Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
Wienben. Több alkalommal énekelt a budapesti és wieni rádióban. 1935-ben az Álarcosbálban Amáliát és Aidát énekli Rosvaenge-vel, amelynek alapján szerződteti a m. kir. Operaház. Szerepei: Trubadúr: Eleonóra, Tannhäuser: Erzsébet, Sába királynője: Sulamit, Don Tuan: Anna, Hoffmann meséi: Antónia, Tosca címszerep stb. Rimanóczy Gabriella (Schatz Róbertné) énekművésznő, Budapest. Magánúton Weichardt A.-nél tanult. A Koronázó Főtemplom szólistája. A felújított Liszt: Esztergomi misét először ő énekelte, valamint Eisvogel F. E-dur, Kelemen K. nagymiséjét és Lavotta R. D-moll miséjét. Riskó Elemér szövegíró. *1891, Budapest. Magyar nóta szövegei a Nóta-olimpiészon több díjat, nyertek. Szövegeit Kalmár Tibor, László Imre és Pápai Molnár Kálmán zenésítik. (Ha elhagytál rózsám, Holdvilágos téli éjjel, Amikor mi találkoztunk, stb.) Ritter Ferenc zenetanár, Szeged. *1890, Nagyteremia. Zenei tanulmányait Fucsik Gy. és Figedy-Fichtner S. katonakarmestereknél folytatta, mint a 86. gy. e. zenekarának tagja. A Városi Zeneiskola óraadó nagybőgő-tanára. Szervezte és vezényli a Szőregi Levente Zenekart. A Szegedi Filharmonikusok Zenekarának tagja. Részt vesz a Szegedi Városi Színház operaelőadásain és a Filharmonikusok hangversenyein. , Ritter Lőrinc egyházkarnagy, Veszprém. *1864, Máriazell. Tanulmányait a wieni konzervatóriumban végezte, ahol 1882-ben oklevelet nyert. Tanára: Bruckner A. 51 éve orgonistája és 1908 óta karnagya a veszprémi püspöki székesegyháznak. 1934-ben, 50 éves egyházkarnagyi működése alkalmából a pápa a „Pro Eclesia et Pontifice" éremmel tüntetteki. Szerzeményei: prelúdiumok, fugák, graduálék és offertóriumok. Róbert (Robicsek) György operaénekes, Szeged. *1908, Orosháza. Énektanulményait magánúton végezte. Tanárai: Ocskay, László G. dr., Makkai M. A Szegedi Városi Színházban Hunyadi Lászlóban a király, Orosházán a Mosoly országában a főszerepet énekelte, önálló hangversenyt adott a magyar rádióban. Számos budapesti és vidéki koncerten, jótékonycélú és klubestélyen működött közre. Robitsek Gyula, ugronyai, énektanár. *1872, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola zongora-, ének- és zeneszerzés-tanszakain végezte. Tanárai: Gobbi, Chován, Koessler, Maleczky Vilmosné. 1900-ban a m. kir. Operaház ösztöndíjas tagja volt. 48 év óta korrepetitor és énektanár. Róder Pál gimnáziumi igazgató, Szekszárd. *1886, Vecsés. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Kaposvárott az áll reálgimn. ifj. énekkarát vezette, mely a Magyar Tövő orsz. középisk. dalosversenyén 3 éven át első díjat nyert. A következő évben Csongrádra került igazgatónak és vezetése mellett az énekkar ismét első díjat nyert. Itt városi szimfonikus zenekart szervezett. 1932-ben lett a szekszárdi reálgimnázium igazgatója. Vezeti az intézet ének- és zenekarát és a Szekszárdi Zeneegyesület 30 tagú szimfonikus zenekarát. Újjászervezte és vezeti a Szt. Cecilia énekkart. 1936-ban tanügyi tanácsos és a miskolci tankerület főigazgatóhelyettese lett. Rohmann Henrik hárfaművész, Budapest. *1910, Bátaapáti. Németországban dr. Nielsen a Dortmundi Conservatorium igazgatójánál és a Zeneművészeti Főiskolán Mosshammer Ottónál folytatta zenei tanulmányait. Oklevelet nyert. A rádió állandó szereplője. Több önálló hangversenyt adott Budapesten és vidéken. Művei: a két hárfára és a rádiónak készült Karácsonyi fantázia, Fleur, Variációk stb. Rohoska Géza karnagy, Szarvas. *1880, Szarvas. Tanulmányait a Szarvasi Tanítóképzőben végezte (orgona, zongora, karvezetés). Az evangélikus egyház kántor-tanítója (ótemplom). Átszervezte és 1921 óta karnagya a Szarvasi Dalkarnak. Mint zongorista számos hangversenyen szerepelt. A Békési Ág. Hitv. Ev. Egyházmegyei Tanítóegyesület és a Szarvasi Helyi Tanítóegyesület elnöke. Szerzeményei: magyar dalok, indulók. Romagnolli Ferenc a Zeneművészeti Főiskola tanára, a m. kir. Operaház tagja. *1886, Wien. A wieni zeneakadémián tanári oklevelet szerzett a kürt főtanszakon. 1909 óta tagja a m. kir. Operaháznak és a Filharmóniai Társaságnak. A rádióban gyakran szerepel mint szólista és mint kamarazenész. 1916 óta tanára a Zeneművészeti Főiskolának s mint ilyen, egész kürtösgenerációkat nevelt fel. Román László ref. s. lelkész, karnagy, Vásárosnamény. *1912, Temesvár. Zenei tanulmányait édesanyjánál, ki zenetanárnő volt, a Pécsi Városi Zeneiskolában és Debrecenben P. Nagy Zoltánnál folytatta. Debrecenben karnagyi tanfolyamot végzett. Szerzeményei: műdalok, magyar dalok, énekkari átiratok. Debrecenben kvartettet szervezett. Vezényelte Pécsett az egyházi egyesület 3 szólamú női karát, Debrecenben a kántus, majd a Tanítói Vegyeskar I. karnagya volt. Tagja a vásárosnaményi szalonzenekarnak és annak nyilvános szereplésein részt vesz. Róna Géza, Budapest, *1900, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Főleg mechanikai hangszerek hangszerelésével foglalkozik. Rónai Lívia okt. zenetanárnő. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1935-ben a zongora szakon oklevelet nyert. Szerepelt a Zeneakadémia növendékhangversenyein és 1933-ban a Vigadóban a Szfér. Zenekarral mint szólista. Közreműködött több jótékonycélú esten. Zenetanítással foglalkozik. Rónaszéki Lajos zeneszerző, Aszód. *1877, Bánfalu. Tanulmányait a Zeneakadémián folytatta. Tanárai: Siklós, Mambrinyi. Szerzeményei: Uj köztársaság, A fenség csókja, operettek, A varázsóra, balett, indulók, keringők és egyéb táncdarabok. Az első aszódi magánzeneiskola tulajdonosa volt. Zenepedagógiával foglalkozik. Rosenbach Irén (Kiss Károlyné) ének- és zongoratanárnő, Eger. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol középis-