Magyar Nap, 1949. szeptember (3. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-22 / 220. szám

1949 szeptember 22. csütörtök A TUDÓSÍTÁS folytatása az első oldalról és ezzel nemcsak­ eleget tett a jugoszláv kémeik kérés­ének, ha­nem elérte azt is, hogy ezek a magyar családok súlyos hely­zetbe kerültek és elégedetlenek legyenek a népi demokráciával. Sajtóosztály Rajk személyi kultuszára A tanácselnök ezután Cseres­nyés Sándor kihallgatását ren­deli el-Elnök. Beszéljen arról, mennyi ideig teljesített ön szolgálatot az angol kém­szolgálatn­ál és a szolgálat során, milyen­­kémekkel álll ott kapcsolatban ? Cseresnyés­ 1944 januárjában kerültem a Psychological War­fare Bran­ch-­hoz, magyarul: a lélektani hadviselés osztályához, amely az angol kémszervezet egyik szerve volt és egészen az angol hadseregből való leszerelé­semig, 1946 októbe­réig teljesítet­tem ott szolgálatot. A szolgála­tom során Routlidge őrnaggyal és Sanders-szel, a Psychological Warfare Branch parancsnokai­val állottam kapcsolatban. Elnök: A jugoszláv kémszol­gálattal mikor­­került kapcsolat­ba! Cseresnyés: 1944 szeptemberé­ben Bariban, Olaszországban vet­tem fel a kapcsolatot a jugo­szláv OZNA-val. Cseresnyés részletesen elmond­ja, hogyan kapott utasítást az angol és jugoszláv kémszervezet­­ektől: keresse fel Rajk Lászlót, újítsa fel régi ismeretségét, aki elhelyezi a belügyminisztérium­­ban. Cseresnyés beszél a francia internáló táborokban tevékeny­kedő magyar és jugoszláv troc­­kistákról, B­ajk László és a spa­nyol trockisták kapcsolatáról. Cseresnyés­ további vallomá­sában megerősíti a vádirat Rajkn­ak terhelő részeit. Elmon­dotta, hogy amikor Bajk meg­bízta a belügyminisztérium sajtóosztályának a vezetésével, azt mondta, hogy a sajtóosztály legfontosabb feladata az ő személyének­­— mármint Bajának — or­­­szágos m­éreti­ propagálása. Hozzátette még azt, hogy a saj­tóval szemben éreztesse Cseres­nyés, hogy a belügyminiszté­rium sajtóosztálya mögött ott áll a belügyi kormányzat teljes súlya, de elsősorban ő maga Rajk László. Rajk utasításának — vallja Cseresnyés — az volt a célja, hogy saját személyét előtérbe tolja s ugyana­kko­r elsősorban Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gyerő Ernő jelentősségét háttérbe szo­rítsa. Dr. Bokor Lajos, Rajk László sógora arról vall, hogyan szervezték be segítségével Rajkot a Horthy-rendőrség besúgójává „Rajk gyűlülte a munkásosztályt“ Elnök: Tud ön valamit Fischer Gyulának, Zilahinak, Korondynak ezeknek a reakciós beállítottságú egyéneknek a pályafutásáról? Hogyan sikerült ezeknek Rajk László segítségével elhelyezked­niük? Erről beszéljen vázlatosan! Cseresnyés: Rajk László gyűlölte a mun­kásosztályt és amíg ő a bel­ügyminisztérium élén állott, megakadályozta,­­hogy mun­kásszármazású egyének a belügyminisztérium felelős vagy felelősebb pozícióiba kerüljenek. Ellenben megtöltötte a belügy­minisztériumot volt reakciós, horthysta köztisztviselőkkel, csendőr- és rendőrtisztekkel és egyéb demokráciaellenes elemeik­kel, azért, mert tudta, hogy ezek soviniszta, munkás- és népi de­mokráciael­enes beállítottságuk­nál fogva az ő felforgató tervei­nél készséges, és örömteljes esz­közei lesznek. Meg kell említe­nem dr. Fischer Gyulát, minisz­teri osztályfőnököt, az elnöki fő­osztály vezetőjét, tehát aki a minisztérium személyzeti politi­káját vitte,­­aki 1944-ben a né­met megszállás idején egy mun­­kássz­ázad parancsnoka volt. A városi osztály, tehát az az osz­tály, amely a főváros és a ma­gyar városok ügyeit intézte, dr­ Zilahi László dúsgazdag nagypolgár kezében volt, minisz­teri tanácsos i rangba®, aki Rajk László távozásával egyidejűleg Párisba szökött. A rendőrségen a helyzet hasonló volt. Rajk László kedvencei, Korondy és más horthysta csendőrök ezredesi rangban vezették a belügymi­nisztérium felelős rendőrsé­gi osztályait. • A szemtanú vallomása a Rajk-Rankovics találkozóról Gyorsan peregnek a tanúvallo­mások. . Most dr. Tarisznyai Györgyi kereskedelmi iskolai ta­nárnőt kérdezi az elnök. Ta­risznyai Györgyi elmondja, ho­gyan ismerkedett meg Mr­ázo­­vicscsal. Beszél Mrázovics jugo­szláv követ és kém kapcsolatá­ról dar. Klein Antallal és rész­letesen elmondja a paksi talál­kozó körülményeit. Tarisznyás Györgyit elhívták ehhez a találkozóhoz, de Rajk és Rankovics megbeszélésénél nem volt jelen, ebből a beszél­getésből csak annyit hallott, amennyit el­leshetett, amikor a beszélgetők a közelében sétáltak el. Mint mondja, valamilyen Pálffyról beszél­tek, aki hadügyminiszter tesz, többször hallotta em­líteni Rákosi és Farkas ne­vét is. Tarisznyás Györgyi megmond­ta, hogy a rendőrségi szembesí­téskor tudta meg, hogy a beszél­gető férfiak közül az egyik Rajk László volt. MARKAS ILLATSZEREK PIPERECIKKEK ^ || |­­­­­C illatszertar Elnök: Jöjjön ide kérem. (Tar­­issznyás a bírói emelvényhez lép.) A® itt ábrázolt képen fel­ismeri azt a személyt,, aki a csősz­kunyhónál várakozott? Nézz® meg. Tarisznyás (megnézi a képet): Igen, felismerem. Németh vall Mrázovicscsal folytatott hámkodásek­il Klein Antal, a következő tanú lényegében ugyanezt vallja. A tanácselnök Klein Antalt szem­besítii Rajk Lászlóval. Klein Antal határozottan ál­lítja, hogy Rajk vo­lt az a személy, aki azon a bizonyos »vadászaton« résztvett, való­jában pedig Rankovicsé­al tárgyalt a csőszházban. Ezután Németh Dezső kihall­gatása következik. Németh Dezső elmondta, hogyan szervezték be a jugoszláv kémszolgálatba és utánaa hogyan szolgáltatott külö­nösen a határőrségre vonat­kozó titkos adatokat a jugo­szláv kémeknek, főleg Bran­­kovicak. — A legközelebbi találkozás­nál Mrázovics elmondotta ne­kem, hogy a Tájékoztató Iroda határozatáig, azoknak a jugo­szláv megbízottaknak, akik a Szovjetunióban tartózkodtak, könnyű lehetőségük volt a hír­szerzésre, mert nagy bizalmat élveztek, ez a lehetőség adómban megszakadt. Mrazovics ekkor közölte velem, hogy az én feladatom elsősorban az lesz, hogy azokat az adatokat megállapítsam, amelyek azokra a változá­sokra utalnak, amelyek a Szovjet Hadseregben a leg­­­utolsó­­kémjelentések óta játszódtak le. Rex József volt külügyminisz­­tériumi tisztviselő, a következő tanú elmondta, hogyan szer­vezte be Brankov a jugoszláv kémszervezetbe. Először vona­Az utasításoknak egy részét Pálffyn keresztül kapta és kémanyag egy részét is Pálffyn keresztül juttatta el. Pálffy segítségével később moszkvai katonai attasé lett. Azzal az utasítással ment Moszk­vába, hogy ott folytassa kém­­tevékenységét, addig is, amíg a jugoszláv kémszervek fel fogják vele venni a kapcsolatot. Ezt a kapcsolatot Karlo Mrá­zovics jugoszláv követ vette fel 1949 tavaszán Moszkva-Németh Dezső különböző szovjet­ellenes kémanyagot adott át Mrázovicsnak. Többször talál­koztak, az egyik találkozásról Németh ezt vallja: kodott ugyan, de Brankov kö­zölte vele, hogy Belgrádiban tudnak arról, hogy Rex megszökött a parti­zánalak­u­latok­tól és ezt elhallgatta a Magyar Kom­munista Párt előtt. Rex elmondotta, hogy Bran­kov megbízásából kém lett Ké­sőbb ugyanígy a Magyar-Jugo­­szláv Társaság titkára lett és a jugoszláv kémszervezet utasítá­­sainak megfelelően dolgozott. A következő tanú, Hegedűs Jó­­zsef, ugyancsak azt vallja, hogy jugoszláv kém volt és mint ilyen, Brankovval állt kapcso­latban. Először a Jóv­ételi Hi­vatalban dolgozott, majd Bob Anton és Brankov megbízásából a Magyar-Jugoszláv Társaság­ban szolgálta a Tito-klikk ér­dekeit. . , . , , a Magya Jugoszláv Társaság tolat fedüszervezet Elnök: Határozottan felismeri? Tarisznyáé: Igen. Elnök: Megállapítottam, hogy az a kép, amelyen a tanú a szóban levő személyt felismerte, Rankovicsnak az Iratoknál elfekvő fényképe. Emberrabló kémdiplomaták Stolte István, a fasiszta rend­őrség, majd később az ame­rikai titkosszolgálat ügy­nöke. Tanúvallomásában le­leplezte, hogy Sohweinitzert az amerikai titkosszolgálat hogyan hasznosítja, mint ma­gyar szakértőt A tanácselnök a következő tanút, Boarov Zsdrotkót vezetteti be. Boarov elmondja, hogyan szer­vezték be a jugoszláv kémszol­gálatba, milyen utasításokat ka­pott a Magyar­ Jugoszáv Társa­ság, annak lapja a Déli Csillag és más szervezetek titóista vo­nlaira állítására. Boarov el­mondja, hogy a Tájékoztató Iroda határozata után részt vett a Magyarországra küldött ille­gális propaganda ayag terjeszté­sében. Az elnök ezután Moics Milos meggyilkolása felől kérdez. Boarov elmondja, hogy először Brankov­tól hallott Borról, hogy Moics magáévá tette a Tájékoz­tató Iroda határozatát és ezért Rankovics Tito utasítására tanácsot adott, hogy Molosot A tárgyalás ezután Hribar Ljubica kihallgatásával folyta­tódik. | | ' Hribar Ljubica, jugoszláv kémnő tanúvallomásában, el­mondta, hogy a jugoszláv kém­­diplomatták többízben feleről­itat­ták, hogy lépjen kapcsolatba a kémszervezettel Am­ikor vonako­dott, akkor más módszerekhez folyamodtak. Csacsinovics kém­­diplomatba megmutatott neki egy jugoszláv újságost, amelyben ír­ták, hogy bátyját Jugoszláviá­ban, mint összeesküvőt letartóz­tatták. Csacsinovics kijelentette, hogy ha Hribar Ljubica nem dol­gozik ezentúl az UDB-nak, akkor bátyját halálra ítélik. Hribar Ljubicát később, mert arra gyanakodtak, hogy Bécsibe akar szökni a jugoszláv kém­szolgálat elől, erőszakkal fogva­­tartottá­k két­­napig a budapesti jugoszláv követségen. Onnan erőszakkal a határon keresztül autón Belgrádba vitték és ott az UDB-nál majdnem egy hónapon át őrizetben tartották. A jugoszláv kémek ezért »érdek­lődtek« ennyire iránta, mert benne láttak egy megfelelő kém­­kapcsolatot az angol követség­hez. Aláírattak vele az UDB-nál nyilatkozatot, hogy hajlandó a kémmunkát rendszeresen foly­tatni és azután ugyancsak hamis útlevéllel visszahozták Buda­pestre. A Moles Milos-gyilkosság »dobják át« Jugoszláviába, vagy ha ez nem megy, gyil­kolják meg. Brankov ennek végrehajtására utasította Boarovot. Boarov vo­nakodott, enge Brankov Mrázo­vics követhez, vezette. Mrázovics átadta pisztolyát a gyilkosság végrehajtására. Boarov ezután meggyilkolta­ Mazes Milost. Brankov állt a tanács elé. Azt A Rajk-kémbanda tárgyalását a Kossut­h-rádió ma is kétszer, 19—20 óráig és 21 órától kezdve közvetíti állítja, hogy ő ellenezte a nya­­kaságot. Boarov határozottan kitart mellette, hogy Brankov Földi Iván kihallgatása köv­vetkezik. Földi vallomásában megismétli, megerősíti Szönyi vallomását, Field Noel, Allan Dulles és a jugoszláv kémszer­vezet szerepéről. Elmondja, hogy Szönyi és kémcsoportja Ma­gyarországra való visszaér­kezése után hogyan folytat­a­tott kém- és romboló tevé­kenységet. 6. Földi volt az összekötő a Dr­ Kálmán András, Szönyi kém­csoportjának másik tagja tesz ezután tanúvallomást. Sző­­nyivel együtt a jugoszláv és amerikai kémszervezetek közös segítségével amerikai repülőgé­pen Belgrádon át jött haza 1945- ben Magyarországra. Vallomásá­ból újra feltárul az a messzemenő együttműködés, amit az amerikai és jugo­szláv kémszervezetek már a háború alatt kifejtettek. Kálmán azt is elmondta, hogy a stámcsoport hazaérkezése után hogyan tevékenykedett. A kém­­jelentések az anyag egy részét Kalafá­cs őrnagynak címezve G. Kálmán juttatta el Oiimil jugo­szláv ezredeshez. Réti Miklós kihallgatása kö­vetkezik. Réti felismeri Szi­lai Andrásban azt a besúgót, aki­vel neki Pécsett a kommunista mozgalom elleni rendőrségi haj­szában kapcsolata volt. Réti el­mondja, hogy Szalai ámként, a saját kez­deményezéséből felaján­lotta a besúgói szolgálatot. Felsorolja, hogy Szalai besúgói tevékenysége milyen eredmény­nyel járt a rendőrség számára a kémjelentések továbbításába Szőnyi és Duller között. Ebbe a szerepében többször adott­­ kémjelentéseket. Noel Fieldne ezenkívül Szőnyiék a jugoszlá kémszervezeten keresztül is ju­tattak el az amerikaiak!a Gentibe jelentéseket. Ilyenkor a kémanyag útja a következő volt: Csomi­, Kalafad­os, La­­tinovics, Lompár, Földi, Field, Dulles, nem ellenezte. Brankov d­­dogra, zavartan — de fenn tartja vallomását. I kommunista mozgalom elsei harcban és a munkások ibérkövi­­ telkeinek letörésében. A kémbanda futárja I detektív felismeri Ryrnőkét. Szüleit Dr. Kálmán András tanúval­lomásában újból leleplezte az amerikai és jugoszláv kémszolgálat háború alatti együttműködését Mami ar Nap Justus titkos trackista csoportja Lindenberg Lajos, a sátor­aljaújhelyi fogház volt pa­rancsnoka, akinek s zalai »besúgta« a szökési tervet Lindenberg Lajos, a következő tanú, mint a sátoraljaújhelyi fogház volt parancsnoka arról tesz vallomást, hogyan árulta el neki Szalai a Jugoszláv és magyar anti­fasiszták kitörési kísérletté,­s ennek következtében ho­gyan törték le ezt a kísér­letet és gyilkoltak meg 66 politikai foglyot. Vándori Györgyi nyelvtanárod kihallgatására kerül sor- Justus megbízta őt a két main­­káspárt egyesülése után, szervezzen illegális csopor­tot a trockista kádernevelés céljára. A csoport minden egyes tagjá­nak az lenne a feladata, hogy újabb csoportokat szervezzen. Justus a csoport részére több­­ször tartott külpolitikai beszá­molót. Ezeken uszított a magyar népi demokrácia, de elsősorban a Szovjetunió ellen. Justus azt a véleményét nyilvánítottal Ván­dori Györgyi előtt, hogy a ma­gyar népi demokratikus rendszer elleni harcukban a kétkulacsos­ság módszeréhez kell folyt­­odni. Elnök: Jöjjön üde, közelebb Felismeri ezekben az írásokba az ön sajátkezűleg vezetet naplóját? Vándori (a bírói emelvény­t lép és megtekinti a felmutatót írásokat): Igen, felismerem. Elnök: Ezekben a naplókba szerepel — emlékszik-e rá — 19! október 3-án, csak egy ilyen ér­dekes mondatot idézek: »A dil­ecturában nem érdemes rész venni, erősíteni kel a belső e­lenállást.­ Azután 1948 októbr 10-én itt van: »Árulás lent, nem harcolni ez ellen a rendszr ellen.«­ (Moraj a teremben.) Már egy másik helyen: »Kedvem va harcolni a diktatúra ellen, me kell találnom a kapcsolatát szabad európaiakkal.« Emlékezi erre? Vándori: Igen. Az utolsó tanú Fischer László­né, Justus titkárnője. Jususnai Qachot-hoz való kémi kapcsolatá­ról vall. Minden tanú kihallgatása után az elnök feltette a kérdést annál a vádlottnak, akikre a tanú val­lomása vonatkozik, van-e észre­vétele és megfelel-e a tanú val­lomása a valóságnak. Rajk­ó banditái kénytelenek voltak el­ismerni, hogy a tanuk igaza vallottak. A tanácselnök ezután a fő tárgyalást félbeszakította. — TUDÓSÍTÁS folytatása A F­ IX OLDALON — Németh Dezső, a Tito-banda megbízásából Moszkvában a Szovjetunió ellen kémkedett. Tanúvallomásában Brankov és Pálffy tevékenységéről beszélt

Next