Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
dapesten. Tanulmányait Arányi, Sabathiel, Balassa, majd Hubay, Kemény, Harmat stb. vezetése alatt a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol zenetanári és középiskolai énektanári oklevelet nyert. Mint hegedűművész Budapesten és vidéken számos hangversenyt adott, a magyar rádió gyakori szereplője. Mint az Angol-kisasszonyok tanítóképzőjének ének- és zenetanárnője, vezényli az intézet énekkarát, az Angol-kisasszonyok Váci utcai templomában ünnepi alkalmakkor. Hilgermann Laura cs. és kir. kamaraénekesnő, a Zeneművészeti Főiskola tanára. *1870, Wien. Énektanulmányait Wolf Károly Mária wieni énektanárnál végezte. Első szerződése a prágai operánál volt, ahol 1887- ben a Trubadúr Azucena szerepében mutatkozott be. 1890-ben Mahler Gusztáv — aki élete végéig legkedvesebb munkatársát tisztelte benne — az Operaházhoz szerződtette, ahol a Mignon címszerepében debütált. 1890- ben a wieni udvari Operaház meghívása alapján Wienbe szerződik. Ezen időben mint hangversenyénekesnő különösen Mahler dalok előadásával aratott sikereket. 1907-ben Grieg müncheni hangversenyén énekelt és vitte sikerre Grieg számos dalát (Schwan, stb.). 1910-ben a király magánkihallgatáson fogadta és cs. és kir. kamarénekesnővé nevezte ki. Wieni operaházi tagsága idején gyakori vendége volt a salzburgi és müncheni ünnepi játékoknak és a berlini és drezdai operáknak. 1920-ban a wieni opera tiszteleti tagjává nevezték ki és ugyanakkor a Budapesti Zeneművészeti Főiskola tanárnak hívta meg a drámai ének-tanszakra, ahol 1935-ben az V. r. o. lépett elő. Ugyanezen évben nyugdíjba ment és azóta mint tiszteletdíjas tanár működik. 1934-ben Salzburgban egy mesterosztályt vezetett, amire ismételten felkérték. A wieni nemzetközi énekversenyek állandó zsűri tagja. Alpár G., Gere L., Huszka R., Nagy M., Szénthó E., Zoltán I., stb. tanítványai voltak. Első külföldi vendége volt a m. kir. Operaháznak, aki szerepeit magyar nyelven énekelte. Szerepei: az összes Wagner drámai hősnő szerepelt, Figaro házassága: Grófné, Don Duan: Elvira, Cosi fan tutte: Dorabella, Iphigenia: Klytemnestra, Aida: Amneris, Orpheus és Euridike: címszerep, Strauss Elektra: Klytemnestra, Bánk bán: Gertrudis, Goldmark: Téli rege, Hermiona, stb. Hillinger Margit Seresné dr. operaénekesnő (mezzoszoprán). A m. kir. Operaház ösztöndíjas tagja. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol az operai tanszakon oklevelet nyert. Több budapesti és vidéki hangversenyen szerepelt. A Budapesti Szimfonikus Zenekar szabadtéri előadásainak szólistája. A magyar rádió gyakori szereplője. Hir Sári (dr. Molnár Imréné) zongoraművésznő. *1900, Budapest. Tanul a Zeneművészeti Főiskolán Szendy Árpádnál, utóbb Sauer Emilnél Bécsben. Zongoratanárnői oklevelet a Fodor ösztöndíjjal 1918-ban, zongoraművésznői oklevelet 1922-ben szerzett. Háromszor nyerte a Liszt Ferenc díjat. Tanított a Nemzeti Zenedében 1920—26-ig. Hangversenyek itthon és külföldön (Bécs, Svájc, München). Koncertek a budapesti és bécsi rádióban. Liszt specialista. Hlatky Endre a rádió műsorigazgatója. *1895, Nagyvárad. Középiskoláit és jogi tanulmányait ugyanott, további jogi tanulmányokat Budapesten végzett. A háborúban tüzértiszt. Közpályáját mint a szegedi kormány sajtóelőadója kezdi. Innét a külügyminisztériumba, majd a miniszterelnökség sajtóosztályába kerül. Mint elnökségi titkár Bethlen István alatt, sajtófőnök Károlyi Gyula miniszterelnöksége idején és Szőts Ernő után a rádió műsorigazgatója. Magyar dalokat szerzett, melyek gyakran szerepelnek előadóink műsorán. Hlavács János zeneszerző. *1895, Nyíregyháza. Szerzeményei (kb. 250): operettek, magyar nóták és táncszámok. Angyalok a kaszárnyában c. 3 felvonásos operettje 1934- ben színre került a Városi Színházban. Magyar nótáival több pályadíjat nyert. (1930- ban a magyar nóta-olimpiászon stb.) Hochstrasser Hugó gordonkaművész, a m. kir. Operaház tagja. *1909, Versec. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a gordonka-szakon oklevelet nyert. Tanára: Schiffer A. 1930 óta tagja a m. kir. Operaháznak és a Filharmóniai Társaságnak. Zenetanítással foglalkozik. Hodula István zeneszerző, zongoraművész. *1897, Budapest, 1 1935, Budapest. Tanulmányait a főiskolán végezte (Dohnányi, Siklós, Székely Arnold). A háborút végigküzdi. Utána tűnik föl először dalaival, Előd Marcel verseire. 1928-tól tanár a Nemzeti Zenedében, 1934-től a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola r. tanára. Művei: dalokon, régi magyar dalfeldolgozásokon kívül heg.-zong. szonáta (1927), heg.-zong. szvit, zong. rapszódia (1935). Hódosi István hegedűművész, a m. kir. Operaház tagja. *1889, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán Kemény R.nél, majd a moszkvai konzervatórium tanáránál, Durovetzkynél végezte. 1927 óta tagja a m. kir. Operaháznak és a Filharmóniai Társaságnak. A Schmidt—Hódosi—Bergmann trió tagjaként sok hangversenyt adott Budapesten és vidéken. A magyar rádióban több önálló hangversennyel, továbbá a trióval és az Operaház zenekarával szerepelt. Oroszországban (mint hadifogoly) a Melleskvartett tagja volt. Zenepedagógiával is foglalkozik. Hodossy Béla zenetanár, Sárospatak. *1864, Kerca. Zenei tanulmányait a Csurgói Áll. Tanítóképzőben folytatta, majd tanítóképzői zenetanári oklevelet nyert Budapesten. Tanárai: Báthori és Bartalus. 1889-ben a Sárospataki Áll. Tanítóképző zenetanárává nevezték ki, melynek 1905-ben igazgatója lett. 1925- ben nyugalomba vonult. Megalakította a Ref. Egyházi Férfikart, majd vegyeskart (1890). Vezette az Ipartestületi Dalárdát. Szerzeményei: 50 Templomi Ének, orgonára (1900). Hegedűiskola. Énekek, Dalok, férfikarra (1901). Tárogató, dalok, iskolák számára (1903). Magyar Énekiskola. Gyakorlat, dalok.