Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI IPAR ÉS KERESKEDELEM - Isoz Kálmán: Hangjegykereskedelem és hangjegykiadás

cégnek. Ekkor vette tervbe a bécsi fiók felállítását, melynek élére D­u­n­k­l Nép, Dános fiatal zongoraművészt tette. Miután a fióküzlet a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be, Grinzweil azt beszüntette és Dunklt maga mellé vette társnak. Az üzlet fellendülése lehetővé tette, hogy 1858-ban Wagner József, 1866-ban Kugler László, 1872-ben Treichlinger üzletét ma­gába olvassza. A Kugler-féle kiadványokkal egyidőben e cég vezetőjét, S­i­e­b­r­e­i­c­h Józsefet is átvette, aki konzervatív üzleti gondolkozásával és óvatosságával Grinzweil bizalmát megnyerve, a Rózsavölgyi cégben vezető­helyre jutott. 1890 május 18-án meghalt Grinzweil Norbert, kitől a céget test­vérei és Dunkl Norbert örökölték. A Dunkl örökösöktől 1908 januárjában a cég átment az A­n­g­y­á­n-B­á­r­c­z­y érdekeltség tulajdonába. A Wagner József-féle cég megszűnte után többen kísérelték meg, hogy hangjegykereskedést és kiadást gyakoroljanak. Heckenast Gusz­táv, a jeles könyvkereskedő Volkmann Róbert iránti barátságból ennek mű­veit adta ki. 1863-ban Kugler Adolf kezdette meg működését, kinek nyomába 1865-ben Kugler László lépett, ki 130—140 hangjegy kiadása után üzletét eladta Rózsavölgyi és Társának. A múlt század hetvenes éveinek végén P­­­r­n­i­t­z­e­r Frigyes nyitott üzletet s adott ki hangjegyeket. Hosszabb ideig működött a pesti piacon Liszt Ferenc késői műveinek kiadója: Táborszky Nándor. Utóbb társai révén maga mellé, Táborszky és Parsch cégként működött. Parsch kiválván az üzletből, a cég még egy ideig fennállott, de a rossz üzletmenet folytán megrendült s Táborszky hir­telen halála folytán megszűnt. A Táborszky kiadványokat ill. üzletet Nádor Kálmán szerezte meg s fejlesztette tovább. Utóbb Bárddal társult, a N­á­d­o­r és Bárd cég ismét önálló egyedekre bomolván fel, a Bárd cég némely változások után Bárd Ferenc és Fia címen fejti ki tevékenységét. Hazai szerzők műveinek kiadására és a művészek érdekei képvise­letére 1880-ban alakult meg a Harmonia magyar zeneművészek rész­vénytársaság, melynek élén dr. Hubay Károly állott. Erney József, Huber Károly és Aggházy Károly voltak a vezetőség tagjai, kik azonban vissza­vonultak. Hubay Károly vezetésével élénk kiadói és hangversenyrendezői tevékenységet fejtett ki. Később Szántó Adolffal társult. A világháborút kö­vető súlyos idők megrendítették a vállalatot, mely fel is számolt. Fenmaradt kiadványait Hertzka Gyula szerezte meg s elevenítette fel a Harmonia céget. Az 1880-as években Méry Béla nyitott hangjegykereskedést, hang­versenyrendezésen felül élénk kiadói tevékenységet is fejtett ki. A Zipser és König cég, valamint a Klökner Ede cég hosszú időn át szintén számos zenedarab kiadója volt. Az újabban létesült s illetőleg ma működő hangjegykereskedők és zeneműkiadók felsorolása helyett, nehogy valamelyiket említetlenül hagyjuk, utalunk a kereskedői címtárakra. A vidéken elsősorban könyvkereskedők foglalkoztak hangjegyek áru­sításával, de zeneműkiadással is kísérleteztek. Ezekről keveset tudunk, inkább csak nevek, melyek itt-ott hangjegyeken láthatók. Néhányat felsoro­lunk: Arad: Bettelheim Testvérek; Debrecen: ifj. Csáthy Károly; Eger: Szol­­csányi Gyula; Győr: Hennicke Rezső (1861-től), különös érdeme volt, hogy a magyar népdalok nagy gyűjteményét adta ki; Kassa: Hartig Gusztáv; Mis­kolc: Lőwy József fia (László Adolf); Nagyszombat: Olcsó Zeneművek ki­­adóhivatala; Nagyszeben: Schmiedicke A.; Nyíregyháza: Tarczali Dezső; Pozsony: Mangold Károly (1846), Stampfel Károly, Streibig C.; Sátoraljaúj­hely: Lőwy Adolf; Sopron: Seyring et Hennicke; Szatmár: Litteczky és Reizner, Reizner János; Székesfehérvár: Rader Antal, Klöckner Ede; Szom­bathely: Seiler Henrik; Temesvár: Weffel F. J. (kétszázon felüli kiadvánnyal); Veszprém: Raiman R.

Next