Magyar Nap, 1936. november (1. évfolyam, 202-226. szám)

1936-11-07 / 207. szám

I. évfolyam 207. szám F»uerkesit5: K6!*i«n Mik­lós Szombat, 1936 november 7 Felelős szerkesztői: Dr. Ferenci Láss 16 Kormányoffen­ziva Bilbao és Katalónia felől a Madridot támadó felkelők ellen / tiltakozások a védtelen polgárok bombázása elen Madrid, november 6. — A Caballero­­kormány átalakítása és a szindikalista szervezetek belépése a kormányba je­lentősen megerősítette a fasisztaellenes harc helyzetét és a népfront egységét. A kormány átalakításának kedvező hatása volt Madrid védelmére is, mert a szindi­­kalisták azonnal jelentős erejű csapato­kat vezettek a Madrid­ körüli frontra. A ma reggeli jelentések szerint a kormány­csapatok több helyen visszavetették a felkelők támadásait, sőt néhány helyen ellentámadásba mentek és sikerült olyan területeket is elfoglalniuk, amelyeket ed­dig a felkelők tartottak. A kormánycsapatok felszabadító offenzí­­vája Bilbao és Katalónia felől is megindult. Ez utóbbi hadoszlopnak a Huesca—Saragosa vonal a célja, amelynek megtámadásával enyhíteni akarják a Madrid elleni nyomást. A Madrid körüli védelmi intézkedéseket teljes eréllyel folytatják. Az építőmunkások szakszervezete minden egyes tagját mozgósította, hogy a város ha­tárában barikádokat építsen. Madrid felett a felkelőknek három bomba­­vető repülőgépe jelent meg, amelyeket a kor­mány repülői üldözőbe vettek és kettőt közülük leszállásra kényszerítet­­tek. A felkelők repülőit elfogták. A VOLT PORTUGÁL ELNÖK ELÍTÉLI PORTUGÁLIA MAGATARTÁSÁT Madrid, november 6. — Machado volt por­tugál elnök röviddel ezelőtt néhány napot Barcelonában töltött. Egyik nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: „Semmit sem lehet jobban elítélni a spa­nyol népnek ebben a súlyos pillanatában, mint a portugál diktatúra magatartását, mely ellentétben áll azokkal a jogi alapelvekkel, melyek megengedik a törvényes kormánynak az alkotmány ellen elkövetett merényletek leverését. A nemzetközi kötelezettségek felháborító megszegésével a portugál diktatúra habozás nélkül a zendülők oldalára állott. Anélkül, hogy a népet megkérdezte volna, megnyitotta határait a felkelők katonai operációi számára. Nagyobb bűnt a hazával szemben már el sem lehet képzelni. LA PASSIONÁRIA MADRID BOMBÁZÁSÁRÓL Madrid, november 6. — La Passionária, aki hosszabb időt töltött a különféle frontokon, a napokban visszatért Madridba s a követ­kező nyilatkozatban ítélte el a fasiszta bar­bárok légi támadásait: „Gyász és gond tölti el a madridiak szí­veit. Az ellenség el van keseredve repülőink bátorsága miatt. Repülőink betartották a had­vezetés legelemibb szabályait, nem keresték a nyílt, védtelen épületeket, a kórházakat s az iskolákat, mint az ellenség teszi. Repülő­ink az ellenség életfontosságú centrumait ke­resik fel, a repülőtereket, a hadigyárakat és azokat a pontokat, ahol az ellenség csapa­tokat von össze. Az ellenséges golyók asszonyokat és gyer­mekeket öltek meg. Ez az ellenség hőstette. Vájjon tiltakozni fognak e most azok az ál­lamok, melyek nálunk tiltakoztak az ellen­­forradalmárok fogvatartása ellen? Francia­­ország és Anglia most is úgy fogják találni, hogy megsértették az emberbarát érzelme­ket? Gyermekek és asszonyok estek el. A gyilkosok Madrid kapui előtt állanak. Ki kell vonulnunk, meg kell őket semmisítenünk és meg kell bosszulnunk halottainkat. Ne feled­jétek el, hogy cselekedeteinket az igazság irányítja. KORMÁNYTÁMADÁS DÉLEN Gibraltár, november 6. — A kormány­műtéti Délspanyolrszágban az Estrepona közelében levő fronton támadást intézett a felkelők ellen. Gibraltárban egész nap hallható voltak a kormánytüzérség ágyúi­nak tüzelése. BLUM LAPJA SZERINT Lávait bíróság elé Párizs, november 6. — Néhány nappal ez­előtt már részletesen foglalkoztunk azzal a szenzációs leleplezéssel, melyet Bardoux ta­nár tett a le Tempsben Laval és Mussolini levélváltása és titkos szerződéseire vonatkozólag. Az ügynek további bonyodalmai is vann­­nak. A baloldali sajtó — melynek ezzel min­den régebbi vádja igazolódott — egyhangúan követeli Laval haladéktalan felelőségre vonását. Az affér egyre nagyobb hullámokat ver s egyes lapok azt írják, hogy az amúgy is nép­szerűtlen Laval ezzel Franciaország leggyű­­löltebb embere lett. Leon Blum lapja, a „Populai­re“ ma ál­lást foglal Bardoux tanár leleplezéseihez. A cikk írója Dubois szocialista közíró azt követeli, hogy a „Le Temps“ leleplezése alapján Lávait azonnal a bíróság elé kell állítani. A szankciós politika elárulásával cinkos lett az abessziniai gonosztettben. Laval akkori viselkedését s a francia külpolitika akkori kétszínű­sködését Anglia sohasem fogta elfelejteni. Sőt több, csakis Laval tette lehetővé, hogy Németország megszállta a Rajnavidé­­ket és egyetlen tollvonással megkétsze­rezze hadseregét. Német csapatösszevonás a belga határon Brüsszel, november 6. — A „Nation Belga“ című nagy belga lap feltűnést keltő részleteket közöl a belga határokon fekvő német garnizonok megrősíté­­séről. Néhány nappal ezelőtt Kölnből tízezer gyalogosból álló hadtest, több re­pülőosztag és tüzérség érkezett Aachenbe. Aachen központi állomásától észak­ra már el is készültek a kaszárnyák az új csapatok számára. Mivel az előké­szített helyiségek nem bizonyultak elegendőnek, a csapatok egy részét barakk­­kokban helyezték el. Aachen város néhány kilométerre van a belga határtól. A belga semlegességi nyilatkozat előrelátható következménye a német fegyver­kezés megerősítése a belga határon is. A világ tiltakozik André kivégzése ellen Az angol lapok szerint új kivégzések várhatók London, november 6. • Tegnap este nagy antifasiszta tüntetések zajlottak le a londoni német követség előtt. Az antifasiszták Edgar André kivégzése ellen tiltakoztak. A követség épületének ablakait téglákkal és kövekkel beverték. Végül is a rendőrség vonult ki az egyre növekvő tömeg feloszlatá­sára és három antifasisztát letartóztatott. Az angol lapok, a polgári lapok is egyhangúan elítélik a német hatóságok eljárását, annál is inkább, mert Anglia legnagyobb frontharcos szövetsége lépett nemrégiben fel André érdekében. A „Daily Herald“ és a „■News Chronicle“ szerint André kivégzése után a német hatóságok még egész sor kivégzést akarnak végre­hajtani. Az angol lapok kifejezik aggodalmukat Thaelroann kommunista vezér, és Mierendorfi szociáldemokrata képviselő miatt. TILTAKOZÁSOK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL A jog és szabadság prágai egyesülete ma táviratot küldött Berlinbe, melyben élesen tiltakozik Edgar André kivégzése miatt. A táviratot többek között Fischer, Hromádka egyetemi tanárok és Kratochvill ezredes írták alá. Dostal külön utalt arra a körül­ményre, hogy a vád tarthatatlanságát nem­csak az Oslóban, hanem Koppenhágában és Prágában felülvizsgált iratok is bebizonyítot­ták. Na, Rádió-Nap Ma teljes Réti rádióműsor! A Szovjetunió évfordu­l­ón írta: NEUFELD BÉLA A Szovjetunió népei a felszabadulás ünnepének tekintik ezt a napot. De nem­csak ők, hanem világszerte a dolgozók milliói sorsforduló történelmi dátumot látnak november 7-ben. Az egész emberi­ség történelmében új mesgyét vágott az októberi forradalom. A szocializmus elmé­lete a földkerekség egyhatodán társadal­mi valósággá vált. Az új szovjet alkot­­m­ánytervezet, melyet joggal tekinthetünk az emberjogok magnaeh­artá­jának csak írásba foglalja azt, amit a szocialista társ­adalom már megvalósított. A nagy francia forradalom proklamálta az emberjogokat, de a polgári társadalom gyakorlatában visszájára fordult a szabadság, egyelőség és testvériség jelszava. A szabadság a tőke kizsákmányolási szabadságává fa­jult, az egyenlőség a kizsákmányolók és kizsákmányoltak kiegyenlítetlen ellenté­tébe csapott át és a testvériség igéjét az imperializmus gyakorlata szaggatta szét. Nem is lehetett ez másként. Az osztálytár­­sadalom rendje nem nyúlt a gyökeréig s amíg eszméi a magasban csapongtak, tár­sadalmi léte változatlanul az osztályok ellentétére volt alapozva. És nem véletlen, hogy, amikor a tőkés társadalom leszálló szakaszába jutott, egymásután dobálja f el eszmei ballasztjait és nyíltan fittyet hány egykori eszméire. Ez a fasizmus gyakor­lata. Ugyanakkor a Szovjetunió társa­dalma a cári örökség és az ellenforradal­mak romjain felépítette a szocializmus épületét. A munka gyökeres volt, Új tár­sadalmi alapokra épült ez a rend, a társa­­dalmasított tulajdon talajára. A­z ötéves terv végérvényesen sírtota a szocialista építés fölényét. Ma a félagrár cári Orosz­­ország a világ egyik legfejlettebb ipari állama, amely építésének ütemével és ará­nyaival sokszorosan felülmúlja a tőkés államok fénykorának eredményeit. A szo­cialista iparral egyidejűleg a mezőgazda­ság kollektivizálása is végbement, s ma 25 millió apró, kezdetleges parasztgazda­ság helyén 250 ezer kolhoz és szőrhöz ad a parasztnak megújult emberi létet. A földeken a modern mezőgazdasági techni­ka és agronómia vívmányait alkalmazzák a Godol és Tolstoj nyomorúságos, írástu­datlan, alázatos parasztjából új, öntuda­tos emberek nőnek, agronómok, tanítók stb. Az iparban a stachanovisták úttörő kezdeményezése a produktivitást elkép­zelhetetlen arányokban emeli s a Stacha­­nov-munkást a technikus, a mérnök szel­lemi szintjére lendíti fel. A Stachanov- mozgalom szükségképpen a testi és szel­lemi munkás ellentétének feloldásához vezet, miként a mezőgazdaság kollektivi­tása és a parasztság gazdasági és szel­lemi szintjének rohamos emelkedése a fa­lu és a város ellentétét küszöböli ki. Így valósítja meg a szocialista Szovjetunió új szerkezeti rendjével a szocializmus esz­ményeit, am­ely nem írott m­ai ászt, hanem beteljesült valóság. Az új alkotmányter­vezet tizedik szakasza, mely felsorolja az alapvető emberjogokat és kötelességeket, már csak írásba fogja a szocialista társa­dalom vívmányait, valósággal ráüti az élet valóságára a jogi pecsétet. A jog a munkára, a műveltségre, az üdülésre, az aggkori ellátottságra és betegség esetére, a nők helyes gazdasági, társadalmi, poli­tikai egyenjogúsítása, a Szovjetunió pol­gárainak egyenjogúsága nemzetiségi és fajra való tekintet nélkül; mindez nem pa­­pirosigéret, hanem konkrét, érzékelhető valóság. Aki megfordult a Szovjetben — mint magam is — s tanúja volt a munka és művelődés felívelő lendületének, aki látta a dolgozók tízezreit a Krím üdülő­telepein és szanatóriumaiban, aki meggyő­ződött a Szovjetunió nemzeteinek auto­nóm életéről és szemébe nézett az új szov­jetembernek, az egy életre szóló élmény­nyel gazdagodott. Nem lehet elfelejteni, amit tőlük egyre hallottam­: „Mi tudjuk, hogy mit akarunk s amit akarunk, azt meg is valósítjuk.“ Az új szovjetember életérzése szólal meg ebben a nagyszerű optimizmusban. És ez jogosult, mert té­nyek és tettek igazolják. A Szovjetunió évfordulóján az ember visszanéz és előrenéz. Van mire visszanéz­ni — a megvalósult szocialista társadal­mi rendre — és előrenézni, a szocializmus­ból átfejlő magasabb társadalmi fokra, ahol nem teljesítményeik kü­lönb­özősége alapján, hanem mindenki szükségletéhez mérten elégítheti ki anyagi és szellemi igényeit. És ha mindennek ellenére egy ellensé­ges világ acsarkodik a Szovjetunióra és a német fasizmussal élén kereszteshad­járatot hirdet az új szocialista rend és em­berkultúra ellen a civ­ilizác­ió és ember­­jogok védelmében, ez ne tévesszen meg senkit. Azért acsarkodnak, fenyegetőznek.

Next