Magyar Nap, 1949. szeptember (3. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-13 / 212. szám

Maintrow — TUDÓSÍTÁS folytatás* AZ ELSŐ OLDALRÓL — Cirmil ezredesnek, a jugoszláv katonai bizottság vezetőjének, Mirdnovics jugoszláv­­követnek, Brankov követségi sárvvivőnek és a hozzáforduló jugoszláv kéméle­­jtapxú sorának a legkü­lönbözőbb információkat. A bi­zalmas adatokat, melyeket mint miniszter, a m­agyar viszonyok­ról, a Szovjet Hadseregről, a szovjet diplomáciai testületről és egyebekről megtudott, a jugo­szláv kémeknek adta át.­­Átadta például a Nagy Ferenc-féle összeesküvés felderítése közben a nyomosat aktáit a jugoszláv ké­­m­eknek, akik ezt rögtön továb­bították az amerikai követségre. Államtitkárát,­­dr. Szebenyi Endrét utasította, hogy a jugo­szláv kémek által követelt min­den bizalmas adatot szolgáltas­son ki. A jugoszláv kém­szolgá­lat utasítására maga mellé vette bel­ügymin­isz­teri sajtófőnökét, Cseresnyés Sándor kémet, akiről tudta, hogy azelőtt az angol felderítésnél dolgozott. ­ svájci szálak • A jugoszláv kémek előtérbe­­jutása azzal függött össze, hogy a felszabadult Jugoszláviában a Rajkhoz hasonló amerikai ké­mek, provokátorok és trockisták jutottak uralomra. Ezek közül a Gestapo 1941-­ben Rajkkal egy­­időben csak francia táborokból százötvenet­( küldött háza 'k.'im­munkára. Ezek a kém­ék képez­­­­ték Tito közvetlen környezetének zömét és rendszeresen szorítot­ták vissza a jugoszláv partizá­nok becsületes, a néphez hű ele­meit. A sikeren felbuzdulva, az ame­rikai imperialisták célul tűzték ki, hogy a népi demokrácia or­szága­it Ti­tóék segítségével a maguk­­dalára állítják- E cél elérésére a jugoszláv, az ameri­kai és egyéb kémszervezetek tel­jes erejükkel­ támogatták Ra­jkót. 1946 novemberében alárendelték neki dr. Szőnyi Tibort, aki Sváj­cban az OSS nevű amerikai kémszervezet vezetőjének, Allan Dullesnek utasítására, az ottani magyar trockista emigránsokból ikém­csoportot szervezett. Ezt a kémcsoportot Dulles Tito ügynö­keinek segítségével amerikai hadirepülőgépen, Belgrád­on át mint jugoszláv tiszti bizottságot Magyarországra, a Szovjet Had­sereg házába küldte. Rajkhoz kapcsolták a jugo­szláv felderítők Pálffy Györgyöt, Horthy hadseregének fasiszta tisztjét. Pálffy 1945 nyara óta beszervezett jugoszláv kém volt. E cinkostársak segítségével Rajk szélesen elágazó szervezetet ho­zott létre. Magas állásokba jut­tatta az imperialisták ügynökeit, főleg volt trockistákat, provoká­torokat, kémeket. Így jutott a rendőrség és a külügyminisztérium vezető állá­­saiba Szász Béla, az angol Intel­ligence Service Dél-Amerika­dbó­ hazaküldött kéme, Major Fri­gyes, a CIC amerikai kémszer­­vezet ügynöke, Marschall László, a francia kém. A trockista Oszkó Gyula és Mátyás László rendőr­­ezredesek lettek. A politikai­­rendőrségbe Rajk beküldte dr. Beck Jánost, Jiáth Károlyt, Ko­vács Ferencet, Kapcsics Józse­fet és más régi kémb­arátait. Korondy Béla volt csend­őre­záza­­dos, mint rendőrezredes azt a megbízatást kapta, hogy volt csendőrökből, fasiszta tisztekből különleges belügyi zászlóaljat szervezzen. Cél: a magyar demokrácia megdöntése Pálffy a honvédséget rakta meg fasiszta tisztekkel, Szönyi az államapparátusban és a gaz­­dasági életben és a Kommunista Pártban igyekezett ügynökök­ elhelyeért, a népi demokrácia kivett, különösen a munkásokat és a parasztokat Rajk és ban­dája rendszeresen kiszorították a rendőrségből, a hadseregből, az államapparátusból, ugyanak­kor kiszabadították az internáló­­táborokból a kémeket és provo­kátorokat. Politikai téren: Rajk felesége lett az MNDSz főtitkára, Rajk minél nagyobb befolyást igye­kezett szerezni a legkülönbözőbb politikai szervezetekbe, így kiter­jesztették befolyásukat a Népi Kollégiumok Országos Szövetsé­gén keresztül az ifjúság egy ré­­szére is. A Rajk-féle szervezkedés mel­lett a jugoszlávok saját külön kémszervezeteiket is kiépítették. Szervezetük olyan szerteágazó­nak és jelentősnek látszott, hogy a Bajk­i bandára támasz­kod­­va 1947 őszén már irányt vettek a magyar népi demokrácia meg­döntésére. Brankov Lazar, a­ ju­goszláv követség volt ügyvivője erről a következőket vallja­: »Az államapparátusban, valamint a hadseregben lévő kémhálózat se­­gítségével a jugoszláv kormány Magyarország területén nagy­­sg izányű­ kémtevékenységet foly­tatott a magyar kormány ellen. Ez tette lehetővé, hogy Ranko­vics jugoszláv belügyminiszter Tito tervei szerint konkrét in­tézkedéseket tehetett a kémháló­­zaton keresztül a magyar kor­mány megdöntésére, Magyaror­szág ád­amrendjének me­gváltoz­­tatására­« Rajk vállalja... A terv végrehajtásának elő­készületeit szolgálta Tito ma­gyarországi látogatása 1947 de­cemberében.. Ez­­a látogatás, mely sokban hasonlított egy hódító bevonulásához Budapestre, a ju­goszláv vezetők gondosan előké­szített tervei szerint történt. A cél az volt, hogy Tito tekinté­lyét növeljék- Rajkék és jugo­szláv cinkosaik is állandóan­ arra törekedtek, hogy Titót mester­ségesen népszerűsítsék és a Szovjetunió hatalmas népszerű­­ségét csökkentsék. Budapesti látogatása után Tito Kelebiea, a jugoszláv határ kö­zelében, vadászat ürügye alatt egy nápot tartózkodott. Vonat­­ráa utazott Rajk belügyminisz­ter­re, aki már előzően többször tárgyalt Titóval. A vonaton Ran­­kovics jugoszláv belügyminisz­ter magához kérette Rajkot. Brankov tolmácsolásával részle­tese­n közölte vele a népi demo­kratikus országok ellen kidolgo­zott terveit. Rankovics utasította Rajkot, hogy prionntálódjék a na­cionalista, soviniszta elemekre a hadseregben, a rendőrségen, az államapparátusban, a kispolgári erőkre a városokban, de különö­sen a falun. Ranikovics közölte Tito utasításait, mely szerint Rajk arra vegyen Irányt, hogy likvidálják a magyar állam és a Kommunista Pár­t jelenlegi veze­tőit, s hogy ennek megtörténte után Magyarország vezetését Rajk vegye kezébe, Rajk ezt vál­lalta és fokozta tevékenységét. Rankovics és Rajk találkozása a császházban Rajk folyamatosan értesítette Titóékat arról, hogy a Tájékoz­tató Iroda leleplezni készül áru­­lésukait. A Tájékoztató Iroda határozatának nyilvánosságra hozatala leleplezte és meghiúsí­totta Titóék tervét. Ezért Titóék közölték Rajkkal, hogy a vál­tozott helyzetnek megfelelő új taktika kidolgozására Rajknak ■titkos ta­lálkozást kell létrehoz­nia Rankovics­csal, a jugoszláv belügyminiszterrel. Ez a titkos találkozás 1948 ok­tóber elején Klein Antal, horthysta földbirtokos Paks melletti vadászterületén létre is jött. Rankovics tét kísérőjével együtt Pálffy segítségével ille­gálisan átjött a határon és ta­lálkozott Rajkkal, akit Mrázo­­vics budapesti jugoszláv követ és szeretője, Tarisznyás Györgyi, paksi tanítónő kalauzolt.A meg­beszélés egy csontházban folyt le, két és félóráig tartott Rankovics közölte Rajkkal az őszi újdonságok BALLON, LODEN, átlátszó esőkabátokban megérkeztek Wimpassing IV., Váci­ utca 0, VI., Andrássy­­út 0, VII., Erzsébet­ körút 34. Szőrtelenítés, szemölcsirtás, szem­pillafestés. Dolgozóknak engedmény Loránd-kozmetika, Oktogon-tér 3 Telefon: 491-629 új érvet, melyre vonatkozólag aláhúzta, hogy az Tito személyes munkájának eredménye és rajta kívül csak Gyáasz és Kar­delj ismeri. Rajk vallomásában el­mondotta: »Tito — mondotta Rankovics — e cél megvalósítására az új hely­­zetben három feladatot jelölt meg. Először Jugoszlávia népei­nek mozgósítását a Szovjetúnió ellen. Másodszor a népi demo­kratikus államok szovjetelle­nes erőinek növelését és szerve­­zeti összefogását. Harmadszor, felhasználni a nemzetközi kér­désekben a Szovjetúnió és az an­gol-amerikai államok közötti nézeteltéréseket. Az utóbbi eset­­ben nekünk a Szovjetúnióval szemben, a nyugati nagyhatal­makra kell támaszkodnunk... Tio lángeszűen megoldotta ezt a problémát, kidolgozott egy tervet, mely szerint a jugoszláv nép szovjetbarát hangulatát fo­­kozatosan likvidálni lehet.« Magyarországra vonatkozólag, Rajk vallomása szerint: »Tito a legközelebbi időkben éles kampányt kezd a magyar kormány és az állam vezetői ellen. Rákosit revizionizmussal fogják megvádolni és azzal, hogy vezetése alatt a magyar kor­mány Jugoszláviától el akarja szakítani a magyarlakta terüle­teket. Miután iyen módon ellen­téteket keltenek a magyar és jugoszláv nép között, a megfe­lelő pillanatban ezt a kérdést a jugoszláv parlamentben felvetik. Ezt az akciót határincidensek fogják követni, amelyekért Ju­goszlávia Magyarországot teszi majd felelőssé.­ Ezek a határincidensek a Jan­­kovics által kifejtett terv sze­rint azt a célt szolgálták volna, hogy Jugoszláviának formális ürügyet szolgáltassanak erő­szakos katonai­­ beavatkozásra Magyarország ellen, a magyar terület egy részének fegyverre megszállására­. Ez a beavatkozás akkor történt volna meg, ami­kor­­a Szovjetunió valamilyen nemzetközi bonyodalommal kap­csolatban el lett volna foglalva. A fegyveres katonai akció egy részét képezte volna a jugo­szláv hadsereg mag­yar egyen­ruhába öltözött részének átdo­bása a határon, valamint az angol és amerikai megszál­lási övezetekben összegyűjtött, ugyancsak magyar egyenruhás c­sendőrök, nyilasok és horthys­­ták Jugoszlávia területén tör­ténő átvonulása Magyaror­szágra. . .­­... , Gyilkossági tervek A tervhez tartozott a magyar kormány egyes minisztereinek, elsősorban Rákosi Mátyásnak, Pajkos Mihálynak és Gerő Ér­mnének »fizikai megsemmisítése«. Rankovics az aggodalmaskodó Rajkot megnyugtatta, hogy ne­kik nagy gyakorlatuk van e té­ren: »Tito ellenségei közül jóné­­hányan beszélhetnének azokról a módszerekről, melyekkel Tito és ő (Rankovics) ellenségeiket el­tüntetik.« Rankovics azt javasolta Raji­nak, hogy a magyar kormány vezető minsztereinek meggyilko­lását Pálffy és a hadseregben lévő emberei vegyék magukra­»Gondolkozzanak — mondta Rankovics — ennek a likvidálásá­nak a változatain éspedig úgy, hogy egyiknél valamilyen sze­rencsétlenséget okoznánk, a má­­siknál öngyilkosságot, a harma­dik hirtelen betegségben halna meg, vagy pedig megölnék őket a lakásukon és később megfelelő magyarázatot adnánk, például, hogy szökés közben lőtték le őket.« Rankovics befejezésül közölte Tito utasításait és feltételeit. »A jugoszláv segítség az új magyar kormányra olyan ter­mészetes kötelezettségeket ró Jugoszláviával szemben, ame­lyek nem képezhetik vita tár­gyét. A magyar kül- és bel­­politikai kérdéseket, melyeket én és Rob Anton irányítunk, valamint a honvédség kérdé­seit mind összhangba kell hoz­ni Jugoszlávia érdekeivel. Már­sodszor: a magyar iparnak a jugoszláv gazdasági tervek végrehajtására áldozatot kell hoznia.« 1 I­vankovics közölte utasításait az új kormányra vonatkozólag. Az új kormány miniszterelnöke Rajk László, belügyminisztere Rob Antan (a jugoszláv kém­szolgálat, UDB egyik magyar­­országi vezetője), hadügyminisz­ter Pállffy György jugoszláv kém. Renk­ovsik azt is kijelentette, hogy ebben az eljövendő kor­mányban részt vehetnek a Nyu­gatra mérne kulit jobboldali Szo­ciáldemokraták és Nagy Ferenc néhány embere. Az utasítások között szerepelt az is, hogy Rajk támaszkodjék Horthy és Szálasi híveire, a katolikus reakcióra és a kulákokra.­­ . .. Fegyveres előkészületek Rajk László vállalta Tito uta­sításainak végrehajtását. Buda­pestre érkezése után megbízta Pálffy Györgyöt, hogy köz­társaság­­ megdöntésére tegye meg a hadseregen belül a meg­felelő fegyveres előkészületeket Pálffy, aki már értesülve vo­lt a Rankovics-féle tervről, jelen­tette Rajkna­k, hogy már­ meg­kezdte az előkészületeket és rög­tön ismertette a fegyveres fel­kelés tervének részleteit. Rajk László hasonlóképpen utasító fia Szönyit, hogy tegye meg az elő­készületeit, készítsen elő párt­­konferenciát, melynek feladata lett volna az MDP-­t Rajk veze­tése alá helyezni. ■ Rankovics közben két jugo­szláv pribékjét, Joanovicsot és Jojkicsot, két, politikai gyilkos­ságokban jártas egyént, mint diplomatát Magyarországra küldte. Azzal a feladattal bíz­ta meg őket, hogy Rákosi Má­­tyás miniszterelnökhelyettes meggyilkolását előkészítsék. Mindezeket a terveiket kérész­­tülhúzták a foganatosított rend­szabályok, május közepén pedig megkezdődött az összeesküvők letartóztatása. A vádirat a továbbiakban f­ü­­lön-­külön ismerteti Rajk cinkor­sainak, a többi vádlottnak sze­repét és tevékenységét. Pálffy térképvázlata Pálffy, aki jómódú polgári családból származott, ludovikás tiszt volt, egy évet szolgált az olasz fasiszta hadseregben, s on­nan mint meggyőződéses fa­siszta tért vissza. A hadsereg­ből felesége származása miatt ki kellett lépnie és ez módot adott arra neki, hogy 1945 elején mint németellenes­ tiszt belép­jen az új hadseregbe. 1945 nya­rán már a jugoszláv felderítő szervezet kémeként működött. Pálffy összeköttetésbe lépett Lazíts ezredes budapesti­ jugo­szláv katonai attasé közvetíté­sével Nedelkovics jugoszláv ezre­dessel. A találkozáson, 1947 de­cemberében, Rómában, a parti­­zánkongresszuson, Nedelkovics közölte Pálffyval Tito közvetlen utasításait. Biztosította Pálffyt, hogy Tito céljai megvalósulnak, mert azokat az Amerikai Egye­sült Államok támogatják. A fegy­veres akciót a magyar demokra­­tikus államrend megdöntésére tíz zászlóaljjal akarta megvalósíta­ni. Ezekkel akarta megszállni a fontosabb középületeket, a pos­tát, a rádiót, a pártközpontot. Tervet dolgozott ki a kormány tagjainak, Rákosi­­ Mátyásnak, Parkos Mihálynak és Gerő Ernő­nek meggyilkolására. Ezt a fel­adatot Korandy Béla re­ndőrezre­­des­re bízta, akinek egy Horthy­­tisztekből alakított különítményt is rendelkezés­­re bocsátott vol­na. A tervét Nagy-Bud­dapest tér­képvázlatán lerögzítette és őrizte egészen bűntársai letartóztatá­­sáig. Akkor titkárnője, Rosen­feld Edit segítségével a terve­ket elégette. Pálffy 1945 óta Brankov La­­torskik, a Jugoszláv követélg ta­nácsosának, a jugoszláv kémszer­­­vezet margyarországi vezetőjének Sorozatosan átadta a honvédség bizalmas okmányait és adatait. Mivel foglalkozott a Utó-misszió Brankov Lazar a jugoszláv bel­ügyminiszternek magyarországi főrezidense volt. Kezdetben a ju­goszláv katonai misszió vezetője, később a követség első tanácsosa, majd a jugoszláv követség ügy­vivője lett. Brankov vallomása szerint 1945 elején Ci­mil Obrad ezredes, a jugoszláv katonai misszió vezetője, Tito kifejezett utasításaira hivatkozva, a misszió tagjainak feladatát a következők­ben szabta meg: »Tito, Kardelj és Rankovics számítanak arra, hogy a misszió tagjai Magyarországon­ való tar­tózkodásukat felhasznáják, hogy kémanyagot szereznek a ma­­gyar kormány politikai és gaz­dasági intézkedéseiről, valamint hírszerzést végeznek a magyar­­országi szovjet csapatokról. Ez­­tétünkre adta, hogy szoros kap­csolatot kell létesítenünk az an­­gol-amerikai megbízottakkal és el kell kerülnünk, hogy a Szö­ vetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetőségének, különö­sen Vorosilov marsallnak befo­lyása alá kerültünk.« Brankov ennek megfelelően működött, ő volt, aki Rajk László, Pálffy György és mások szervezeteit egybehangolta, ő irányította Rob Anton jugoszláv kém működését, reá mint Tito és Rankovics emberére hárult az a feladat, hogy a magyar köztársa­ság megdöntésére irányuló tervet szorgalmazza és előkészítse. Ami­kor a Tájékoztató Iroda közle­ménye után ez a szerepe meg­nehezült, Rankovics egyenes uta­sítására Tito ellen fordult és erről nyilvános nyilatkozatot is adott. Titokban ugyanakkor foly­tatta a köztársaság ellen irányuló működését. Brankov Lazar a ju­goszláv kémszervezet fő vezetője volt Magyarországon. Erre a te­vékenységre közvetlenül Titótól kapott utasítást — ő volt Tito legszívósabb ügynöke. 1948 nyarán Brankov Lazar magához rendelte a jugoszláv kémszervezet tagját, a jugoszláv követség sajtóattaséját, Zsivko Boarovot és közölte vele, hogy Moics Milos, a magyarországi jugoszlávok egyik vezetője a Tájékoztató Iroda határozata mellett foglalt állást és félő, hogy leleplezi Titóék magyar­­országi működését. Brankov uta­sította Boarovot, hogy Moics Milost, amennyiben kitart állás­pontja mellett, gyilkolja meg. Brankov átadta Mrazovics jugo­szláv követ revolverét Boarov­­nak, aki ezzel a revolverrel Moics Milost meggyilkolta. 1349 szeptember 18. kedd Oktatás Belgrádban Dr. Szőnyi Tibor, a kémbanda másik tagja, 1930-tól 1945-ig ki­zárólag külföldön él­. 1938-ban Svájcban bukkant fel, ahol a há­ború alatt az ottani magyar emigránsokból, trockistákból cso­portot szervezett. Csakhamar ösz­­szeköttetésbe lépett Noel H. Flelddel, az amerikai kémszolgálat egyik vezetőjével, majd ennek főnökével, Allan Dulles-szel, aki az OSS USA-kémszolgálat euró­pai főnöke volt. Field az úgyneve­zett »baloldali« elemekből tobor­zott kémekre specializálta magát s hozzá tartoztak a különböző nemzetiségű svájci emigráns kémcsoportok. Szőnyi Dulles utasítására kap­csolatba lépett Misa Lomparral, a bukaresti jugoszláv követség je­lenlegi, első tanácsosával, aki a háború alatt Svájcban Tito és az USA közös kéme volt. Misa Lom-­­par támogatásával sikerült Sző­­nyinek és csoportjának amerikai katonai repülőgépen az amerikai kémszolgálat segítségével haza­jönni. A speciális katonai repülő­gép használatára az amerikai fő­hadiszállás adott engedélyt. Szőnyiék átutazóban Belgrád­ban, a jugoszláv politikai rend­őrségen, kioktatásban részesültek, majd Szegedre küldték őket, ahol a jugoszláv titkosrendőrség ott tartózkodó tisztjének utasítására jugoszláv igazolványaikat meg­semmisítették. Értekezlet Szönyinél Szönyi és bandája Idővel jelen­tős pozíciókba jutottak. Szönyi a Kommunista Párt káderosztá­lyának vezetője lett, ami lehetővé tette, hogy az amerikai kémeket megfelelő állásokba helyezze. Szönyi a különböző kémek által megszerzett adatokat vagy Buda­pesten adta át megbízóinak, vagy futárok útján Svájcba küldte az Egyesült Államok kémszolgálatá­­nak. 1947 februárjában Szönyi külön utasítást kapott arra, hogy Szász Béla, Adam György és Máté Iván amerikai kémeket f­­fi­tos közigazgatási beosztásba he­lyezze. 1946 őszén Dulles utasí­tására Szönyi működését Rajk­­nak rendelte alá és rendelkezé­sére bocsátotta kémcsoportját is. Szönyi fontos pozícióba he­lyezte el többek között a követ­kezőket: Vági Ferencet a minisz­terelnökségi sajtóosztályon, Földi Ivánt a Magyar-Szovjet Olajvál­lalathoz, majd az iparügyi mi­nisztériumba, Balaban Pétert a Rádió szerkesztőségébe, Hódos Györgyöt a Tervhivatalba, dr. Kálmán Andrást a népjóléti mi­nisztériumba, dr. Kuty Gyulát az Orvos Szakszervezetbe. Kémcso­portját Szőnyi 1947 februárjáig kéthavonként rendszeres meg­beszélésre hívta össze. Ezután már csak egyenként tárgyalt velük. Az értekezleten utasította kémszervezetének tagjait, hogy kapcsoljanak be új embereket is, olyanokat, akik ellenségei a népi demokráciának. Szőnyi és Rajk között a legteljesebb volt az együttműködés. Ságvári árulója Szalai András, a banda másik tagja, 1935 óta a fasiszták rendőrbesúgója volt. Felváltva, hol Jugoszláviában, hol Magyar­­országon volt provokátor. Mint besúgó 1942-ben kiszolgáltatta a Kommunista Ifjúmunkás Szövet­ség vezetőségi tagjait, Ságvári Endrét, Orbán Lászlót és Lakos Évát. Hogy leleplezését elkerül­jék, kis büntetést szabtak rá, melyet a sátoraljaújhelyi börtön­ben töltött. Itt folytatta besúgói tevékenységét. A foglyok kitörési kísérletét elárulta a börtön­parancsnoknak. Enn­ek következ­tében 64 foglyot megöltek, vagy később kivégeztek, Szalai pedig jutalmul szabadlábra került. Sza­lai a jugoszláv kémszervezet számára hosszú időn keresztül kémtevékenykedett Magyarorszá­gon. Oda volt kötve Rankovics­­hoz, aki kézben tartotta azzal, hogy ismerte a sátoraljaújhelyi börtönben elkövetett árulását. Szalai kémtevékenysége közben Brankov megbízásából megsze­rezte többek között a határ­védelmi előkészületekre készített térképvázlatot és kiegészítő fel­jegyzéseket. Titkos adatokat szol­gáltatott ki a minisztertanács bi­zalmas határozatairól és egyebek­ről. Szalai összeköttetésben állt Rob Anton jugoszláv kémmel is, akinek elárulta az üzemek álla­mosításáról szóló törvény elő­készületeit. A jugoszláv kémszer­vezet által megjelölt egyéneket az államgépezet fontos pozícióiba helyezte. Az elhelyezettek műkö­dését a kémszervezet utasításai­nak megfelelően irányította és összefogta. Ognyenovics Milán magyar állampolgár, Rob Antonnak be­szervezett kéme volt. Blazics Jó­zsef, a budapesti jugoszláv kö­vetség titkárának utasítása sze­rint egész sor hírszerző-ügynököt szervezett be. Rajtuk keresztül belpolitikai természetű és egyéb titkos adatokat szerzett. A kém­szolgálat ennek fejében rendsze­res pénzbeli díjazásban részesí­tette. Korondy Béla volt csendőr­századost Pálffy csempészte be a demokratikus honvédségbe, Pálffy intézte el igazolását is. Rajk László kémszervezetének megerő­sítésére Pálffy átadta Korondyt a belügyminisztériumnak, ahol Rajk rendőrezredessé neveztette ki. Mi­után Rajk közölte vele, hogy­ kor­mányellenes fegyveres összeeskü­vésről van szó, Korondy meg­kapta Pálffytól a részletes utasí­­tásokat. Justus Pál 1932 óta besúgója volt a Horthy-politikai rendőrség­nek. A fasiszta rendőrségen Hain Péternek és másoknak »J. 17« fedőjel alatt adatokat szolgálta­tott a kommunista szervezkedés­ről. Ismerve Justusnak ezt a te­vékenységét, a jugoszláv kémek Justust a jugoszláv kémszolgá­latba állították. Pozíciójánál fogva értékes adatokat szolgálta­tott, különösen a Szociáldemo­krata Párt, a Kommunista Párt és később a Magyar Dolgozók Pártja viszonyairól. Justus egyéb­ként régi trockista és számos nemzetközi trockista kémmel ösz­­szeköttetést tartott. Trtóék olyan fontosnak tartot­ták Justus szolgálatait, hogy megtiltották a budapesti jugo­szláv követségen működő kémek­nek a vele való közvetlen össze­köttetést. Justustól Rankovicsnak erre a célra kijelölt külön meg­bízottja vette át az információs anyagot. Justus Pál ezenkívül a francia követség kultúrattaséja, Frantçois Gachot számára is kém­kedett. Justus hozzá közelálló személyeket trockista szeminá­riumba szervezett, őket a demo­krácia ellen nevelte és állandó irányítás alatt tartotta. Csoportja közvetlenül Rankovics jugoszláv belügyminiszterhez kapcsolódott, így kémkedett, szervezkedett a magyar dolgozó nép, a ma­gyar népi demokrácia ellen az áruló Rajk és alias bandája. A vádirat ezzel fejeződik be: »Rajk László is társai e bűnös, aljas célok elérésére semmiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a­ vádlottak beismerésé­vel, az iratokhoz csatolt és a fö­­ldrgyajláson ismerteti adót mtsai­­kal és feljegyzésekkel bizonyí­tott. A vádat mindenben igazolja azoknak a tanúknak a vallomása, akiknek kihallgatására a vád­iratban indítványt tettem. A vádlottakkal szemben cselekmé­nyük beszámíthatóságát, meg­­büntethetőségüket és­ az eljárás megindítását kizáró ok nem fo­rog fenn. Ezért a velük szem­ben megemelt vád törvényre ala­­pított.« .

Next