Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
dalok, énekkari szerzemények. A Kollégium énektanára és karnagya. 1906-tól a ref. egyház orgonistája és a Rét. Kollégium karnagya, az egyházi énekkar szervezője és vezetője. 27 évig a Városi Dalárda, jelenleg a Polgári Dalkör karnagya; vezetése alatt a szegedi és soproni dalosversenyen első dijat nyertek. Az Orsz. Dalosszövetség tb. országos karnagya, a Liszt-plakett tulajdonosa. Évekig volt a Kecskeméti Első Vonósnégyes tagja. Az Úri banda tb. örökös tagja. Kresz Géza hegedűművész. *1882, Budapest. A Nemzeti Zenedét végezte, ahol Gobbi Alajos, Arányi Frigyes és Hubay Jenő tanítványa volt. Majd külföldön Sefcsik (Prága) és Ysaye növendéke volt. Első önálló hangversenyét Bécsben adta 1906-ban a Grosser Musikvereinsaalban, mely alkalommal a zenekart Ysaye vezényelte. Majd egész Európát bejárta koncertturnéi során. Ostendében és Bécsben mint hangversenymester működött. 1909-ben Bukarestben Flesch utóda lett az állami konzervatóriumban s első hangversenymestere a filharmonikusoknak. Ezenfelül a Carmen Sylva-kvartett primáriusa. A háború alatt Berlinben élt mint a berlini filharmonikusok hangversenymestere. 1923-ban a torontói (Kanada) Hambourg Concervatory of Music és a Concert Society a konzervatórium mesteriskolájának vezetésével bízta meg. Számos hangversenyt adott az egész amerikai kontinensen. A Zeneművészeti Főiskola rendk. tanára, a főiskolai zenekar vezetője. Kring Olga (Salmen Ottóné) énekművésznő (mezzoszoprán). Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanára: Sik. Hangversenyzett Berlin, Lipcse, Drezda, Hamburg és Németország valamennyi nagyobb városában, Olaszországban és Bulgáriában; a Zeneakadémián magyar nóta esten több ízben, a Budai Vigadóban a Budapesti Szimfonikus Zenekarral. A rádióban mint a Hév. Tiszti Dalkör szólistája szerepelt. A Deák téri ev. templom szólistája volt. Újabban a klaszszikus műdalok és operaáriák mellett magyar nótákat is énekel. Kristóf Károly író, szerkesztő. *1904, Budapest. Eredetileg muzsikusnak készült, majd a Budapesti Hírlap „Ma Este" c. irodalmi és színházi hetilapjának munkatársa. 1928-tól Az Est színházi és zenei munkatársa, kritikusa. Szerzeményei prózai munkásságán kívül mikrofon-drámák, hangjátékok (Liszt Ferenc 1932, Caruso, 1933, Keringő és szerelem, 1934, Don José csodálatos éjszakája). Rádiódarabjait K. Halász Gyula társaságában írta. Színdarabjai: Kék Duna (daljáték), Halló Budapest (hangosfilm), stb. Számos operafordítása van. Krúdy Andor dr. cimbalom-művész. *1872, Szécsény. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Mint cimbalom-szólista számtalan hangversenyen szerepelt Budapesten és a nagyobb vidéki városokban.Kilencszázas évek elején Szép A. úribandájának cimbalmosa volt. 1906-ban a Filharmonikusokkal Liszt VI. rapszódiáját játszotta. Több éven át a Fodor zeneiskola és a Ferenc József intézet cimbalom-tanára volt. Szerzeményei: magyar dalok, ábrándok, operettek és műdal-átiratok. A magyar rádiónak gyakori szereplője. Kurányi György zeneszerző, szövegíró. *1897, Szatmárnémeti. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Etnográfiai alapon foglalkozik a magyar népdalkutatással, továbbá a nóta-költés történelmi feldolgozásával. Mint népdalgyűjtő, kb. 9.000 dalt katalogizált. Dalszövegeket ír, legismertebb: Szép a rózsám nincs hibája. Bodan Margit előadásában a magyar rádió bemutatta: Vándorbot, hegedű, meg egy tarisznya nóta c. 18 sorozatból álló dalciklusát. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak és a Zeneszerzők Egyesületének. Kubicsek István, *1902, Újpest. Novotny harmonika-művész tanítványa, akivel „Novotny-Kubicsek harmonika kettős" névvel járták be Európát és szerepelnek a budapesti rádióban. Kugler István zenetanár, Barcs. *1909, Kastélyosdombó. Tanulmányait a Pécsi Konzervatóriumban, a Nemzeti Zenedében és a Zeneművészeti Főiskolán folytatta (hegedű). Tanárai: Kürschner Emmánuel, Kladivkó Vilmos. Mint szólista Pécsett, Szegeden, Kaposvárt, Debrecenben, Miskolcon, stb. hangversenyezett. Mint kamaramuzsikus szerepelt a rádióban és fellépett Olaszországban (Nápoly, Messina) is. Hegedű- és zeneelmélet tanár: Kuglis Zsuzsanna zenetanárnő, Szeged. Zenetanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1932-ben zenetanári oklevelet nyert. Tanárai: Beke F. dr., Paulné, Csuka E., Molnár A. és Molnár G. dr., Szabados B. Az evangélikus templom ének- és hegedű-szólistája. Közreműködött vidéki körúton a szegedi Egyetemi Luther Szövetség rendezésében a diákok segélyezésére megtartott hangversenyeken. Szegeden számos jótékonycélú és klubestélyen szerepel. Pedagógiával foglalkozik. Kukla Miklós szövegíró. Naturalista. *1908, Miskolc. Több magyar nóta és műdal szövegét írta, amelyeket Bodroghy Zsiga zeneszerző zenésített meg. Művei kiadás alatt vannak. Kun Imre, a Koncert hangversenyvállalat igazgatója. *1892, Baja. A Hét folyóirat zenekritikusa volt. 1920-ban kezdte hangversenyrendezői működését a Scala hangversenyirodában. 1923-ban alapította a Koncert hangversenyvállalatot, melynek azóta is ügyvezető igazgatója. Számos világhírű művészt ő vezetett be Budapesten, sok magyar művészt tett ismertté külföldön. Egyik alapítója a Federation International des Concerts-nek, amelynek 1930—33-ig igazgatósági tagja és alapításától kezdve a kultuszminisztérium által kinevezett delegátusa. Kun László cimbalomművész, karmester. *1869, Sarkad. A Zeneakadémián tanul. 1897- től a Vígszínház karnagya s az akadémia cimbalomtanára. Megszervezi az Orsz. Szimfónikus Zenekart (1905?) s ennek élén a szimfónikus zene népszerűsítésének tett országosan nagy szolgálatokat. Egy pár dala országszerte népszerű lett (Lehullott az őszirózsa levele, Azt mondják, sose nyit virágot a cserfa). Zenét ír Benedek Elek Többsincs ki-