Magyar Múzeumok, 2007. 2. szám (Vol. 13.)

SZÁMVETÉS - Orosz Zoltán: Időlabirintusból kortárs szendvics

SZÁMVETÉS Időlabirintusból kortárs szendvics Orosz Zoltán Ellentmondásos genezis Még a régi „monstrum-kultúrház” állt, ami­kor elkészült Debrecen ezoterikus térképe, ami emberi testhez hasonlította a várost és egy-egy területen lokalizálta annak szerve­it: gyomrot, szívet, agyat, tüdőt. Debrecen számtalan operáción esett át azóta. Többek között, mint valamilyen betokosodott ide­gen testet, porrá zúzták a betonból öntött Kölcsey Művelődési Házat, helyére implan­­táltak egy korszerű komplexumot, s ennek részeként a város harmadik szemét, a Mode­rne­t, amin keresztül Debrecen az anyagi világ egyetlen élő lélekrészletéhez, a művészethez kapcsolódik. Az eredeti elképzelésekben még nyoma sem volt az új szervnek. Amikor a régi Köl­cseyt javíthatatlanná nyilvánította, és halál­ra ítélte a város vezetése, helyére „csak” a térség legmodernebb konferenciaközpont­jának és egy hozzá kapcsolódó luxusszállo­dának a felépítését tervezték. Aztán felütöt­ték fejüket a hírek: Antal Péter debreceni műgyűjtővel, a modern magyar képzőmű­vészet legjelentősebb kollekciójának, az An­­tal-Lusztig gyűjteménynek a tulajdonosával megállapodtak Pécs vezetői, hogy a raktá­rakból kiállítótermekbe helyezik gyűjtemé­nye egy részét. - A gyűjteményem mindig is Debrecenben volt, csak senkit sem érdekelt - mondja a tu­lajdonos. - Többször kezdeményeztem az el­múlt tizenöt évben, hogy intézményesüljön, így mindenki, akit érdekel, megismerkedhes­sen vele, de minden esetben süket fülekre ta­láltam. Aztán egy pécsi kapcsolaton keresz­tül, az ottani tavaszi fesztiválok keretében évről-évre rendeztünk egy-egy válogatott ki­állítást. A negyedik év után felvetették, hogy hozzunk létre egy állandó, tematikus tárla­tot. Amikor ennek híre ment, hirtelen Debre­cen is nyitott a gyűjteményem felé. Az egyez­tetések után olyan megállapodás született, hogy Pécsett a XIX. század második felét, Debrecenben pedig a XX. század kezdetétől napjainkig terjedő időszakot feldolgozó kiál­lítást nyitunk. Óriási dolog volt, hogy a két kiállítás, az ország ellentétes­ségeiben szinte napra pontosan egyszerre nyílt meg. A cívis eszmélet után ugyanis terv tervet követett. Többek között szóba került egy 2 in 1 néprajzi és modern művészeti múze­um bizarr ötlete (Déry Frigyes etnográfiai kollekciójának tetemes része is debreceni raktárakban raboskodva vár jobb sorsra), de Antal Péter kategorikusan elutasította a sziámi­ intézmény ötletét. A legésszerűbb elgondolásnak megfelelően végül megtol­­dották egy új szárnnyal az akkor már épü­lő Kölcsey-központot. Annyira korszerű mú­zeum született, hogy volt „demo” verziója. Mert történt, hogy a sok keresztszülő kö­zött elveszett a gyermek neve: a kivitelező Keviép nem győzte kivárni, míg az építte­tő önkormányzat döntésre jut, a Demo és a Modem elnevezések között. Bízva az ötven százalékos esélyben, hatalmas betűkkel a rövidebb nevet véste az épület homlokzata­iba. Nem jött be. A performansz-fieszta jel­legű intézményavatón a bejárat fölött már a Modem felirat díszelgett, de az oldalfalat még állványzat takarta, hogy plusz néhány millióért a névzavart megoldó utolsó simí­tásokat is elvégezhessék. Keleti nyugat A Modem kívül-belül nyugat-európai igénnyel felépített múzeum. Komplexum részletként nem kaphatott egyedi arcot, ám a fehér kő, üveg és fém triász által meghatározott plá­­zaszerű külső érzékeny lelket takar, amiről már a bejárat előtt igyekszik meggyőzni a látogatót. A Baltazár Teret Lakner Antal iz­landi hadseregének objektumai őrzik, alko­nyat után pedig az üvegbástya-lépcsőházból, kusza jelzőfényként Benczúr Emese alkotá­sa csalogatja a Modembe a városban andal­­gókat. A bejárat melletti reklámtáblán Mo­holy Nagy László: Női portré című alkotására komponált modem­bléma, mint különleges lehetőséget hirdeti a funkciót: „kapcsolódás a művészethez”. A galéria Közép-Európa legnagyobb kiállí­tóterét foglalja magában. A közel háromezer négyzetméter három szinten oszlik meg. A belsőt puritán, de stílusos elegancia jellem­zi, a hatalmas, csarnokszerű „white cube” terek mozgó közfalakkal jól variálhatóak, így a tárlatrendezésnek csak a kreativitás szab határt. Tágas, üvegfalú előcsarnok, kávézó és egy kis belső kert nemcsak segít a tárlatlátoga­tó felfrissítésében, de kiegészítő programok A Modem, a Kölcsey Központ és a Hotel Lyceum - The Modem, the Kölcsey Centre and the Hotel Lyceum 39

Next