Magyar Nap, 1937. július (2. évfolyam, 151-175. szám)
1937-07-23 / 168. szám
II. évfolyam 1®8. ssam Péntek, 1937 Julius 33 föszserkesztő: Kimin Mifcléi SJ/ Felelős szerkesstő: Dr. Ferenci A konzervatívok „be nemavatkozásá“-nak igazi arca: Anglia tárgyalni akar a spanyol fastixtákkal €11 Apfoles ipsidonba S&esxul / Selenus kompromissium" Javaslata / Franco újabb oikensivája csődöt mondott Lödön, július 22. — Edén külügyminiszter, aki még pár nappal ezelőtt mondott parlamenti expozéjában határozott hangon kijelentette, hogy az angol közvetítő javaslatnak csak eredeti formában van értelme és azon semmiféle változtatást nem hajlandó eltűrni — ma újabb kompromisszumokkal állt elő. Magához kérette Corbin francia nagykövetet, akinek a következő javaslatot tette: A be nem avatkozási bizottság megmentése érdekében a bizottságot három albizottságra osztják. Az egyik albizottság a szárazföldi és tengei ellenőrzésnek, a másik az önkétesek visszahívásának, a harmadik Franco elismerésének kérdésével fog foglalkozni. Az albizottságok egyidejűleg fognak ülésezni és határozni. Ezt az újabb javaslatot Plymouth lord a be nem avatkozási bizottság pénteki ülésén fogja előterjeszteni. Corbin nagykövet Eden újabb tervére tartózkodó feleletet adott. Az angol kormány engedékeny magatartása arra bátorította a spanyol fasisztákat, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjenek Angliával. Gil Robles volt miniszterelnök, a spanyol fasizmus egyik hírhedt vezére Franco megbízásából Londonba készül, hogy ott érintkezésbe lépjen a kormánnyal. Gil Robles londoni útját alaposan előkészítette és mielőtt Franco megbízatását elvállalta volna, a hendayei angol ügyvivő útján tájékozódást szerzett arról, hogy mikép fogadnák Londonban. Teljes miniszteri listát visz magával Angliába; az általa javasolt kabinetben ő a külügyi tárcát kapni, míg az összes többi fontos pozíciókat Franco emberei tartanák meg. FRANCIA AJÁNLAT PRANCONAK Párizs, július 22. — Wladimir d'Ormesson hosszú cikkben foglalkozik az új helyzettel és azt írja, hogy miután Mussolini nyíltan megmutatta, hogy az Eden tervét meg akarja buktatni, most Francoé a szó. Ha Franco ügyesen manőverez, egy csapásra megtalálja az utat Londonhoz és Londonon keresztül Párizsba is. Franconak meg kell mutatnia, hogy tud-e szakítani Mussolinivel. Wladimir d'Ormesson cikke, aki befolyásos francia körök szócsöve, elárulja, hogy bizonyos angol és francia reakciós csoportok abban reménykednek, hogy sikerül Francot elválasztani Mussolinitól s ebben az esetben, mint saját emberüket szívesen hatalomhoz segítenék. London, július 22. — Mussolini Grandi által némi „engedményeket“ ajánlott fel Londonban. Grandi azt a javaslatot tette az olasz kormány nevében, hogy Franconak mint hadviselő félnek elismerését halasszák el addig, amíg a két szembenálló fél „elvben“ hozzá nem járul az önkéntesek visszavonásához. A francia kormány azon az állásponton van, hogy az elvi hozzájárulás még kevés és csak akkor ismerheti el Francot, ha az idegen csapatok nagyobb részét már elszállították. Az angol kormány engedékenyebb és hajlandó Francot hadviselő félként elismerni, mihelyt az önkéntesek elszállítása megkezdődött. Össeomlott France offensivaja Madrid, július 22. — A fasiszták új offenzívája a madridi fronton összeomlott. A kormánycsapatok minden területet, amit a felkelők az utolsó napok folyamán elfoglaltak, lendületes ellentámadással újból visszaszerezték. Míg a kormány tüzérsége még mindig erős tűz aatt tartja a felkelők vonalait, Franco ágyúütegei hallgatnak. A fasiszta légiflotta is szinte teljes tétlenségre van kárhoztatva. A fasiszta offenzíva utolsó epizódja Brunete előtt játszódott le, ahol Franco 7.089 embere Oil tank védelme alatt támadást kezdett és megkísérelte visszaszorítani a kormánycsapatokat. A köztársaságiak hat órai kemény harc után visszaverték a felkelők támadását. Navalcarnerónál a kormány a felkelők néhány fontos katonai objektumát bombázta, eredménnyel. Viszonzásul a felkelők gépei a front mögötti részeken katonai jelentőséggel nem bíró helyeket bombáztak és 25 civilszemélyt megöltek. A KÍNAI VÁLASZ.JEGYZÉK JAPÁNNAK: (soft ) központi kormány tárgyalhat Nanking jóváhagyja a tartományi kormányzó egyezségét? Sanghaj, július 22. -- A kínai kormány közzétette azt a választ ,melyet a japánoknak arra a javaslatára adott, hogy a nankingi kormány adja hozzájárulását a japán katonaságnak a kínai tartományi kormányzókkal folytatott tárgyalásaihoz és szüntesse be csapatszállításait. „Kína őszintén kívánja a konfliktus békés megoldását“, mondja a nankingi válaszjegyzék, „azonban Japán állandó csapatösszevonása a tokiói kormánynak azt a szándékát árulják el, hogy erőszakos eszközöket akar alkalmazni. Dr. Wang külügyminiszter már július 12-én azt javasolta Hitaka nankingi japán követnek, hogy mindkét fél szüntesse be csapatszállításait és a csapatok vonuljanak vissza a konfliktus előtt elfoglalt eredeti állásaikba. A kínai kormány sajnálattal állapítja meg, hogy Japán erre a javaslatra mindeddig még nem válaszolt. A nankingi külügyminisztérium megújítja ezt a javaslatát s azt ajánlja, hogy állapítsanak meg egy időpontot, midőn mindkét fél visszavonja csapatait. A kormány kész arra, hogy azonnal diplomáciai tárgyalásokat kezdjen a japán kormánnyal, azonban kiköti magának, hogy minden helyi vonatkozású kérdés megoldását a központi kormány elé terjeszszék jóváhagyás céljából.“ Japán, mint ismeretes, erre a kínai jegyzékre további csapatösszevonással és Wanping város bombázásával válaszolt. Shanghai, július 22. — A japán Dömei távirati iroda jelentése szerint a nankingi központi kormány jóváhagyta Szungcsejuan kormányzó és a japán katonai körök között létrejött megegyezést. A hírt Nanking még nem erősítette meg. Annyi azonban ma már bizonyos, hogy a 37. divízió megkezdte Pekingnek és környékének kiürítését és visszavonult Wanpingba. A japán csapatok erre azzal feleltek, hogy az egyezmény értelmében Fengtai felé ők is visszavonultak. Bekingben a rend fenntartását a 132. tartományi divízió veszi át; a város mára már visszanyerte, szokásos képét s az utcákon a "Lengyelország érett a felosztásra" Megszűnik a telsoszléziai egyezmény. Lengyelország feloszthatja a sziléziai német nagybirtokokat !Varsó, julius 22. — A telsoszoléziai népszavazásnál kötött 15 éves egyezmény lejárt s így Lengyelország teljesen szabadkezet kap Keletsziiléziában. A lengyel kormánynak joga van: 1. kiutasítani azokat az embereket, akik a szavazásnál Németországba optáltak, 2. felosztani az itt lévő német nagybirtokokat. Kétségtelenül, hogy az ifj helyzet súlyos teherpróbára teszi a német-lengyel barátságot egy Berlinben, mint különösen Varsóban bizonyos idegesség tapasztalható: a berlini lapok a népszövetségi konvenció megszűnését siratják, ezzel szemben a lengyel sajtó -a német hódító-tóretevésektől fél. A „Warsawski III. Kurier“ pár nappal ezelőtt nagy felháborodással közölt le egy német térképet, mely szerint „Lengyelország érett a negyedik felosztásra“. A német terv egész Lengyelsziléziát Németországnak szánja s a lengyeleknek csupán a hajdani varsói hercegség területét hagyja meg. „Lengyelország negyedik felosztása“ azóta állandó témája lett a lengyel ellenzéki sajtónak, mely Beck ezredes németbarát poltikáját egyenesen öngyilkos politikának minősíti s rámutat arra, hogy Lengyelország elveszítve minden barátját kényre-kegyre kiszolgáltatja magát a német imperist Hsawsnak. A Láthatatlan Front (sz. gy.) Ez jelenleg Magyarország legnagyobb veszélye: a Láthatatlan Front. A kisebb-nagyobb szélsőjobboldali pártok, mozgalmak, csoportok belső szolidaritása, mely minden konkurrenciaharcon áttör s érvényesül a leglényegesebb kérdésekben: Magyarországon meg kell szüntetni az alkotmányosság maradékait, meg kell semmisíteni azt is ami még megmaradt Gömbös gyászos emléki uralma után független politikának. A Láthatatlan Front Magyarországot a Harmadik Birodalom kezes vazallusává akarja tenni ama feladatok szerint, melyekkel a bolimperializmus keleteurópai előtörése s szovjet ellenes hadjárata követel meg. Egy pártatlan angol katonai iró, Ernst Henry nemrégiben könyvet irt Hitler keleti hadfelvonulás terveiről s különös nyomatokkal emlegeti hogy az uj német imperializmus Magyarországnak különleges szerepet szánt ebben a hadjáratban. Az egész magyar fasisza mozgalmat s legújabb szülöttjét, a Láthatatlan Frontot is ebből a szemszögből kel megítélni. A Láthatatlan Front a német nemzeti szocialista párt magyar nyelvű tagozata a berlini külügyi hivatalok magyarország provokátor-központja s a Gestapo kémsiák üzlete. S itt nemcsak közvetett megállapításról van szó. Néhány budapesti nemtensiszta napilap kampánya a magyar horogkereszt ellen a berlini összefüggések szervezeti - pénzügyi jellegét is bebizonyította. Ernst Henry írja, hogy a német hadvezetőség terve szerint a barna hadsereg két főszárnya a következő menetirányban készül felvonulni a Szovjetszövetség ellen: az északi szárny a korridoron, Keletporoszországon, Litvánián és Lettországon akar előretörni Leningrád felé; a déli szárny Ausztrián Magyarországon és Északrontánián át Kiev ellen akar vonulni. E déli s keleti irányú előretörésnek legfontosabb állomása éppen Magyarország, mert innen három további másodrendű felvonulási útvonal indul ki. Az első északra, Csehszlovákia ellen, a második délkeletre, Bukarest felé, majd innen északnyugatra, Odesszán keresztül Ukrajnába, a harmadik a Balkánra, Bulgárián keresztül Konstantinápoly ellen, a Dardanellák elfoglalására. E nagy „feladatoknak“ megfelelően a mai német vezetők nagy jelentőséget is tulajdonítanak Magyarország politikai megpuhitásának s megnyerésének. Gömbös alatt már-már úgy látszott, hogy elérték céljukat s Magyarország .,aláveti“ magát. A nagy népi ellenállás azonban likvidáltatta a Gömbösrezsim „vívmányainak“ egy részét s a hitlerizmus magyarországi pozíciói — legalább is a felületen — meggyengültek. A Láthatatlan Front éppen ennek a változott helyzetnek megfelelő eszköz, fegyver akar lenni Berlin kezéen a kormányzat sakkbantartására s a német befolyás ellen dolgozó irányzatok leküzdésére. Berlin keze úgyszólván minden magyarországi fasiszta pártban benne van s ha már szervezeti egységre nem lehetett kényszeríteni a különféle horogkeresztes irányzatokat, legalább a szolidaritás láthatatlan frontját lehetett megteremteni köztük azokban a kérdésekben, melyek a III. Birodalom szempontjából a leglényegesebbek.* Gömbös alatt a hitlerizmus, a totalizáló törekvések s Hitler politikai kiszolgálása nyíltan burjánzott a kormánypártban, sőt az államgépezetben is. A ..reformkorszak“ letűnése után a helyzet kissé megváltozott, bár a hitleristák nem adták be egykönnyen derekukat s majdnem puccsra került a sor. Bebizonyosodott, hogy Mackensen német következő is benne volt a kísérletben. A pángermanizmus lovagjai a Gömbös-rezsim alatt kialakított katonai és puccsszervezeteiket akarták Budapest ellen vonultatni. Az államcsínyt az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni — nem, elnapolni. A veszély változatlanul fennáll s elsősorban a Láthatatlan Frontban testesül meg, mert ez a Marton-féle „láthatatlan“ szélsőjobboldali koncentráció mindenek előtt éppen a terrorista szervezetek együttműködésében s központosításában valósult meg. A Darányi-kormány sem a múltban, sem a jelenben nem mutat sok hajlandóságot a hitlerista uszitás szervezkedés s katonai tervezgetés megsemmisítésére, így maga is viselni fogja a felelősséget, ha egyszer netalán tragikus eseményekre kerülne sor. Előjelei a szinte hetenként megismétlődő lövöldözésekben, merényletekben, verekedésekben és tüntetésekben sajnos itt vannak. A Darányi-kormány bűnrészessége szomorú tény. Szándékosan tartja életben, sőt felbátorítja a nyugtalanság és bizonytalanság szerveit, mert bizonyos biztosítékot lát bennük a mai reakciós rezsimet ostromló népi-demokratikus mozgalmak ellen, pedig a hitlerista gyarmatosítás előőrseinek megsemmisítésére nem is lehetne a mainál alkalmasabb időpontont találni. A jelek szerint a magyarországi közvélemény szélesebb rétegei torkig vannak a fasiszta kísérletezéssel s a tömegek undorodva fordulnak el Berlin zsoldosaitól. Bizonyos, hogy a különféle horogkeresztes pártokat csak a gurakó mértani , scannór toteranciája tartja