Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)

ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)

l. Több jótékonycélú hangversenyen szere­pelt a fővárosban és vidéken. Zongorataní­tással foglalkozik. Dienzl Oszkár zongoraművész, zeneszerző. *1877, f 1925. A Zeneakadémián Koessler ta­nítványa volt. Különösen mint zongorakísérő szerzett nevet magának. Művei: dalok, zon­goradarabok, hegedű és cselló kompozíciók. Dietl Fedor hírlapíró, kritikus. *1896, Bu­dapest. Zenei tanulmányait Bécsben Dietl Lajosnál, Budapesten Varró Margitnál, Szendy Árpádnál és Kladivkó Vilmosnál folytatta. Ze­nei és esztétikai tanulmányokat írt magyar és külföldi lapok számára. 1924-ben a Nem­zeti Újság és Új Nemzedék belső munka­társa lett. A Központi Sajtóvállalat lapjainak zenereferense. Művei: Világjáró művészek (1933, Arany X Társaság), Hetedhét ország (Pallas Rt. 1935). Diósszilágyi Sámuel dr. zene- és színé­­szettörténeti író, Makó. *1882, Makó. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Hollósy Kor­nélia és a magyar opera c. nagyobb mo­nográfiája készül. Szakcikkei a Magyar Hír­lapban és a Literaturában jelentek meg. A Gyöngyösi István Irodalmi és Művészeti Tár­saság rendes tagja, a Muzsika c. zenei folyó­irat és a Magyar Színészettörténeti Lexikon munkatársa. A Makói Zenekedvelők Egyesü­letének megállapításában részt vett és fel­lendítése körül nagy érdemeket szerzett. A Makói Stefánia Szövetség az ő vezetése mel­lett rendezi 1925-től hangversenyeit a leg­kiválóbb hazai és külföldi művészek közre­működésével. Diósy Béla dr. zenei író. *1863, Nagyvá­rad, 1 1930, Budapest. Zenekritikus volt a Neues Pester Tournal-nál s 1926 óta a Pesti Hírlapnál. 1915—29-ig a Nemzeti Zenedében s 1924-től a Zeneművészeti Főiskolán taní­totta a dal- és operairodalmat. Több külföldi lapot tudósított. Főszerkesztője volt az 1929- ben megjelent Ung. Künstler Almanach-nak. Diósy Edit operaénekesnő, szoprán, a m. kir. Operaház magánénekesnője. *Buda­­pest. Hegedű-, zongora- és énektanulmányait magánúton folytatta. Hangversenyezett Mün­chen, Wien, Berlin és Budapesten, valamint a holland városokban. 1924—27-ig a berlini Staatsoper tagja volt. 1928 óta az Operaház magánénekese. Szerepei: Carmen: Micaela, Figaró házassága: Cherubin, Fidelio: Mazze­­lina, Hegyek alján: Nuri, Tannhäuser: Pásztor­­fiú, Varázsfuvola, Papagena, stb. Gyakran sze­repelt a berlini és a budapesti rádióban. Dirner Gusztáv dr. zeneszerző. *1891, Gölnicbánya. Zenei tanulmányait a Fodor ze­neiskola hegedű-tanszakán folytatta. Szerze­ményei magyar dalok: Kicsi fehér meszelt szoba, stb. 1927-ben rendezte első szerzői estjét a Zeneakadémián. A nótákat maga adja elő hegedűn énekkel, cigányzenekar kí­sérete mellett. Ezideig 7 szerzői estje volt a Zeneakadémián. Nótáit a rádióban is több­ször előadták. Dirner Lajos dernős, zeneszerző. *1900, Budapest. Mint énekes-zongorista működik. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte. Főleg magyar dalköltészettel foglalkozik. Dittler Irén szövegíró, zongoratanárnő. Ze­nei tanulmányait magánúton, majd a Fodor zeneiskolában folytatta. Tanárai: Berczelli, Gondáné, Hanék. Az Egyetemi Énekkarok zon­gorakísérője volt 5 éven át Kereszty Jenő és Vaszy Viktor karnagyok mellett. Több jó­tékonycélú előadáson lépett fel. Tagja 4 éve a Palestrina Kórusnak. Zongoratanítással és énekkorrepetálással foglalkozik. Versei erdé­lyi, vidéki és fővárosi lapokban jelennek, meg. Verskötetei: Az élet álma (1932) és két megjelenés alatt álló kötet. Több színdara­bot és novellát írt. Dittrich Margit, Szeged. A Zeneművészeti Főiskola növendéke a zongora-főtanszakon. Több alkalommal szerepelt az Emericana kultúrestjein és matinéin, adventi délutáno­kon mint szólista és mint kísérő. Kamara­triója van. Tagja a szegedi Fogadalmi-temp­lom énekkarának és az Antos Kálmán veze­tése alatt álló Szegedi Dalárda és Oratórium Egyesületnek. Dobay Lívia, a m. kir. Operaház magán­énekesnője, szoprán. Tanulmányait a Zene­­művészeti Főiskolán végezte. Tanára: Sza­bados B. Tanulmányainak elvégzése után az Operaház ösztöndíjas tagja, majd egy év múlva rendes tagja lett. Szerepei: Bajazzók: Nedda, Pillangó kisasszony: Csocsoszán, Mi­lói Vénusz: Arabella, Giuditta, stb. A tatai szabadtéri játékok Bajazzók előadásán éne­kelte Neddát. Számos zenekari hangverseny keretében szerepelt a rádióban. Több hang­versenyen szerepelt. Dobó Andor zenetanár, Veszprém, *1907, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Fő­iskolán végezte, ahol a zongora­ szakon ta­nári oklevelet nyert. Mint szólista és kísérő Budapesten, vidéken és Erdély városaiban szerepelt. Szerzeményei: zongora-, hegedű- és kamarazeneművek (zongora szvit, zongora­­darabok kezdőknek). A Veszprémi Városi Zeneiskola zongoratanára. Dobó István vitéz, aki. középiskolai ének­tanár. *1889, Mezőhegyes. Tanulmányait Ara­don az áll. Tanítóképzőben végezte, ahol 1910-ben r. k. kántori képesítést nyert, majd a Budai Polgári Iskolai Tanárképző énekszakán nyert középiskolai énektanári oklevelet 1920- ban. Itt tanárai: Sztankó B. és Bahnert . A Szent István Bazilika Énekkar tagja. A Szfér. Énekkar tenor szólamvezetője és könyvtárosa. Dobó Sándor énektanár, zeneszerző. *1882, Dunaföldvár. Első zeneszerzési tanulmányait Aggházy Károlynál végezte. Majd Molnár An­tal, Demény Dezső, Siklós Albert voltak a mesterei. Karének-pedagógiát Kacsoh Pong­­rácnál tanult. Budapest székesfővárosnál mint énektanár működik. Énekkara az 1929-iki Ko­dály gyermekkar-estéken szerepelt. 1916 óta egyúttal Budapest Székesfőváros Felsőbb Ze­neiskolájának szolfézs tanára. Zeneírói tevé­kenységet fejt ki a Zászlónk, Élet, Ifjúsági Vöröskereszt c. lapokban. Művei: Czuczor Gergely népies lírája, Népszínművek dalai, Ritmuselmélet, Kétszólamú éneklés előgya­­korlatai, Az összhangzattan előkészítője, Ze­neelméleti összefoglalás (II. kiadás). Magya­ros dalait, kórusátiratait számos hangverse­

Next