Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI IPAR ÉS KERESKEDELEM - Isoz Kálmán: Hangjegykereskedelem és hangjegykiadás
cégnek. Ekkor vette tervbe a bécsi fiók felállítását, melynek élére Dunkl Nép, Dános fiatal zongoraművészt tette. Miután a fióküzlet a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be, Grinzweil azt beszüntette és Dunklt maga mellé vette társnak. Az üzlet fellendülése lehetővé tette, hogy 1858-ban Wagner József, 1866-ban Kugler László, 1872-ben Treichlinger üzletét magába olvassza. A Kugler-féle kiadványokkal egyidőben e cég vezetőjét, Siebreich Józsefet is átvette, aki konzervatív üzleti gondolkozásával és óvatosságával Grinzweil bizalmát megnyerve, a Rózsavölgyi cégben vezetőhelyre jutott. 1890 május 18-án meghalt Grinzweil Norbert, kitől a céget testvérei és Dunkl Norbert örökölték. A Dunkl örökösöktől 1908 januárjában a cég átment az Angyán-Bárczy érdekeltség tulajdonába. A Wagner József-féle cég megszűnte után többen kísérelték meg, hogy hangjegykereskedést és kiadást gyakoroljanak. Heckenast Gusztáv, a jeles könyvkereskedő Volkmann Róbert iránti barátságból ennek műveit adta ki. 1863-ban Kugler Adolf kezdette meg működését, kinek nyomába 1865-ben Kugler László lépett, ki 130—140 hangjegy kiadása után üzletét eladta Rózsavölgyi és Társának. A múlt század hetvenes éveinek végén Prnitzer Frigyes nyitott üzletet s adott ki hangjegyeket. Hosszabb ideig működött a pesti piacon Liszt Ferenc késői műveinek kiadója: Táborszky Nándor. Utóbb társai révén maga mellé, Táborszky és Parsch cégként működött. Parsch kiválván az üzletből, a cég még egy ideig fennállott, de a rossz üzletmenet folytán megrendült s Táborszky hirtelen halála folytán megszűnt. A Táborszky kiadványokat ill. üzletet Nádor Kálmán szerezte meg s fejlesztette tovább. Utóbb Bárddal társult, a Nádor és Bárd cég ismét önálló egyedekre bomolván fel, a Bárd cég némely változások után Bárd Ferenc és Fia címen fejti ki tevékenységét. Hazai szerzők műveinek kiadására és a művészek érdekei képviseletére 1880-ban alakult meg a Harmonia magyar zeneművészek részvénytársaság, melynek élén dr. Hubay Károly állott. Erney József, Huber Károly és Aggházy Károly voltak a vezetőség tagjai, kik azonban visszavonultak. Hubay Károly vezetésével élénk kiadói és hangversenyrendezői tevékenységet fejtett ki. Később Szántó Adolffal társult. A világháborút követő súlyos idők megrendítették a vállalatot, mely fel is számolt. Fenmaradt kiadványait Hertzka Gyula szerezte meg s elevenítette fel a Harmonia céget. Az 1880-as években Méry Béla nyitott hangjegykereskedést, hangversenyrendezésen felül élénk kiadói tevékenységet is fejtett ki. A Zipser és König cég, valamint a Klökner Ede cég hosszú időn át szintén számos zenedarab kiadója volt. Az újabban létesült s illetőleg ma működő hangjegykereskedők és zeneműkiadók felsorolása helyett, nehogy valamelyiket említetlenül hagyjuk, utalunk a kereskedői címtárakra. A vidéken elsősorban könyvkereskedők foglalkoztak hangjegyek árusításával, de zeneműkiadással is kísérleteztek. Ezekről keveset tudunk, inkább csak nevek, melyek itt-ott hangjegyeken láthatók. Néhányat felsorolunk: Arad: Bettelheim Testvérek; Debrecen: ifj. Csáthy Károly; Eger: Szolcsányi Gyula; Győr: Hennicke Rezső (1861-től), különös érdeme volt, hogy a magyar népdalok nagy gyűjteményét adta ki; Kassa: Hartig Gusztáv; Miskolc: Lőwy József fia (László Adolf); Nagyszombat: Olcsó Zeneművek kiadóhivatala; Nagyszeben: Schmiedicke A.; Nyíregyháza: Tarczali Dezső; Pozsony: Mangold Károly (1846), Stampfel Károly, Streibig C.; Sátoraljaújhely: Lőwy Adolf; Sopron: Seyring et Hennicke; Szatmár: Litteczky és Reizner, Reizner János; Székesfehérvár: Rader Antal, Klöckner Ede; Szombathely: Seiler Henrik; Temesvár: Weffel F. J. (kétszázon felüli kiadvánnyal); Veszprém: Raiman R.