Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
Vitéz (Welser) Tibor operaénekes. *1902, Kolozsvár. A Főiskolán végzett, 1927 óta a Városi Színház, 1933 óta a m. kir. Operaház tagja mélybariton szerepkörben (Scarpia, Figaro, Leporello stb.). Volly István polg. isk. tanár, népdalgyűjtő. *1907, Pereg. A főiskolán tanul (Kodály). 1929 óta népdalok és kat. népénekek gyűjtésével foglalkozik s több előadást tartott e szakkörből (a Néprajzi Társaságban, stb.). Peregi karácsonyi népénekek (Ethngr. 1931), Népi játékszín (16 népi szokás melódiákkal, Bp. 1935), Betlehemező főv. gyermekek (1935), K. Votisky Alice énekművésznő, zeneszerző. Késmárkon született. Zongoratanulmányait magánúton Késmárkon és Kassán, énektanulmányait Budapesten Jakoby Antal és Csóka Bélánál folytatta. Szerzeményei: magyar nóták és műdalok (Nédfedeles a tanyám, Hideg őszi éjszakában, Kökényszemű barna kislány, Gyorsan fut a Kőrös vize, Virágos kert volt a lelkem, Késmárk város öreg tornya stb.) Szerzeményei gyakran kerülnek előadásra a rádióban, hangversenyeken és cigányzenekarok műsorán. Úgy Budapesten mint vidéken sok hangversenyen énekel és a rádió magyarnóta énekesnője. Tagja a Zeneszerzők Szövetkezetének és a Fráter Lóránd Társaságnak. Vörös Anikó chanson-énekesnő. Budapesten született. Tanulmányait a Szfér. Felsőbb Zeneiskolában végezte. Tanéra: Babits V. 1930 óta szerzői esteken és hangversenyeken lépett fel. Mint dizőz a Bellevueban, 1934 óta a Parisetteben énekel. Több alkalommal szerepelt a magyar rádióban. Énekéről több hanglemez készült. Vörös Géza dr. id. szolgabíró, Baja. *1893, Óbecse. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Hegedűn, hárfán és az összes pengetős hangszereken játszik. Vörös Feri zeneszerző. *1894, Budapest. Tanulmányait magánúton végezte. Művei: Tubiém ne félj, Kinek a szőke, kinek a barna, Hóvirág, Nem vagy legény Berci, Mondja édes maga talán, Nem én akartam, te akartad így (jazz-számok). Zenekara éveken keresztül szerepel a rádió műsorán. Wachs Rózsi zongoraművésznő, Cegléd. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanára: Székely A. Már növendék korában több koncertet adott. Hangversenyezett külföldön többízben a kopenhágai Filharmonikus zenekarral, Stockholm, Osló és Rejkjavikban (Izland), Svájcban koncertturnéja volt. 1934-ben önálló hangversenyt adott Cegléden. A magyar és külföldi rádiók gyakori szereplője. Wagner József zeneíró. *1882, a mintagimnázium tanára. Művei: Uber die Musikstenographie 1909, Goethe Faustjának zenei hatásairól, 1913, A Wagner operák magyar fordításairól, 1915, Az Aradi Philh. Egyesület 25 éves tört. 1916, Cikkek a Zenei Szemlében stb., Carmina Horatii Selecta (a Parthenon Társaság IX. kiadv.a, 1934, Bp., 33 dallamot közöl különböző korokból Horatiusi szövegekre.) Wagner Katalin (Cecelits Benőné) okf. énektanárnő. *Budapest. Tanulmányait magánúton (Bondyné May Róza) folytatta, majd énektanári oklevelet szerzett a Zeneművészeti Főiskolán 1913-ban. A koronázó főtemplom énekkarának, a Palestrina Kórusnak tagja. 1920 óta tagja a Palestrina Kórus művészi bizottságának. Énektanítással foglalkozik. Wagnerné R. Elza zongoraművésznő, zeneszerző. *Nyíregyháza. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola zongora-tanszakén végezte. Tanárai: Herzfeld V., Szendy A. és Koessler . Tanulmányai elvégzése után több hangversenyen szerepelt. Szerzeményei: etűdök, prelúdiumok, műdalok, magyar nóták és táncdarabok. Első szerzeménye — egy keringő — 17 éves korában a „Harmonia" kiadásában jelent meg. Két irredenta, dalát —a Kárpát fölött zokog a szél és Szabad haza — az iskolai gyermekkarok és több dalárda énekli. Pedagógiai működésében főleg a magyar szerzők műveit karolja fel. Wahl György zeneszerző.*1869, Cservenka. Zenei tanulmányait (hegedű) magánúton folytatta. Tanulmányainak befejezése után mint zenész működött. Saját zenekara volt, majd 14 évig a Royal Orfeumban, 1 évig a Belvárosi Színházban játszott mint hegedűs. Zenetanítással is foglalkozott. Szerzemények (kb. 115) magyar nóták (Mátyásföldi bíró uram, Csömöri csárdás, Szegény lettem, Gyűrűs márkád lettem stb.), két verbunkosszvit, két rapszódia, két zenekép (Múlt és Jelen), indulók, polka, mazurka stb. A Fráter Lóránd Társaság tagja. A Magyar Zenész Szövetség örökös tagja. Waitzer Máté, Budapest. *1891, Eisenecz.. Tanulmányait a gráci zeneiskolában folytatta, 1911-ben (trombita, hegedű). 1908—11-ig a gráci katonazenekarban, majd 1913-ig a trieszti bosnyék zenekarban játszott. 1920-tól Budapesten játszott mozikban, majd 1924-től a Szfér. Zenekarban, amelynek állandó tagja. 1924 óta tagja a Mátyás koronázó főtemplom zenekarának. Részt vett a Filharmóniai Társaság hangversenyein is. Az Orsz. Zenészszövetség tagja. Waldbauer Imre hegedűművész. *1892., Budapest. Zeneakadémiát végez Hubaynál. Hangversenyszereplése az 1910-ben alapított Waldbauer—Kerpely-vonósnégyessel indul, a modern magyar kamarazene bemutatásával. Hazai szerepléseken kívül turnék egész Európában. 1913—14-ben a Szfér. Zenetanfolyam tanára. Művészi tevékenységét harctéri szolgálat szakítja meg. Hazatérve a főiskola tanára elsőízben 1918—19-ben, újra a tanári megbízatás 1927—28-ban, végleges kinevezés 1934 júniusában. A hegedű-főtanszak mellett a hegedűtanárképző vezetője és a kamarazene tanára. Waldmann Miklós zeneszerző. *1902, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta, ahol Thomán I. növendéke, volt. Szerzeményei: Ősszel mindennek vége, Életem legszebb emléke, Szép Madame, stb. (His Master's Voice, Artifon, Parlofon, Polydor lemezeken jelentek meg). Mint jazzzongorista és karnagy működött külföldön.