Magyar Nap, 1937. május (2. évfolyam, 102-125. szám)
1937-05-27 / 122. szám
11. évfolyam 12. szám fősserkesszé: Khlman Miklós Csütörtök, m? május 11 Felelős szerkessté: Dr. Ferenci Assle A tartalomból: JOSÉ BERGAMIN, katolikus író nyilatkozik a Magyar Napnak (1. oldal) VASS LÁSZLÓ: Lélekharang a magyar iskolák fölött (1 oldal) SZÁNTÓ JENŐ: Halódó élet egy dunamenti faluban (4. oldal * A budapesti könyvnap újdonságai (4. oldal) ■ A „Nagyar Nap“ holnap (pénteken) is megjelenik HimmmnBnni Lélekharang a magyar iskolák fölött Írta: Vass László Egy hónap múlva befejeződnek az iskolákban a tanítások, elmúlik újra egy tanév és elkészíthetjük az iskolás magyarok 1956/37. évi minőségi és mennyiségi mérlegét Milyen tanulmányi eredményt mutat fel az hiúság? Méltóan készült-e a megnehezült magyar életre? Mind olyan kérdések, amikre a mai mostoha időkben fokozottabb aggodalommal vár feleletet a szlovenszkói magyar közvélemény. A minőségi eredmény mellett azonban gondterhes kérdéseket vet fel a mennyiségi mérleg is: mit mutat a csehszlovákiai magyarság emberállománya a tanév végén, amikor, mint tudjuk, jórészt megtörténnek a jövő évre szóló behatások is? Egy hónap választja el a magyar szülőt attól az időtől, mikor döntenie kell majd: milyen nyelvű iskolába adja a gyermekét? A kérdés súlyos, a választól sok esetben egész jövőnk függhet. A szülőknek tudniuk kelll mikor választanak, hogy mivel tartoznak gyermekeiknek, a magyar tanítói karnak és az egyetemes magyar kultúrának. Hogy a kisebbségi sors tizennyolcadik esztendejében is ilyen primár kérdésekre kell felhívnunk a közvélemény figyelmét, aggasztóan elszomorító jelenség. Noha, a csehszlovákiai magyarság természetes szaporulata a születési és halálozási arányt véve alapul, statisztikailag is kimutatható, mégis arra a megdöbbentő eredményre jutunk, ha figyeljük az iskolastatisztikát, hogy a helytelen nemzetiségi iskolapolitika évről-évre egyre többet hasít le a nemzet törzsének friss hajtásaiból. Csak nemrégiben olvastuk egy komáromi hetilapban, hogy az utóbbi évek során a magyar tanulók száma oly rohamosan apad, hogyha ez a csökkenő irányzat tovább is tart, már a legközelebbi években bekövetkezhet egyes osztályok beszüntetése és ezeknek megfelelően a tanítók szélnek eresztése. A csökkenés Komáromban sem természetes, mert a helyi statisztikai adatok állandó emelkedést, tehát természetes szaporodást mutatnak. Hasonló bajokról értesítünk Érsekújvárról is, ahol a felerészben magyar városnak már csak egy magyar tanításnyelvű elemi iskolája van, a csehszlovákoknak pedig három. Polgári iskolája nincs a magyaroknak, az is csak a szlovákoknak van három-négy párhuzamos osztállyal egy-egy évfolyamban! Nemcsak Délszlovenszkón találjuk ilyen súlyosnak a magyar iskolák helyzetét, hanem középen és Keletszlovenszkón is, sőt egyes helyeken még elszomorítóbb állapotban. Emlékezhetünk még rá — e hasábokon is foglalkoztunk annak idején veleje—, hogy a kassai magyar reálgimnáziumban ez évre a múlt évi 104 helyett csak 59 tanuló iratkozott be az első osztályba. (A harmadik osztályban van 118 növendék, a másodikban 80, az elsőben már csak 59.) Amilyen arányban az egyetlen magyar gimnáziumban csökken a magyar diákok száma, a hét kassai szlovák középiskolában (öt gimnázium, egy reáliskola és egy kereskedelmi akadémia), olyan arányban emelkedik a létszám. Valamennyinek többszörösen párhuzamos osztályai vannak és az egyik állami gimnáziumban 1100 tanuló a létszám. A kassai helyzet tehát az, hogy amíg az egyetlen magyar gimnázium elhorvadóban van, addig a közelmúltban három szlovák — mind a három katolikus! — gimnázium nyílott meg és tervszerűen szívja fel a magyar ifjúság tekintélyes részét. "Jellemző, hogy legtöbb helyen, de különösen Kassán, a főleg katolikus egyházi iskolákat látjuk legveszélyesebb „konkurensként“ a magyar iskolákkal szemben. Több ízben rámutattunk a közelmúltban megindult új katolikus politikai csoportosulás veszélyes irányaira, amik legélesebben éppen az iskolapolitika területén jelentkeznek. Mert nem véletlen, hogy az utóbbi évek alatt Kassán megnyílt három szlovák gimnázium katolikus rendek tulajdonában van, (a premontrei, az Orsolya- és a Domonkos-rend). És jóllehet a negyvennégyezer katolikus vallású kassai la***** kétfarmada magyar nemzetiségű, mégsincs Kassának egyetlen magyar katolikus gimnáziuma se. Hogy aztán az Egyház papjai, akik közül többen ugyanakkor tanárok is az illető szlovák intézetekben — a lélekgondozást sok esetben felhasználják lélekhalászásra is, nem csoda! Csak egy példát erre: a kassai Orsolya-rendnek van magyar elemi iskolája és szlovák gimnáziuma, itt aztán érthető, hogy a lánykák továbbmennek ugyanazon rend középiskolájában! Nem a vallás ellen emelünk szót, hanem a helytelen katolikus politika ellen, amely a különállás ürügye alatt az iskolákon keresztül érzékeny sebet üt a magyarság amúgy is gyönge testén. Tiltakoznunk kell a magyar klérus ama pálfordulása ellen, amely a nemzeti érzést és az idealizmust fölcseréli az egyházfegyelemmel és az anyagi függőséggel. A magyar iskolák fölött évről-évre megszólal a lélekharang és elszomorító látvány, hogy a harangozók között ott látjuk a szlovák egyházvezetőség által befolyásolt magyar klérust is. De ott látjuk és ez még inkább megdöbbentő: a magyar szülök nagy részét is! Mert hogy a magyar iskolákban évről-évre kevesebben iratkoznak be, ennek a létszámapadásnak azok a szülök is azokat, akik opportunizmusból, esetleg indokolatlan félelemből, túlzott lojalitásból vagy bármiféle okból nem magyar iskolába iratják be gyermekeiket. Minden magyar szülőt törvény védi abban a jogában, hogy gyermekét magyar iskolába írassa be. Aki ezt a törvény adta jogát mégis feladja, az könnyelműen saját gyermeke szellemi és majd később anyági fejlődését akadályozná. Másnyelvű iskolákban a magyar gyermekek nem sajátíthatják el tökéletesen az idegen nyelvű kultúrát: csonkák, kevertek maradnak, a sajátjukat csak felszínesen, a másikét meg hiányosan ismerik meg. Komensky pedagógiai alapelve az, hogy a gyermeknek elemi ismereteit anyanyelvén kell elsajátítania, mert a gondolkodás is természetesen az anyanyelvén történik. Ebből következik, hogy az az ifjúság, amely az elemi és a középiskolákban magyarul tanul, könnyebben boldogulhat az életben. Megbízható statisztikai adatok bizonyítják, hogy az egyetemeken jobb eredményt mutat ki az a magyar ifjúság, amely alsóbb iskoláit magyar nyelven végezte, mis a más nyelvű iskolákból érkező magyar fiúk és lányok kevésbé életrevalóak és általános műveltségük megszégyenítően suta, felszínes. Az ilyen felemás, suta ifjúság később is in- Folytatás a 2. old. 1. hasábján A baszkok elleni időháború hatása alatt a pápa Franco ellen Franco vatikáni kivált kihagyta Sémit A baszkok tredminyis harcai Munguianal Róma. május 26. — Marquis Magoz, Franco vatikáni követe meglepetésszerűen elhagyta Rómát és visszatért Salamancába. Elutazásának okát állítólag a pápa nyilatkozatában kell keresni, melyben igen elítélő véleményt mondott Franco hadvezetéséről és a fasiszták embertelen kegyetlenkedéseiről. Pacelli államtitkár értésére adta Magát követnek, hogy a Szentszék a háború befejezését kívánja és nem helyeselheti, hogy Franco elutasította a fegyverszüneti javaslatot. Mint ismeretes, a Vatikán eddig a felkelők mellett foglalt állást és teljes mértékben hitelt adott a milícia „templomrombolásairól“ terjesztett rémmeséknek. A pápát álláspontjának megváltoztatására Piccardo kardinális jelentése bírta rá, aki nemrég tért vissza Londonból s aki közölte a Vatikánnal az angol egyházi bizottságnak a Baszkföldön szerzett tapasztalatait. A pápára a katolikus baszkok ellen indított fasiszta irtóháború nagy hatást tett. Amennyiben a salamancai kormány nem engedelmeskedik a Vatikán felszólításának, fennáll annak is a lehetősége, hogy nyitr szakításra kerül a sor. A pápa állásfoglalásának különösen az olasz intervenció szempontjából van nagy jelentősége. Az olasz nép előtt Mussolini spanyol háborúja már most is nagyon népszerűtlen s állítólag a Ducét egyre több delegáció keresi fel: olasz asszonyok, anyák kérik férjük, fiaik visszahívását a spanyol harctérről. A pápa szembefordulása Francoval még jobban megerősítené ezt az intervencióellenes mozgalmát és könyen odavezethet, hogy Mussolinit az olasz hadtestek visszahívására kényszerül. A baszkok sikeres ellenállása Bilbao, május 26. — A fasiszták Bilbaotól délkeletre újabb támadásokat kíséreltek meg, melyeket heves tüzérségi és légi bombázás készített elő. A baszkok kiválóan kiépített hegyi állásaikban csak jelentéktelen veszteségeket szenvedtek s eredményesen alkalmazták új taktikájukat, hogy az előnyomuló ellenséget oldalba támadva annak nagy veszteségeket okozzanak. Baszk lövészek kis csoportjai állandóan nyugtalanítják a felkelőket. A milicisták továbbra is megszállva tartják a Munguiát uraló magaslatokat, úgy hogy’ a felkelők rrég mindig nem tudták elfoglalni a telesen rommá lőtt várost. ’ NÉPFRONTREPÜLŐK PALMA DE MALLORCA FÖLÖTT Madrid, május 26. — A hadügyminiszter jelentése szerint a népfront repülői eredményesen bombázták a felkelők palitia de mallorcai légi támpontját, továbbá bombákat vetettek le a felkelőknek a kikötőben horgonyzó hajóira is. Az egyik fasiszta hajót sikerült bombáikkal felgyújtani és elsüllyeszteni. Franco repülőgépei Bilbaotól északra lelőtték az angol Aire Pyrenaise légiforgalmi vállalat egyik utasszállító repülőgépét. ÚJBÓL BOMBÁZTAK BILBAOT Bilbao, május 26. — Tegnap a fasiszta repülők újból bombázták Bilbaot s különösen a munkások lakta elővárosokra dobtak le sok bombát. A légitámadásnak 22 halálos áldozata van, akiket a beomló házak maguk alá temettek. A HÓVIHAR ELLENÉRE IS: Mii ulitli repülőigép Indult a Sutton Elviszik a jégtáblára a szovjet expedició felszerelését Moszkva, május 26. A Rudolf szigetien létesített repülőbázis parancsnokságának távirata szerint tegnap éjjel 23 óra 13 perckor újabb három repülőgép indult az Északi Sark felé, hogy a Sark közelében táborozó expedíciónak elvigye a szükséges felszerelést, amely lehetővé teszi a Sarkon maradó négy szovjettudósnak, hogy átteleljenek és egész éven át folytassák tudományos munkájukat. A Sarkon heves hóviharok tombolnak,ennek ellenére is a három szovjet gép útrakelt, mivel nem halogathatták tovább a szükséges felszerelés elszállítását. A repülőgépeket útjukban a Sark közelében úszó jégtáblán felállított „Északsarki rádióállomás” fogja irányítani, így a vihar ellenére is remélik, hogy minden baj nélkül elérik az expedíció táborhelyét. A Rudolf szigetektől a Sarkig mintegy 900 kilométeres utat kell megtenniük; a három gép több mint hét tonna terhet, az expedíció egész élelmiszer és fűtőanyagkészletét, egy szétszedhető vázat és több tudományos műszert visz magával. Az úszó jégtáblát a sarki áramlások és a vihar állandóan magával sodorja s óránkint körülbelül félmérföld sebességgel halad. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jégtábla állandóan a Sark közelében, körben fog úszni, ami nagyon előnyös az expedíció munkájára, mert így anélkül, hogy csak egy lépést is kellene tenniük, nagy területeknek készíthetik el az elektromignetikus térképét és széles körben végezhetnek tudo Egyiptomot fölvették a Népszövetségbe A kisántáni külügyminiszterek tanácskozásai Genf, május 26. — A Népszövetség plénuma elhatározta Egyiptom fölvételét a Népszövetségbe. A szavazásban több állam nem vett részt,köztük Ausztrália, Mexikó és Spanyolország, azonban ezeknek az országoknak a képviselői is kijelentették, hogy csatlakoznak a többség akaratához. A mai nap folyamán a kisántant államok külügyminiiszterei Génfben külön tanácskozásra ülnek össze, amelyen megbeszélik a Dunavölgy gazdasági és politikai problémáit. Az ,,Oeuvre" értesülései szerint a megbeszélések külön pontja lesz a magyar kérdés: a kisántant államoi Magyarországot is be akarják vonni a dunai problémák rendezésébe. Az általános helyzetről az „Oeuvre" azt írja, hogy Anglia még mindig reménykedik a Németországgal valókiegyezésben. Eden azt hiszi, hogy a Harmadik Birodalmat ellehet választani Olaszországtól, sőt ha Mussolini otthagyja a Népszövetséget, Németországot rá lehet bírni, hogy térjen vissza Genfbe.