Magyar Nap, 1937. július (2. évfolyam, 151-175. szám)

1937-07-27 / 171. szám

Kedd, 1937 Július 27. SZEMTŐL SZEMBE ismertem meg a német fasizmust — írja egy szlovenszkói önkéntes Spanyolországból. Sze­rencsétlenségemre gyanús voltam nekik. El­fogtak és két nap két éjjel szörnyen meg­tapostak. A verés már szinte megkönnyeb­bülésnek számított és hogy ezenkívül milyen dolgokat műveltek velem, azt el sem mond­hatom levélben. Elmesélem majd, ha a har­cunkat győzelemre vittük. Csak arra kérlek Benneteket Barátaim, hogy ne említsétek ezt a dolgot a feleségemnek. Egyébként hála az itteni orvosok lelkiismeretességének, sikerült a Németországban szerzett „emlék“ nyomait kihevernem. Arra mindenesetre jó volt ez a nem épen enyhe tortúra, hogy még fokozot­tabb kiol­thatatlan halálos gyűlölettel töltsön el a fasizmussal szemben. Bármennyire meg­­kínoztaik, nem mondtam meg nekik, hogy ide jövök. Azt hiszem, így állottam rajtuk a leg­eredményesebben bosszút. — Pozsonyi balesetek. Martinkovics Jolán oly szerencsétlenül csúszott el az utcán, hogy jobb keze eltörött. — Peska Ede 38 éves munkás FS- réven dolgozott, mikor egy raktárnál egy láda a lábára esett. Súlyos sérüléseivel a mentők elszál­lították. — Nemzetközi táncverseny Pöstyénben. A har­madik nemzetközi táncverseny Szlovenszkó baj­nokságáért a Grand Hotel Royal nagytermében zajlott le. A versenyen Németország, Ausz­tria és Csehszlovákia legjobb táncpárjai képvisel­ve voltak. A nemzetközi vendégekből álló zsűri az első díjat a csehszlovák Moschoner-Kokosahka párnak ítélte oda. Második az osztrák Sieger- Meyer pár, harmadik a Poist-Schulze pár lett. A verseny igen magas színvonalon mozgott. (g.) — Nagymihályban ismét malária van. Az or­vosok véleménye szerint a megbetegedéseket a Labore folyó szabályozása következtében kelet­kezett tó okozza, mely a régi Labore-meder he­lyén keletkezett s amely tele van az ártalmas szúnyogok óriási tömegével. A város egészség­ügyi szempontjából sürgős szükség volna ennek a veszélyes holt medernek mielőbbi betömésére. — Ludikar Pál Pöstyá­nben én­ekelt. A világ­hírű csehszlovák tenorista, Ludikar Pál, a legna­gyobb európai és amerikai operák tiszteletbeli tagja, az Egyesült Államokba való visszautazása előtt egyetlen hangversenyt adott Pöstyénben. Ludikar egyénisége és kiváló előadó művészete, valamint hatalmas hangja nagyban hozzájárult a hangverseny sikeréhez. A hangverseny felejthe­tetlen benyomást gykorolt a színházat megtöltő ■ nemzetközi hallgatókra. (g.) .— Egy újszülött Stockholmba repül. Niessor svéd házaspár Pöstyénbe jött fürdőkurára. Tizen­ 4 nap után a fiatal asszonyt szülési fájdalmak lepték meg és egy héthónapos gyermek jött a ■világra. Az előre nem látható eseményt folytán a kúrát meg kellett hosszabbítani és a kis család a 13 napos kislánnyal Pöstyénből egyenesen Stockholmba repült. A fiatal asszony azt állítot­ta, hogy a koraszülés a thermális víznek volt tu­lajdonítható és ezért a kisleányát az Éva-étrand­­fürdőre való megemlékezéssel Éva névre keresz­­teltette. Niessar Éviké a csehszlovák Aero-vonal legfiatalabb utasa volt. (g.) — Megloptak egy utazót a prágai gyorsvonat­ban. Ullm­annn Jakab oderbergi utazónak a kassa­­prágai gyors­vonatban ismeretlen tettes ellopta 1000 koronát és 900 belga frankot tartalmazó pénztárcáját. Ullmann csak Kassán vette észre pénztárcája eltűnését. A rendőrség nyomoz a tol­vaj után. — Három korona miatt kéthónapi fogház. Ro­senblüth ,József kisszembeni kereskedő Keresztes .Vince cservenicei földmives feleségétől 27 koro­náért bort vásárolt. Keresztes gazda nem volt megelégedve felesége üzletével és még három koronát kért Rosenblüthtől, aki nem volt hajlan­dó az összeget megfizetni, mire Keresztes olyan agresszíven lépett fel, hogy a kereskedő kény­telen volt elmenekülni. A három koronát másnap kifizette, hogy békéje legyen, de feljelentette az erőszakos gazdát zsarolásért és életveszélyes fe­nyegetés c­imén. Az üggyel most foglalkozott az eperjesi kerületi bíróság és két­hónapi fogházra ítélte Keresztes Vincét. — Kijózanodás után a halálba. Kovács B. lé­vai földmunkás aratás után az ott keresett egész ibula részét elitta. Amikor kijózanodott rájött ar­ra, hogy egész évi kenyere oda van, felakasztotta magát. — Ne játssz a kutyával! Weinrek Mór lévai to­jáskereskedő kisfia az utcán egy kutyával ját­szott. A főut­yja feldü­hösödött és a kisfiú arcába kapott, ahonnan az egész husit kiszakította. A fiút dr. Heimann lévai orvos részesítette első­se­gélyben, majd a lévai kórházba szállították. — Halál a cséplésnél. Pmnaújfalon Füle Nándor A cséplési munkálatoknál dolgozott, mikor egy létráról, mely a szalmakazalnak volt támasztva, oly szerencsétlenül esett le, hogy az egyik rúd fellnyársalna. A pozsonyi kórházba akarták szál­lítani, de útközben kiszennvedett.­­ Hajfestést és tartós ondulálást a haj­­kvalitása szerint alkalmazott gyógyanya­­gokkal szakszerűen végez BÉRES MIHÁLY utóda OLÁH ISTVÁN, hölgyfodrász és kozmetika, Kosice, Stefániková u. 85. Andrássy-palota. Telefon: 32-77. Magyar NAP Amit nem látunk a filmhíradóban: Izzadság és por a kenyér alja Aratás és cséplés a Kisalföldön — Mikor lesz itt a kombájn? Kisalföld, juxus hó. — Síkság, még a szem­határon túl is, ringó kalászok milliói. Folyik az aratás, egykedvű aratók és marokszedők előírás­szerű rendje: Így néz ki az aratás a filmeken. Másik filmhíradó hatalmas kombájn, ahol az aratók és marok­szedők munkáját a gép végzi el. A kombájn mellett hatalmas teherautó fut, abba ömlik a gépből vastag sugárban előtörő mag. Vidám arcok, hangos jókedv, tenyerek, amelyek gondosan és megelégedetten vizsgálhatják az acél­os szemeket. A cím: Aratás Ukrajnában. Gyerünk a két filmkép után a kisalföldi magyar nyarat megnézni, hogy lássuk a különbséget film és valóság, magyar aratósors és magyar giccs kö­zött, különbséget az izzadság és a nehéz robot aratása és a szabad ukrajnai síkság kenyérün­nepe között. EMBEREK A NAPFÉNYBEN Ha manapság jutna eszébe valakinek az Isteni Színjátékot megírni, valószínű, hogy a pokol le­írását az aratásról és a cséplésről csinálná meg. Nyár van, a nap kíméletlenül perzseli a vidéket, termést és embert egyaránt. Ütemes mozdulatok­kal hajlik a test, emelkedik a kar és vágódik a kasza a kalászokba, hogy azok rendre dőljenek és a sarlózó marokszedők görnyedt hátakkal fog­ják össze a kévének szánt kalászok ezreit. Egyik­másik arató megáll, ingujjával megtörli izzadó homlokát, naptól fekete arca egy pillanatra a marokszedők felé fordul, aztán újra, lépés, suhintás, lépés, suhintás — és dőlnek a kalászok, hogy egy év termése egy év kenyerét hozza an­nak, aki azt meg bírja keresni. Vannak, akik az inget is levették, ezeknek barnára sült hátuk az izzadtságtól csillog, a melegtől elviselhetetlen levegőben. Nyár van, július. Fenn, a Tátrában, hegyi für­dőhelyeken, a Balaton partján és a tengerek mel­lett most vidám élet folyik. Napfény, levegő és víz f­ordítják a prospektusok, és a termő­föld­ből, verejtékező emberek munkájából halmozó­dott értékek most ott olvadnak el a svájci he­gyek magaslati napfényében, Trencsénteplic ózon­­dús levegőjében, vagy a Balaton vizében és ten­gerpartok elegáns nyaralóiban. Künn a földeken ugyanakkor emberek aratnak. Nekik mi jutott ki napfényből, levegőből, víz­ből várjon mit kapnak? Nekik is jut napfény, de az egészséges napkura helyett sok tízfokos melegében görnyednek a kaszával, nekik is jut levegő, az egész aratás ideje alatt künn vannak, de ez a levegő nem a testet hűsíti, ellenkezőleg! Oly fülledt, hogy a melegtől elcsigázott emberek epekedve várják az estét, amikor a forróság meg­enyhül, hogy u­gy-ahogy felfrisüljenek. Víz is jut nekik, de nem a tengerek zöld hullámai, ha­nem a testükön folyó izzadságcseppek apró pa­takjai. És görnyednek és suhintanak, lépnek és suhintanak. És dől a gabona, emelkedik az asz­­tag, fáradnak a férfiak és az asszonyok. Itt nincs filmszerű rend és nincsenek egykedvű emberek, csak robot van és elcsigázott tekintetek. És nincsen vigságot hozó kombájn sem, csak ka­sza, amit keserűen markol meg a kérges te­nyér és sarló, amivel sokszor kimerülten húzzák össze a kalá­szokat az anyák, akik sokszor gondolnak otthon- Párisi Qv3nn 37 felülmúlhatatlan SZEPLŐ és MÁJFOLT elleni arckrém, zsíros, miért is sömörös, ráncra hajla­mos, száraz arcbőrűeknél kiváló hatású. a Párisi ürjöngy 3 SZEPLŐ és MÁJFOLT elleni zsírtalan arckrém, pattanásos, mitteszeres, zsíros arcbőrre nélkü­lözhetetlen. — Tégelye: 10 Kos. — Készíti: Mg. Ph. HECHT ERNŐ. — Mindenütt kapható! Főraktár: Moderna Parfüméria Kosice, Szobor­ utca 18. sz. Bizonytalanná vált a 100 ungvári kislakás felépítése A Zemská Banka megtagadta a kölcsön folyósítását Ungvár, július 26. — A Magyar Nap bő­ven foglalkozott az ungvári lakásviszonyok­kal és rámutatott azokra az anomáliákra, melyek ezen a téren Kárpátalja fővárosában uralkodnak. Mint ismeretes, az ungvári vá­rosi tanács és képviselőtestület egyhangú­lag hozzájárult Győző Ármin, dr. Judkovics Mózes és Papcsák Mihály kommunista vá­rosi vezetők azon indítványához, hogy Ung­várott száz kislakást építsenek fel és itt he­lyezzék el a városi disznóhizlaldán és a va­­gonlakásokban tengődő nincsteleneket. A terv kidolgozói szerint a szegény kisembe­rek ezekben a lakásokban havi 36 koronás bér mellett kaptak volna lakást. Az építés­hez szükséges összeget a Zem­ská Banká­tól akarták felvenni. Az erre vonatkozó tár­gyalásokat meg is kezdték, azonban a bank vezetősége a napokban arról ér­­intette Ungvár főváros vezetőségét, hogy a kislakások építésére nem áll módjában kölcsönt nyújtani. A bank elutasító álláspontja az érdekeltek körében nagy­ megütközést váltott ki, mert senki egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy a bank megadja az építkezéshez szük­séges összeget, mely üzlet szempontjából is kifizetődött volna. A bank elutasító álláspontja tehát azt je­lenti, hogy az ungvári lakásviszonyok to­vábbra is megmaradnak jelenlegi helyzetük­ben és többgyermekes családok továbbra is azokban az adúkban maradnak, melyeket „lakásoknak“ neveztek ki. A város vezetőségének elsőrendű köte­lessége ezeknek a nyomortelepeknek az eltüntetése és az ottlakóknak elhelyezése egészségügyi szempontból kifogás alá nem eső lakásokba, mert egyenesen szégyen a városra nézve, hogy az ideözönlő turisták, akik között szá­mos külföldi is van, ilyen, Balkánt is meg­szégyenítő, telepekre találnak. összeállították a kárpátaljai egyesületek panasziratát Erősít a Munkácsi SE • Megvan az SK Rusj őszi együttese A keleti divízióhoz tartozó egyesületek már megkezdték őszi szezoni előkészületeiket. A Mun­kácsi SE vezetősége a napokban tartott választ­mányi gyűlésén foglalkozott a divízió őszi sze­zonjával és a vezetőség dr. Péter Zoltán ügyve­zető elnök javaslatára elhatározta a legmesszebb­menő csapaterősítést, miután az MISE az őszi sze­zon folyamán öt játékosát veszti el, akik kato­nai szolgálatra vonulnak be. Az MSE vezetősége máris megkezdte több kiváló játékossal a tárgya­lásait, melyeknek sikerétől függ az MSE őszi csa­pata. A kárpátaljai zsupa hat éven keresztül előadó­ja, Vicsek postatisztviselő bejelentette lemondá­sát, mivel közötte és a zsupa elnöksége között nézeteltérések merültek fel. A zsupa ügyeit az előadói válság elintézéséig dr. Brascsajkó Antal elnök intézi. Munkácson tartottak megbeszélést a napokban a kerületi vezetőséggel szemben bizalmatlan egyesületek. A megbeszélésen megbízták Mojszej Miklós volt kerületi előadót, hogy a központ át­irata értelmében állítsa össze mindnenui sérelme­ket, melyeket a jelenlegi kerületi vezetőség oko­zott Az elégedett fiketei egyesületek egyébként feltétlenül ragaszkodnak a rendkívüli közgyűlés egybehívásához és nem mennek bele semmiféle kompromisszumos egyezségbe. Megírtuk annak idején, hogy az ungvári OsSK négyezer korona lelépési díj ellenében átengedte Lich­tár nevű hátvédjét a Füleki TC-nek. A játé­kos, aki kezdetben hajlandóságot mutatott a tá­vozásra, bejelentette egyesületének, hogy nem megy Fülekre, hanem Ungvárott kíván ma­radni.­­ Az SK Rusj vezetősége eladta Fryba nevű centerfedezetét az SK Bad­a Zlimnek. — Augusztus 1-én Királyhelmecen játszik az SK Rusj komplett együttese. ■— Obi­tz Gábor, az SK Rusj új edzője a hét végén foglalja el állását Ungvárott. — Az SK Rusj csapata az őszi sze­zonban a következő lesz: Boksay, Krizs II, Ra­dik, Skirják I, Kopcsay, Ivancsó, Kovács, Krizs I, Kármán, Kirajnyák, Szukovszky. A csapat ezen­kívül számíthat még Fedák kapus, Palincsák hát­véd, Zseltvay és Bendász fedezetek, Moser, vala­mint Kobzár csatárok játékára, az utóbbit a na­pokban operálták meg Bécsben térdsérülésével . A keleti kerület választmánya ma, kedden este 8 órai kezdettel Beregszászban gyűlést tart, mely iránt sportkörökben nagy­ érdeklődés nyilvánul meg. S maradt gyermekeikre, és a lányok, akiknek itt pusztul el ifjusága virágzó életereje. TIZENEGYEDIK RÉSZ. FÉLKILÓ SZALONNA A bandagazda lejött még tavasszal, hogy meg­egyezzen a birtokossal. Júniusban meg lehozta az aratókat és megindult a munka. Cséplés után, ha­zaszállították őket a keresettel együtt. A rész akkor annyit tett ki, hogy bár szű­kösen, de azért egész esztendőre biztosította a kenyeret. Ma már itt is sok változás történt. Ma már a szlovák aratómunkások helyett sok­an alkalmaz­zák a magyar falvak felszaporodott munkanél­külijeit is, de ami a változást legjobban jellemzi: sok helyütt a majorok munkásai kénytele­nek aratni. Messze a síkságon, ami még a nagybirtokosok kezén van, aratóbandák he­lyett a szlovenszkó­ puszták népe arat, így szorítják le a kiadásokat, amit még a be­szegődött aratóbandának adnak: a termés tizen­egyedik részét és személyenként félkiló szalon­nát két hétre. MÁSODIK ÁLLOMÁS: A PORFELHŐ Egyenletesen pufforg a traktor petróleummotor­ja, amint a cséplőgép szíjját forgatja. Fenn a gép dobján az etető, aki minden pillanatban ké­vét töm a gép éhes szájába és minden pillanatban tarthat attól, hogy egy fáradt mozdulatánál a gép a kezét, vagy ami gyakoribb , a lábát kaphatja el. Mellette az asszony, aki a kévéket oldozza ki, amelyeket vasvillával adogat egy másik férfi a gépet körülvevő osztagokról. Itt nincs megállás, nincs pihenés, mert a gép állandóan megy és nem lehet üresen hagyni. A szem azután lefolyik, míg a kicsépelt kalászok — most már szalma — a gépből irányuló deszkacsatornában futószalagon kerülnek az egyre magasodó kazalra, ahol ugyan­csak emberek dolgoznak a vasvillával, hogy a kazal szabályszerűen nőjjön meg. Irtózatos a meleg. De am­íg a nyaralók csak napfényt, levegőt és vizet kapnak, addig az ara­tóknak a cséplésnél a szenvedések második állo­mása következik: a cséplésnél keletkezett por. Mert a cséplőgépből kiáradó szalma­­pora szú­rós és éles, rászáll a testre, bekerül a tüdőbe. A testet ,ami a melegben izzad, ellepi, beszóródik a bőr alá és egyre elviselhetetlenebbé válik. Az izzadsággal telt bőrt erősen csípi és a szemek látóképességét megtámadja. A haj te­le lesi vele és a szervezetbe való behatolás­sal megteremti a tüdőbaj előfeltételeit. Csupán a gépész hord szemüveget és kék gépész­­ruhát, amivel meg tudja akadályozni a test és a szem elporosodását. De a tüdő megtámadása el­len ő sem tud semmit tenni . . . Vidéken, ha valami nekik nem tetsző kényes személyről beszélnek az emberek, rendszerint azt mondják: Csak jönne egyszer cséplésbe, majd megtud­ná, hogy mit is az a munka! . . . Aki még nem csépelt soha, az nem is tudhatja elképzelni, hogy mit jelent a cséplőgép pora. LESZ-E NÁLUNK IS KOMBÁJN ÉS JÓKEDV? Most, ha visszagondolok a filmjelennetekre: „Aratás Ukrajnában*1 — kezdem megérteni, hogy miért is tudnak ott ingak lenni az aratók. A kombájn megszünteti a napi busz óta keserves munkát, amellett, hogy a munkásoknak jóv­an többet ad, min­t tizenegyedik részt és félkiló sza­lonnát. Mert porban, izzadságban és görnyedés­­ben, a sovány keresetre való gondolás közben dehogy is lehetne vigságra gondolni! A cséplőgép mellől már viszik a zsákokat, hogy tartalmukat beöntsék a szilókba. A kenyér és a spekuláció elindul útjára.­­ Észak felől hús szellő csap a cséplőgép körül szorgoskodók arcába. Mintha az ukrajnai földek szagát hozná magával, amely egyszer minden bi­zonnyal a Kisalföldet is meg fogja termékenyí­teni. HABER ZOLTÁN

Next