Magyar Múzeumok, 2007. 2. szám (Vol. 13.)
SZÁMVETÉS - Orosz Zoltán: Időlabirintusból kortárs szendvics
SZÁMVETÉS Időlabirintusból kortárs szendvics Orosz Zoltán Ellentmondásos genezis Még a régi „monstrum-kultúrház” állt, amikor elkészült Debrecen ezoterikus térképe, ami emberi testhez hasonlította a várost és egy-egy területen lokalizálta annak szerveit: gyomrot, szívet, agyat, tüdőt. Debrecen számtalan operáción esett át azóta. Többek között, mint valamilyen betokosodott idegen testet, porrá zúzták a betonból öntött Kölcsey Művelődési Házat, helyére implantáltak egy korszerű komplexumot, s ennek részeként a város harmadik szemét, a Modernet, amin keresztül Debrecen az anyagi világ egyetlen élő lélekrészletéhez, a művészethez kapcsolódik. Az eredeti elképzelésekben még nyoma sem volt az új szervnek. Amikor a régi Kölcseyt javíthatatlanná nyilvánította, és halálra ítélte a város vezetése, helyére „csak” a térség legmodernebb konferenciaközpontjának és egy hozzá kapcsolódó luxusszállodának a felépítését tervezték. Aztán felütötték fejüket a hírek: Antal Péter debreceni műgyűjtővel, a modern magyar képzőművészet legjelentősebb kollekciójának, az Antal-Lusztig gyűjteménynek a tulajdonosával megállapodtak Pécs vezetői, hogy a raktárakból kiállítótermekbe helyezik gyűjteménye egy részét. - A gyűjteményem mindig is Debrecenben volt, csak senkit sem érdekelt - mondja a tulajdonos. - Többször kezdeményeztem az elmúlt tizenöt évben, hogy intézményesüljön, így mindenki, akit érdekel, megismerkedhessen vele, de minden esetben süket fülekre találtam. Aztán egy pécsi kapcsolaton keresztül, az ottani tavaszi fesztiválok keretében évről-évre rendeztünk egy-egy válogatott kiállítást. A negyedik év után felvetették, hogy hozzunk létre egy állandó, tematikus tárlatot. Amikor ennek híre ment, hirtelen Debrecen is nyitott a gyűjteményem felé. Az egyeztetések után olyan megállapodás született, hogy Pécsett a XIX. század második felét, Debrecenben pedig a XX. század kezdetétől napjainkig terjedő időszakot feldolgozó kiállítást nyitunk. Óriási dolog volt, hogy a két kiállítás, az ország ellentétességeiben szinte napra pontosan egyszerre nyílt meg. A cívis eszmélet után ugyanis terv tervet követett. Többek között szóba került egy 2 in 1 néprajzi és modern művészeti múzeum bizarr ötlete (Déry Frigyes etnográfiai kollekciójának tetemes része is debreceni raktárakban raboskodva vár jobb sorsra), de Antal Péter kategorikusan elutasította a sziámi intézmény ötletét. A legésszerűbb elgondolásnak megfelelően végül megtoldották egy új szárnnyal az akkor már épülő Kölcsey-központot. Annyira korszerű múzeum született, hogy volt „demo” verziója. Mert történt, hogy a sok keresztszülő között elveszett a gyermek neve: a kivitelező Keviép nem győzte kivárni, míg az építtető önkormányzat döntésre jut, a Demo és a Modem elnevezések között. Bízva az ötven százalékos esélyben, hatalmas betűkkel a rövidebb nevet véste az épület homlokzataiba. Nem jött be. A performansz-fieszta jellegű intézményavatón a bejárat fölött már a Modem felirat díszelgett, de az oldalfalat még állványzat takarta, hogy plusz néhány millióért a névzavart megoldó utolsó simításokat is elvégezhessék. Keleti nyugat A Modem kívül-belül nyugat-európai igénnyel felépített múzeum. Komplexum részletként nem kaphatott egyedi arcot, ám a fehér kő, üveg és fém triász által meghatározott plázaszerű külső érzékeny lelket takar, amiről már a bejárat előtt igyekszik meggyőzni a látogatót. A Baltazár Teret Lakner Antal izlandi hadseregének objektumai őrzik, alkonyat után pedig az üvegbástya-lépcsőházból, kusza jelzőfényként Benczúr Emese alkotása csalogatja a Modembe a városban andalgókat. A bejárat melletti reklámtáblán Moholy Nagy László: Női portré című alkotására komponált modembléma, mint különleges lehetőséget hirdeti a funkciót: „kapcsolódás a művészethez”. A galéria Közép-Európa legnagyobb kiállítóterét foglalja magában. A közel háromezer négyzetméter három szinten oszlik meg. A belsőt puritán, de stílusos elegancia jellemzi, a hatalmas, csarnokszerű „white cube” terek mozgó közfalakkal jól variálhatóak, így a tárlatrendezésnek csak a kreativitás szab határt. Tágas, üvegfalú előcsarnok, kávézó és egy kis belső kert nemcsak segít a tárlatlátogató felfrissítésében, de kiegészítő programok A Modem, a Kölcsey Központ és a Hotel Lyceum - The Modem, the Kölcsey Centre and the Hotel Lyceum 39