feltárásra, kard­vágás által ütött sebesülés nyomát őrizte. 2. ) XV. század: Késő gótikus­­ kora rene­szánsz kripta, melyet az Árpád-kori temp­lom szentélye alá ástak. A kripta megépítése a Bocskai családhoz kapcsolható. Őseik már a XIV század első felében feltűntek Ó-Mar­jai előnével. A kriptából előkerült régészet - 19

Next