Magyar Nap, 1949. december (3. évfolyam, 254-279. szám)

1949-11-13 / 264. szám

Magyar Nap I­nil frontharcosok nagyszabású felvonulása az Ismeretlés Katona sírjához sok, partba öntik, a spanyol pol­gárháború harcosai, a volt de­portáltak és a kivégzettek csa­ládtagjai. A felvonratlást kommu­nistái és haladó képviselők ve­­­ették, élükön Jacques Duclot, André Marty, Madeleine Braun, Florimond Bante, Páti*­­tábornok képviselőikkel és Le Brun OGT- titkárral. A felvonulóik békejel­­szavtekilt hamgonlítottak és a Marrseillatte-t il­ének­elték. Gaul­­leist­ a provokátorok­­megpróbál­ták zavarni a felvonulást, de a­­ felháborodom tömeg valósággal­­ elsöpörte ékeit. A rohama rendőr­ség megkísérelte megakadályozni a haladó francia diákságot, hogy a volt frontharcosok meg­­­nettéhez csatlakozzék, de a diákok mégis felvonultak, »Békét Vitertmnumban! — Békét akarvimu reás évakkal. A fa­gzták a diákok felvonu­lását is­­meg akarték zavarni,­­ de csúfos kudarcot szenvedtek. I * 1 P&i», november 12. A volt fronthancosok, a rend­őri erőszakpescoddBok jelle*»i ti’* tokozásuk jeléül megtagadták, hogy i«t­ztvegy muftk al első világháborút befejező fegyver­szünet­­évfordulóján rendezett hivatalos felvonuláson. A zászlók százai alatt óriási­ tömegben vonultak fel pénteken délután az ismeretlen katona sírjához a franciái fronth­arcon Nagybritannia ötvenszer sebezhetőbb az atombombával szemben, mint a Szovjetunió — írja a Daily Mail A jobboldali Daily Mail katonai szakírója az atombomba és a mo­dern stratégia kérdéseivel foglal­kozó cikkében keserűen állapítja meg, a Szovjetunióban történt atomrobbanás óta nem lehet arról szó, hogy »atomizáljuk« a Szov­jetunió ipari központjait. Az ame­rikaiak tisztában vannak azzal, — írja a lap — hogy mielőtt atomi­zálni próbálnák a Szovjetúnió nagy városait, a Szovjetúnió tel­jesen harcképtelenné tenné Ang­liát. Végül aggodalmaskodva álla­pítja meg:­­Még abban az eset­ben is, ha az amerikaiaknak öt­venszer több atombombája lenne, mint a Szovjetúniónak, arra kell gondolni, hogy Nagybritannia öt­venszer kisebb és népsűrűsége miatt ötvenszer sebezhetőbb, mint a Szovjetúnió. GIGÁSZI ACÉLKAROK A tervgazdálkodás hatalmas lé­pésekkel viszi előre a csehszlovák népgazdaságot a gépesítés útján. Tömegével készülnek a gépóriások nehézipari üzemekben, hogy meg­könnyítsék az emberek munkáját. Sok olyan munkaterületen, ahol eddig a dolgozó nehéz fizikai munkával oldotta meg feladatát, most ott zakatol a gép, az ember hű segítőtársa. A múltban legalább harminc munkásra volt szükség ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas ládát vagonba rakjanak. Bosszú, kínos, fáradságos munka volt ez. A gép megkönnyítette az ember munkáját. Most egy ember AU a kapcsolószerkezet melett. Néhány pillanat és­­a tizenöt tonna súlyú áru magasba lendül az újfajta emelőszerkezet segítségével. A csehszlovák teherhajókra hatalmas darukat szereltek fel, amelyek egyszerre több tonna súlyú árut könnyűszerrel emel­nek ki vagy be. Képünkön a daruk szenet raknak át egyik hajóról a másikra. Naponta 20-25.000 süteményt készít a Süteménygyár Az Édesipari Központ a Gerbeaud-gyárban Sütemény­gyárat létesített. A gyártást nagyrészt gépesítették. Szalagkemencéket, kenő- és vágógépeket állítottak be. Naponta 20—25.000 darab mint­egy százféle elsőrendű minőségű süteményt gyártanak Itt. Az ötéves terv során tovább gépesítik a gyártást. Már 1950-ben naponta 50.000 darab süteményt készítenek. További terv, hogy az Üzemi ékezőket is Gerbeaud-süteménnyel lássák el. Az ötéves terv során az államosított édesipar m­élyhűtésű, csomagolt fagylaltot is forgalomba hoz. Novemberi eredményt 11 HÍD Népi demokráciánk egymás­után építi újjá ás adja át ren­­d­stetésének a fasiszták által felrobbantott hidakat. November folyamán elkészül a vásáros­­nartényi Tisza-híd, e hónapban adják elt a forgalomnak a lánc­hidat, 27-én pedig a csengeri Szamos-hidat avatják fel. So­mogy, Nógrád, Borsod, Vas­ és Zala megyékben újabb nyolc, a fasiszták által elpusztított hidat építettek újjá és adta­k át a for­galomnak. A hidak helyén ed­­dig­i kis teherbírású fahidak bo­nyolították le a forgalm­at, így a­­nagyobb forgalom főleg a tá­volabbi hidakra tolódott el. Az újjáépített hidak olcsóbbá te­­szik a szállítást, tehát hozzájá­rulnak az öntköttségcsökkentés­­hez. Megnyílik az első Úttörő-Könyvtár Érdekes kezdeményezéssel se­gíti az Úttörők szellemi fejlődé­sét a IX. kerületi elöljáróság. A (Mester­ utca­ 19. szám alatti) iskolában néhány napon belül megnyílik az első budapesti Úttörő-könyvtár. 4000 kötete lesz az új könyvtárnak. Az út­törők nemcsak hazavihetik majd a könyveket, hanem a berende­zett olvasóteremben, a helyszí­nen is olvashatnak. Külön ér­dekessége lesz az Úttörő­könyv­tárnak, hogy a beosztotttt szak­­személyzet mellett úttörők is segédkeznek majd a könyvek rendezésében és az­­adminisztrá­ciós munkákban. MEGJELENT AZ Cradiaad­ (volt Párisi Divat) tér száma 1OO új modell KABÁTOK KOSZTÜMÖK RUHÁK SZOKNYÁK , BLÚZOK , MELLÉNYEK PONGYOLÁK GYERMEKRUHÁK Minden modell szabásmintája megrendelhető az a divat Ára 3.— forint MINDENÜTT KAPHATÓ Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrásssy­ út­i Csekkszámlaszám: 936.510. Parád gyógyfürdő Szubalpin klíma. Egész éven át nyitva. Központi, fűtés, hideg-, m­eleg­ folyóvíz Töltse a ház végét üdülőnkben! Két napra 80,5 forint 1949 november 19. másnap 6­8? naftái esztendő, Vaitástaftos tavasz Prjanyisnyikov szovjet tu­dós »A világ, amelyben élünk« című könyvéből közöljük ezt az izgalmas részletet. A könyv a Szikra kiadásában most je­lent meg magyar nyelven. Olykor megjelenik az égen egy vörös csil­lag, vörösessárga színben ég­ és egyáltalán nem pislog. Ez­­az égitest nem lehet állócsillag, mert észrevehetően tovamozog a tö­bbi, álló csillag között. Bolygó ez, nyugodt,­­lám lobogó fénye is ezt bizonyítja. Ezt a bolygót az Ókori nékzek elnevezték Marsnak, a had isten tiszteletére. A Mars fénye erős, csak a Vénusz és a Jupiter fénye­­ mögött m­arasd el. A Marsot hosszabb ideig figyelhetjük meg, m­imt a Vénuszt, egész éjszakán át látható, míg a Vénusst, vala­mint a Merkúrt is. Vagyis a Naphoz közel eső bolygókat, mindössze n­éhány órán át tud­juk megfigyelni. .. 11 év­e a 687 nap A Nap­­körül a Mars közepes, I a Földnél raásfélszerte nagyobb I távolságiján kering. Az év ezért I ezen a bolygón majdnem kétszer I olyan hosszú, mint a Földön I (687 Uep), míg a nap majdnem I ugyanannyi (24 óra, 57 perc,, I 22.58 máso­dperc). A Mars terngeny körül megfor- I­dul­ásának az idejét nagyon pon­­t­­osan meg lehetett állapítani, s minthogy hatalmas távcsövekkel I sikerült észrevenni felszínének I néhány jellemző rajzát. Bár a Mars 56 millió kilométer I távolságra van tőlünk, a legked- I vezőbb estfln, nagy távcsövek I segítségével sikerült a felszínét I jobban kifürkészni, mint a többi I bolygóét és így jól magunk elé I tudjuk képzeln i ott a társunkat. 1638-ban, nem sokkal a távcső I felfedezése után, a Mars sárgás I fü­lszínének egy élesen kirajzó­ I lódó, változat'.am foltja segít jó. I­gével elég pontosan meg lehe- I tett állapítani a bolygó egy I napjának időtartamát. |Eső, jég, sivatag I 1704-ben a Mars sarkvidékein I a tudósok fehér foltokat vettek I fezre­ Ezek a foltok nem marad­­■ tak változatsorok és ha hoez* I szabb időn át érték őket a­' nap- I sugaraik, akkor megtkjadbbedtek• I Ebből a tudósok azt következtet- I­ték, hogy a Marson évszaknál­ I fotósok folynak le és a fehér I fástok megkisebbedése nem más, I mint a hó és jég olvadása a sas- I­kokon. Bizonyos, hogy a Mar- I son sok a homoksivatag; evvel I magyarázható a bolygó vöröses I sem­e is.­­ Megfigyelték, hogy ez a szín I olykor megváltozik, nagy­­terüle­tek meghatározott időközökben zöldes színt öltenek és ezt a szint néhány hónapon élt meg i­s tartják. Főként akkor történik­­ez, amikor a bolygó megfelelő féltekéi több fényt és meleget kapnak a Naptól. A tudósok fel i­s teszik, hogy a Marson, akárcsak a Földön, tavasszal megjelenik a zöld növényzet, ősszel pedig barnás színárnyalatot vesz fel. A Marson olykor felhőket és­­ ködöket lehet észlelni. Ezek való­színűleg porból vagy öeszésürült ívizpárából Altinak. A Marson van víz: sikerült vizet felfedeznél mind a felüle­tén,­­mind a légkörében. Igaz, hogy mély vízmedencék, hason­lóak a földi óceánokhoz a Mar­son nincsenek. Alátontadi csiga- I­gász, a Mars ismert kutatója még a felhők mozgási sebessé­gét is meghatározta (tíz méter másodpercenkint). Úgy véli,­­hogy ezekbő­l a felhőkből időn­­kint eső hull és akkor a Mars ta*l*a­ja észrevehetően sötéltebbé válik. • 1 ,1 Sarki sapkák A Mars tan­ulmán­y­ozásában nem csekély hasznot hajtott a szír képelemzés. Amikor a Napnak a Mars felületéről visszavert színképe keresztülhalad emennek a légkörién, kiesé megváltozik, így állapították meg a tudósok, hogy a Mars légkörében van oxigén és vízgőz, bár igen kis mennyiségben a Földéhez képest. A Vénusz utól eltérően, szén­dioxid nagyon kevés van a Mars légkörében. A mi orosz csillagászunk, Fos­zenkov akadé­mikus a­ következő feltevésnek adott kifejezést: valamikor a Mars légköre, miint jelenleg a Vénusz 4, telítve volt széndioxid­dal. Ám ezt ülővel, akárcsak a mi Földünkön, kivonták a nö­vények. Oxigén sokkal kevesebb vitt a Mars légkörében, mint a Földében, valószínűleg rézben egyesült a tájak felületi anya­gaival. Lelhetőlég as, hogy éppen ettől nyert a Mars talaj» vörö­ses színezetet. Arra a kérdésre, van-« a Mar­son élet, Festenkov akadémikus a következő választ adja: »... Minden okunk megvan arra a feltevésre, hogy a Mars jelen­leg nincs megfosztva a szerves élettől■ Sarki »sapkái« valóban hósból állanak, amely olvadáskor vízzé vállik. A hőmérséklet a Marson tényleg 0 fok fölé tud emelkedni. A fehérjevegyülete­­ket elpusztító magas hőmérsék­let itt két­ségtelenü­l nincsen és ezé­rt, nyilvánvalóan nincs ala­punk letagadni, hogy fennma­radhatott az üz­let, amely ott már előbb megvolt, annál is in­­kább, mert az élő szervezetek alkalmazkodási képessége vég­telenül nagy.« A Marslakó és a csatorna Nem kell természetesen azt gondolni, hogy a Marson ponto­san olyan formájú az élet mint a Földöm, hogy ott hozzánk ha­sonló emberek vannak. Minde­­nekelőtt a két bolygó fizikai életfeltételei erősem különbözők egymástól.* A Marson sokkal na­­gyobb a hideg, mint a Földön, mivel a Mars félannyi meleget és fényt kap a Naptól. A Föl­dön az átlagos évi hőmérséklet több mint 14 ,foka a Marson null­­lánál kissé alacsonyabb. A Mar­son meglehetős hideg vám, de nem elég hideg ahhoz, hogy az életet lehetetlenné tegye. A Föl­dön is vannak tájak, ahol az át­lagos évi hőmérséklet alacso­nyabb nullánál. Hogy vannak-e a Marson átlátok és hasonlíta­­nak-e a mi földi állatainkhoz, azt még senki sem tudja. Hitelt érdemlőbb feltevés, hogy a Mar­son növényzet él." 8o­k tudós észlelt a Marsom valamifélét vonalakat, amelyek mesterségesen, ásott csatornák­hoz hasonlnának és ebből von­ták le egyes csillagászok azt a következtetést, hogy a Marson értelmes lények laknak, akik munka végzésére képesek. Sőt a csillagászok közöttt viiták is foly­tak ezzel kapcsolatban. Ezek el­döntéséhez idő és még sok új megfigyelés szükséges. Majd 1956-ban Am a Maria tanulmányozása bonyolult feladat éspedig nem­csak azért, mert kicetnyek a mé­reted. A főakadály a távolság a Mars és a Föld között. A Mar­­sot legcélszerűbb az úgynevezett »szembenállás« időszakában meg­figyelni, amikor a legközelebb van a Földhöz és szembenáll a Nappal, vagyis amikor mind a három égitest egy vonalban so­rakozik. Ilyen szembenállás minden 720 nap elteltével bekövetkezik, de mindig más helyem­ Legkényel­mesebb a Marsét megfigyelni az úgynevezett »nagy szembenállás« időszakában. Ez őészen, augusz­tus végén,­­szeptember vagy ok­tóber idején fordul elő és ti­zenöt évenkint ismétlődik, majd aő két évre, azutána ismét ti­­zeöt évre. Az utolsó négy szembenállás 1941 október 16-én volt. A tudósok nagyban készü­lődtek, hogy új,­­különösen erős távcsöveiket próbáljanak ki és minnél pontosabb megfigyeléseket tehessenek De ebből­ nem lett semmi — elkezdődött a háború a fasiszta Németországgal. Mort a csillagászoknak türelemmel kell hián­yok é­s virulok néhány éviig, mivel a legközelebbi nagy szembe­nállás csak 1956-ban fog bekövetkezni. 100 kiló helyett 38 Amikor az emberek meg tud­ják majd valósítani a bolygó­közi uta­zásokat, az egyik első atmoszférán túli repülőút, amely­re a tudósok vállalkozni fognak, természetesen a Marsra fog ve­zetni, amelyet nem egészen he­lyesen »a Föld kicsinyített má­sának« neveznek. Ugyan mit fognak látni és mivel fognak találkozni a Marson ezek az első földi jövevények. Útrákelés vagy Inkább a ki­­szállás előtt a Manra, akárcsak a Holdra, fel­­kell venni a külön­leges légnyomást kiküszöbölő ruhát­ Ez az óvatosság magától értetődő, mivel a légnyomás a Marson valamivel kisebb, mint a Földön és a levegő összetétele is eltér a földétől. De bármilyen nehéz is legye® az ilyen » búvár* ruha«, » Marson leszálló utasok nem fognak jelentős súlyt érez­ni, ,mert a Mar­son a földi súly majdnem egyharmadása csök­ken. Az az ember, aki a Földön 100 kilogrammot nyom, ebben az öltözetben, a Marson egészen könnyűinek fogja érezni magát: 100 helyett mindössze 38 kilo­gramm lesz a súlya. A Marsra érkező utasok vég­­nélküli alkugot fognak látni, amelyek a mi sztyeppéink és pusztaságaink óriási térségeire emlékezhetnek. Ezek valószínű­­leg homok­ejvat­agok. Ha az utas nyári időiben szál­­la nem messzire a Mars egyen­­lítéőjé­től, gyönyörködhetik a Mars növényzetében, amilyent nem festet­t egyetlen földi ember sem. (Nem sza­bad elfelejteni, hogy :a­ Marsom a hőmérséklet erősem­ anyá’brilk­ejgf* talpon belül. Éjjel ott sokkal nagyobb a hideg de a nyári nappal sem olyan meleg, mint a Földön. Ezenkívül kevesebb a nedvesség, az oxigén, így magától­­értető­dően a Marson egés­zen má­sok a növények, nem hasonlítanak a földi növényekhez, hanem alkal­mazkodnak a földitől eltérő élet­­feltéteCrtdhe®. Két útitárs Az év­­a Marson hosszú, majd­nem kétszer addig tart, mint a Földön. Egy-­égy évszak nem három, hanem hat hónapig tart. Éjjel a Man égboltja majdnem teljesen felhőtlen. A csillagokat szemlélve, az ember hajlandó lenne elfelejteni,­­hogy n­ ncs a Földön- Olyan ismerős csillag* képeik ragyognak fölötte, mint a Döncélszekér, az Orion és más csillagok. Vilzomit lát az ember olyasmit is, ami a Földön nem­ kerül a szeme elé. Ha leszáll az éjjel, a Mars égboltján nem es­, hanemi két­ hold jelenik meg; a bolygó ut tárisai. A Földről csak erős m­esszelátóval lehet őket észrevenni, mivel a Mars nagyobbik utk­társáiásik az átmérője mindössze 116 kilomé­ter, vagyis legfeljebb négyszá­zad része a bolygó átmérőjének, míg a másik­ holdjáé ennek is csak a fele. A Mars távolabbi útitása 23.500 fkm távolságban kering, a másik majdnem harmadrészt oly messze. Tehát a Marsról figyelő ember a nagyobbik úti­társat háromszorta kisebbnek látja, mint a Holdat, a másik útitárs pedig nem látszik nagyobbnak, mint a Vénusz a Földről nézve. Nézz át a Földre! A flegifigyele­­reméltóbbak azonban nem maguk a holdak, hanem na, hogy miként mozog­nak a bolygók­­körül. A Mars közelebbi útitársa 7 óra 59 perc alatt kerüli meg a bolygót, vagyis körülbelül háromszor gyorsabban fordul meg a­­ten­gelye körül, mint a­­Mars a maga­ tengelye körül. Tehá­t nem kele­ten kel fel, hanem nyugaton és az ég keleti részén nyugszik le. 11 óra múlva, miután körüljárta az egész égboltot, a Mars egen is­mét megjelenik az ú­titárs. A hosszú téli éjszaka idején a Marson könnyen észlelhetők holdjának összes fázisai egy éj­szaka lefolyása alatti A Mars csatlósának, képe óránként észre­vehetően megváltozik, szemünk láttára nő meg keskeny sarlóból teljes koronggá hogy azután ismét megkisebbedjék. A másik hold l és K nap alatt fordul meg bolygója körül és ezért­­ke­véssé mozgékony égitestnek lát­szik. Ha az utazó vissza akar nézni a Földre, ezt a szándékát nehe­zen tudja megvalósítani, nehe­zebben, mint ahogy a Födröl átnézhet a Marsra! Mikor a két bolygó egymás­­közelébe ér, a Föld a Nap fényárjába­­kerül, minthogy ekkor közel van a Nap korongjához. 3 hónapig érvényes forint xfizet negyedvel ingyen megy r riba ar£\ új mozi \\ I /

Next