Magyar Nap, 1937. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1937-03-17 / 64. szám

II. évfolyam 64. szám Főszerkesztő: Kálmán Miklós Szerda, 1937 március 17 Felelős szerkesztő: Dr. Ferenci Lász­ló A washingtoni spanyol követ vádja: Olaszország, Németország a világbéke 1.számú közellensége Előnyomulás a guadalajarai fronton­­ Megtisztítják a madridi követségeket az ott rejtőző fasisztáktól Washington, március 16. — De los Rios, Spanyolország washingtoni követe jegyzé­ket nyújtott át az Egyesült Államok kormá­nyának, melyben felhívta Amerika demokra­tikus érzületű népének figyelmét azokra a német és olasz csapatszállításokra, amelyek­kel a két fasiszta nagyhatalom minden szer­ződéses ígérete ellenére is támogatja Fran­co felkelését. A jegyzék rámutat arra a nagy veszélyre, amit az jelentene, ha a fasiszta államok megvethetnék lábukat a Pyreneus félszigeten. Ha a demokratikus országok tétlenül eltűrik, hogy Németország és Olaszország háborút viseljen Spanyolor­szág ellen, úgy a jövőben egyetlen kis ál­lam sem érezheti biztonságban magát. Né­metország és Olaszország a világbéke első számú közelel­ségei, jelenti ki de los Rios jegyzéke. A spanyol követ lépése az Egyesült Álla­mokban nagy visszhangra talált. A MILÍCIA ELFOGLALTA cifuentest Madrid, március 16. — A milícia a guada­lajarai fronton Trijueque és Brihuega között sikeres előnyomulást hajtott végre és elfog­lalta a Brihuegatól északnyugatra fekvő Gi­­fuentest. Cifuentes­ elfoglalása azt bizonyítja, hogy a fasiszta csapatok visszaszorítása to­vábbra is gyors ütemben halad, ugyanis Ci­­fuentes mintegy húsz-huszonkét kilométerre van Brihuegától, mely két nappal ezelőtt még a felkelők birtokában volt. Madrid, március 16. — A felkelők gépei a milícia katonai sikereinek retorziójukon újabb bombatámadást intéztek a főváros pol­gári negyedei ellen. Az elmúlt éjjel több fasiszta kétmotoros bombavető jelent meg a város felett és számos bombát dobtak le. Madrid, március 16. — A védelmi junta nyilvánosságra hozott egy kezei közé került okmányt, mely a Guadalajaránál operáló olasz csapatok felvonulási és haditerve volt. A tervből kivehető, hogy az északnyugati fronton négy, de esetleg hat teljesen moto­­rosított hadosztály működött és pedig min­den spanyol vagy mór segítség nélkül. London, március 16. — A be nem avatko­­zási bizottság albizottsága mai ülésén a spa­nyol határellenőrzés tervének egyes techni­kai részletkérdéseit vitatta meg. A keddi ülésen a külföldi önkéntesek visszahívásá­nak kérdése szerepel napirenden. AMERIKAI ORVOSOK MADRIDBA Washington, március 16. — A kormány rendeletet adott ki, mely szerint oly orvosok­nak, betegápolóknak és egyéb szanitéesze­­mélyzetnek, akik kizárólag orvosi segélynyúj­tás céljából mennek Spanyolországba, ki kell adni útleveleiket. Spanyolországba segélypén­zeket csak a spanyol „Vörös kereszt“ címére engedélyeznek küldeni. A­­tlass csapatokat szétmorzsolták London, március 16. — A „Times“ mad­ridi levelezője megerősíti a tért, hogy a n­épfrontcsapatok a guadalajarai fronton dön­tő győzelmet arattak. A „Times“ szerint az itt harcoló olasz csapatokat teljesen szét­morzsolták és Tritum­e városkát az olaszok oly fejetlen meneküléssel hagyták el, hogy a milícia hatalmas hadizsákmányt ejtett. A menekülök nemcsak igen sok hadianyagot, hanem egyik sebesült ezredesüket és tizen­nyolc másik sebesülteiket is a városban hagyták. Mint a londoni esti lapok jelentik, az ola­szok ezen az egy fron­tszakaszon 700 halot­tat és 26­­0 sebesültet veszítettek. Chaplin letelepedik az SSSR-ben A krimmi filmprodukció főrendezője lesz New­ York, március 16. — Az amerikai lapok azt a hírt hozzák, hogy Charlie Chap­lin a világhírű, szociális gondolkodású film­színész a Tanácsszövetségben szándékozik hosszabb időre letelepedni. A Tanácsszövet­ség óriási filmateliereket egy­­Szovjet Holly­woodkoz épít a Krím félszigeten. Charlie Chaplin Napóleon szerepet fogja itt játszani legközelebbi filmjében s egy­úttal a produkció főrendezője is lesz. Három évig lesz felügyelete a hatal­mas filmintézet. Miajai „Madrid nem Abess­inía” Párizs, március 16. — A „Le Soir‘‘ című napilap madridi tudósítója hosszú beszélge­tést folytatott Miaja tábornokkal a guada­­lajarai olasz offenzíváról. Madrid védelmé­nek vezetője többek között a következőket mondotta: ..Az olasz vezérkar minden erő­feszítése ellenére sem tudnak sarokba szo­rítani bennünket. A néhány nap előtt Qaada- Sajárától északra indított offenzívájukat fel­tartóztattuk. Spanyolország nem Abesszínia! Alinig Madridban élő emberek lesznek, az olasz csapatok nem juthatnak be a főváros­ba. Az olasz fasizmus azt hitte, hogy Spa­nyolországgal is ugyanúgy elbánhat, mint az abesszinekkel. Arról azonban elfeledkeztek, hogy nálunk az egész néppel szemben talál­ták magukat, mely kész mindenét feláldozni azért, hogy az idegen betolakodókat vissza­kergesse. Négy hónapon át sikerrel ellentálltunk a német és mór csapatoknak s az olaszo­kat is visszaszorítottuk. Itt valóban reguláris olasz és német csapa­tok inváziójával állunk szemben. A jelen pil­lanatban Guadalajarától északra négy olasz hadtest áll és fenyegeti az aragóniai utat.- Én csak katona vagyok, de minden gondolkozó ember láthatja, hogy Madrid, előtt nemcsak Spanyolország sorsa forog kockán, hanem az események Franciaországot is közel­ről érintik, melyet a Baleárok és Marokkó felől fenye­getnek.“ MUSSOLINI AFRIKÁBAN Az abesszinok gyilkosa mint a mozlimok védőié A duce nagy beszédre készül az arabokhoz Tripolis, március 16. — Mussolini nagy ünnepséggel megnyitotta a tripolisi határ mentén húzódó 1200 mérföld hosszú autó­utak A megnyitás közvetlen az egyiptomi határ mentén játszódott le s az angol lapok bizonyos fenyegető szim­bólumot látnak abban, hogy a duce épp ezt a pontot választotta a megnyitás színhelyéül. Az egész aktusnak olyan jellege volt, mint­ha az olasz miniszterelnök azt akarta volna jelezni, hogy az útnak az egyiptomi határ­nál még nincs vége. Szerdán, március 17-én Mussolini nagy beszédet fog mondani az izlám vezetőinek Olaszország afrikai politikájáról, melyben bejelentik, hogy Olaszország, mint a „mare nostro“, a Földközi tenger és az északafri­kai volt római területek jogos örököse véd­nökséget vállal az összes mozlimok felett. London, március 16. —. Mussolini „moham­­medán­ utazását“ az angol lapok meglehetős élesen kommentálják. Rámutatnak arra, hogy a Palesztinai arab zavargásokban mily nagy szerepük van egyes olasz provokatőröknek, majd azzal foglalkoznak, hogy mit is vár­hat hát az izlám Mussolinitól. „Mussolini a mohatamedánok védőjének pózában kissé különösen hat — írja a „Daily Telegraph“ hiszen az ő csapatai mészárolták le a mi­nap Abesszínia muzulmánjait. Ami pedig az olaszok „békés“ gyarmati módszereit illeti, annak jellemzésére elég felhoznunk, hogy Lybia lakossága a húszéves olasz gyarmati uralom alatt másfélmillióról hatszázezer főre olvadt le.“ Mussolini afrikai útja az angol parlament­ben is szóba került. Kormánykörökben az DE STIL A. «LJ CIGARETTA HÜVElYEK és PAPÍROK HAZÁNKRÓL utazás és a benghasii manifesztáció egyetlen célját abban látják, hogy­­ a duce Egyiptom, Palesztina, Irak és a többi angol befolyás alatt álló területek népeiben angolellenes érzelmeket akar ébreszteni. Mussolini ezzel akarja megbosszulni azt, hogy az angol sa­jtó lerántotta a leplet az addiszabebai vérengzésekről. De ettől a közvetlen indoktól eltekintve kétségtelen tény, hogy az olasz propaganda a Közelke­­leten újabban nagyon megerősödött. Hivatalos helyről kijelentették, hogy Nagybritannia nem fog tudomást venni Mussolni kijelentéséről, mellyel önmagát a mohamedánok védőjének kiáltotta ki. A nyilatkozat gúnyosan megjegyzi, hogy VI. György birodalmában hozzávetőlegesen százmillió mohamedán él, amivel szemben Viktor Emánuel alattvalói között alig van kétmillió mohamedán. Levél Budapestre írta: Vass László Te nyilaskeresztes diák, aki tegnap, már­cius idusának gyönyörű emléknapját arra használtad fel, hogy társaiddal együtt bizo­nyos parancsuralmi törekvések érdekében tüntess, hozzád intézem ezt a levelet. Nála­tok ez a nap állami ünnep, nálunk mélyen a szívekben él március igazi szelleme, sallan­gok nélkül. Talán ez az egyetlen olyan nap, mikor az egyetemes magyarság szerteszórva az egész világon együtt ünnepli nemzete tör­ténelmének legszentebb hagyományait, a szabadságharcok ragyogó európai eszméit. Ezen a napon minden magyar szive egy­szerre dobban az ősi igék hallatára és meg­forrósodik az erekben a vér a Tizenkét Pont újraolvasására. Gondolatban mi is ott jártunk az ünnepi napon a magyar főváros emlékezetes szent helyein, a Múzeumkertben, ahol hajdan Pe­tőfi szavalta el lángoló versét a vidékről felrándult falusi, tanyai nép előtt. Gondolat­ban ott jártunk, a történelmi nevezetességű utcákon, mikor egyszer csak veletek talál­koztunk, nyilaskeresztes diákok. Jellegzetes uniformisban, nyilaskeresztes jelvényekkel a karátokon, bikacsökkel a kezetekben jötte­tek, ordítozva, röpiratokat szórva szét a békés ünneplő polgárok közt és különös jel­szavakat kiabáltatok. A röpiratok és a jel­szavak tartalma sehogysem illett össze az ünnep méltóságával, seh­ogyse sikerült pár­huzamot vonni ama első márciusi ifjak kö­vetelései és a ti nyilaskeresztes jelszavaitok között. Sőt, úgy éreztük, az ellenkezőjét kiabáltátok mindannak, amiért dicsőbb elő­deitek megalkuvás nélkül szálltak szembe az európai önkényuralommal. Ünneprontást követtetek el, sarat dobtatok március tizenötödike zászlajára. A negyven­­nyolcas ifjak a társadalmi egyenlőséget kö­vetelték. ti különbséget tesztek boxerrel a keretekben magyar és magyar között. A Pilvax ifjai parlamentarizmust, vallásszabad­ságot, törvény előtti egyenlőséget követel­tek. ti az alkotmányos parlam­entarizmus el­törlését, a sajtó gúzsbakötését sürgetitek. A negyvennyolcas ifjak márciusi szótárában ilyen egyszerű szavak szerepelnek, mint a béke, szabadság, egyetértés, egyenlőség, testvériség, a sajtó szabadsága, a cenzúra el­törlése, közös teherviselés, az úrbéri terhek megszüntetése, és a ti nyilaskeresztes röp­­iratotokban ezeket olvassuk: parancsuralom, totális nemzet, átkos liberalizmus, lejárt de­mokrácia stb., stb. Petőfiék, Vasváriék a szabadsajtót vív­ták ki, ti pedig nemtelenül botokkal, öklök­kel támadtak rá a m­egrendszabályozott sajtó munkásaira, akiknek nincs egyéb bűnök, mint hogy egyetlen fegyverükkel, a tollal védelmezik nemzetüket a veszélyes idegen­ből betolakodó parancsuralmi téveszmék el­len. A negyvennyolcas ifjak Táncsics Mi­hályt, az első magyar szocialista munkásve­­zért szabadították ki a budai börtönből, tiz ezerkilencszázharminchetes diákok, a hír­hedt b­ecevezér szabadonbocsátását követel­tétek, aki a zsinóros, petőfigalléron kívül nem örökölt más egyebet a szent hagyomá­nyokból. A tizenkét pont ifjúsága a bécsi ka­­marilla, a maradi főúri politika ellen tünte­tett, ti pedig egy film ellen, mivel annak sze­reposztása nem a ti tetszéstek szerint tör­tént. Micsoda szellemi sivárságot jelent ez! Mintha bizony más baja nem volna sok szo­ciális szerencsétlenséggel sújtott hazátok­nak, csak az a film! Petőfi és Táncsics a hitbizományok ellen, a feudális rendszer el­len csinálak gyönyörű vértelen forradalmat. A ti pedig Festetics grófot, a harmin­cegy­­néhány ezer hold hitbizományi birtokost tá­mogatjátok a parancsuralom felé való tö­rekvésében. És mindezt március idusának emléknapján manifesztáltátok a márciusi u­­tak nevében, Petőfit ünnepelve, Kossuth La­jos nótáit énekelve! A próféták ereklyéit csókoltátok meghunyászkodva, ugyanakkor tanításaikat, gondolataikat megtagadtátok. Márciust ünnepeltétek és ugyanakkor mind­azt, amit a negyvennyolcas március jelent, meghazudtoljátok. Mi, akik a szociális haladás, a szellemi és alkotmányos szabadság bonthatatlan egy­ségét hirdetjük és megrendíthetetlen hűség­gel ragaszkodunk a márciusi forradalom esz­méihez. — tiltakozunk a márciusi hagyomá­nyok meghamisítása ellen. Tiltakozunk min­den magyar emberrel együtt, akikben még él a nagy reformkor halhatatlan halottainak hagyatéka, ez ellen a torzkeresztes ünnep­rontás ellen, amely gyökereiben kezdi ki az évezredes magyar kultúra törzsekét és gu­ruló márkák ellenében szolgáltatja ki a ma­gyarságot egy idegen im­périum hódító ka­landvágyának. Megvan a jogcímünk erre a tiltakozásra! Jóllehet egy ország belügyeibe való beavat­kozásnak látszik a tiltakozásunk, valójában mégsem az, mert amikor mi vétóval élünk a márciusi hagyományok bemocskolása ellen, tesszük ezt az egyetemes magyar kultúra érdekében, amelynek élvezője minden magyar ember határon innen és határon túl. Jogo-

Next