Magyar Napló, 1989 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1989-11-24 / 7. szám

CSIRKEFEJ Katona József Színház Spiró György, aki korai mű­veiben elutasította a natura­lizmust mint jellegzetes „ma­gyar dramaturgiát”, a Csirke­fejben egy külvárosi bérház életének mikroszkopikusan aprólékos rajzát adja. Khell Csörsz díszletében a Katona József Színház színpadán minden valódi: a mélyhűtött csirkefej, a koszos poroió, a fekete föld a kertnek csúfolt belső udvaron. Talán még a döglött macska is, amely mint darabkezdő jelkép elő­készíti a darabzáró gyilkossá­got. Az egyik éppoly indoko­latlan és értelmetlen, mint a másik. Az értelmetlen életek ka­­valkádja a Csirkefej, amely tökéletes kiúttalanságot su­gall. Nincs egyetlen figurája sem — beleértve a rendőrö­ket és a tanácsi előadónőt is —, amelyik bármi megoldást vagy reményt villantana fel. Az életük éppoly értelmetlen és abszurd, mint Beckett hő­seié, azzal a nagyon is lénye­ges különbséggel, hogy konk­rét helyzetben és konkrét idő­ben élnek: itt, ma, Magyaror­szágon. A kapcsolatteremtés lehe­tetlenségét Spiró nyelvi bra­vúrral bizonyítja: a kommu­nikációképtelenséggel. A da­rab hősei nem tudnak beszél­ni, keresik a legegyszerűbb kifejezéseket, és helyettük legtöbbször trágár szavakat használnak, nem eredeti ér­telmükben, hanem töltelék­szavakként. Ez gyakran hu­morforrás, de leginkább drasztikus erejű jellemzés egy nemzedékről és egy ré­tegről. A Katona József Színház mostani felújítása a halottak­ról is szól. Ronyecz Máriáról és mindenekelőtt Gobbi Hil­dáról. Az ő Vénasszonya éppolyan testre szabott sze­rep volt, mint Az imposztor Boguslawskija Major Tamás­nak. (Spiró mindig szeretett és tudott színészben gondol­kodni.) Törőcsik Mari nem vénasszony, már csak korá­nál fogva sem. Ő inkább el­nyűtt, nyúzott, szikár és kor­talan. Mozdulatai energiku­sak, hangja rikácsoló, indula­tai ismerősek. Gobbi vénasz­­szonya egyedi és egyszeri volt, Törőcsiké e típus min­den jellegzetességét hordoz­za. Az új szereplők egyenér­tékűek a régiekkel. Bán Já­nos ostoba közegje, Csonka Ibolya riadt előadónője, va­lamint a két főiskolás, Söptei Andrea és Bertalan Ágnes. Az eredeti szereplők, ha le­het, még jobbak, mint három évvel ezelőtt: Bodnár Erika magányos Nője apró jelzései­ben is lélektani tanulmány, Papp Zoltán félszeg tanárját, az egyetlen értelmiségit e házban már az is minősíti, hogy itt lakik. Vajda László alkoholistája megdöbbentő mélységeket tár fel az ember­ből, míg Csomós Mari Anyá­­ja a végső stádiumot, a min­den mindegy tunyaságát mu­tatja be. Szívszorító Varga Zoltán Srácának szeretetvá­­gya, és az a törekvése, hogy ezt elleplezze egy olyan stu­pid, lélektelen figura előtt, amilyen Vajdai Vilmos Ha­verje. Újlaki Dénes közegje maga a megtestesült szolgála­ti ostobaság. Zsámbéki Gábor rendezé­se három évvel ezelőtt is ke­mény volt és puritán. Egysze­rűségében és letisztultságá­ban azóta ez a színpadi­ világ még nyomasztóbbá vált. El lehet utasítani, de a hatása alól nem lehet szabadulni. Ézsiás Erzsébet FILM­ ­ В C D E F G GODARD JEAN-LUC* UGNAUY088 VAGYA* EGY VÍGEÍNERŐ HÍRADÓ VOLNA " FILMKLUB JEICNÍKE/Í5; Bt', 1092. KINIZSI U.?0. f£.i: UBO-985 KINIZSI MOZIKLUB November—december hó­ napban Jean-Luc Godard filmjeiből rendeznek bemuta­tósorozatot a Kinizsi film­színházban. Decemberi elő­adások: 1-jén Rogopag, 8-án Bolond Pierrot, 15-én A kiska­­tona, 22-én Week-end, 29-én Alphaville. FELLINI SOROZAT „1988. november 26-án első alkalommal került sor az Eu­rópai Film Díj ünnepélyes át­­ AJÁNLAT adására Berlinben. Ebben az évben a díjakat az 1989-es év európai kulturális fővárosá­ban, Párizsban adják át, no­vember 25-én. Tavaly az élet­műnek járó különdíjat Ing­mar Bergman kapta. 1989- ben ezt a díjat Federico Felli­­ninek ítélték. Az Európai Film Díj­­szervezőbizottsága azt javasolja, hogy Európa összes filmmúzeumában a díjátadást követően minél több Fellini film vetítésével tegyék lehetővé, hogy a kö­­­zönség felfedezhesse és újra élvezhesse Európa e kiemel­kedő filmművészének alkotá­sait” — írta a szervezőbizott­ság a Magyar Filmintézethez küldött levelében, így a díját­adás perceiben is Fellini­filmet vetítenek a Mátra — Örökmozgó budapesti film­múzeumban, és az életmű-be­mutató decemberben folyta­tódik. A világaktualitás mel­lett a következő hetek műso­ra Roberto Rossellini életmű­bemutató I., Buster Keaton világa I., Száz éve született Cocteau, Szőts István filmjei, Dudán Makavejev 4 filmje, köztük a hírhedt W. R. avagy az organizmus misztériuma. A jegyváltásra jogosító Örök­mozgó pártoló tagsági igazol­vány a mozi pénztárában váltható. (t—h) IRODALOM HOLMI 2. Silm /999 november A tartalmából: Mándy Iván: A társaság Komoróczy Géza: Kisebbsé­gekből álló társadalom Andrej Szinyavszkij: A disz­­szidensség mint személyes ta­pasztalat Petri György, Orbán Ottó, Takács Zsuzsa, Kántor Péter, Rákos Sándor, Somlyó György, Tandori Dezső, Szi­vén János és Nádasdy Ádám versei Kertész Imre és Szentgallay Géza prózája Kosztolányi Dezső kiadatlan levelei MEGRENDELŐLAP Megrendelem a MAGYAR NAPLÓ című lapot .......példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni. Megrendelő neve:............................................................................................ Címe: (város,­kerület)..................................................................................... (utca, tér, Itp.)...................................................................,................ (emelet, ajtó).............................................................­......................... (irányítószám) ..................................................................................... Előfizetési díja: egy hónapra: 80 Ft negyedévre: 240 Ft fél évre: 480 Ft egy évre: 960 Ft­­ Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. aláírás MAGYAR NAPLÓ 1989. november 24. DOLOG ÍRÓK AZ ÍRÓK BOLTJÁBAN November 27-én délután 4 órakor mutatkozik be a Bib­liofil Társaság az Írók Boltjá­ban (VI., Népköztársaság út­ja 45.). Három első kötetes szerző — Kurdi Imre, Szikra­ János és Gordon János — dedikálja könyvét.­­November 30-án, délután 4 órakor A lap három számát — 84-es Kijárat, Dolog és Szellerp, illetve Polisz címmel — mutatják be a szerkesztők és a szerzők, dedikálással egybekötve. ÉS SZELLEM & A JÓZSEF АГПШ KOR FIXVORATA nmn MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI SZEMLE A második számból: Szőcs Géza: Kontinensünk, melynek nevét mindnyájan tudjuk; Kósa Imre: Mélyka­landok; Fehér Márta— Németh Gábor: Éjféli Nap; Interjú Balassa Péterrel; Hei­degger: Mit jelent a gondol­kodás?; Brodszkij: Másfél szoba; Gertruda Stein: Om­lós gombok; Oscar Wilde: Prózaversek; Visky András, Kántor Zsolt, Kurdi Imre, Nagy Zsuzsa és Parti Nagy Lajos versei; Márton László, Garaczi László, Szijj Ferenc és Kukorelly Endre prózája; Deréky Pál, Babarczy Eszter, Boros Gábor, Szajbély Mi­hály, Tilman J. A., Andrási Gábor és Károlyi Csaba esz­­széi. ROST ANDREA DALESTJE Zeneakadémia, nagyterem ■r A kritikusok gyakran vádol­ják a magyar hangverseny­­rendező intézményeket azzal, hogy a zongora-, zenekari, oratórium- és kamara-zene­kari koncertek számához ké­pest elenyészően kevés dales­tet rendeznek. A bírálat nem alaptalan, azt azonban tudni kell, hogy az itthon egyéb­ként is csak rövid ideig létező (s többnyire egy-egy nagy énekesünk személyéhez kötő­dő) daléneklési kultúra elsor­vadásának okait nem a hang­versenyirodák e műfaj iránti közömbösségében, hanem sokkal mélyebb zenetörténe­ti, társadalmi és kulturális összefüggésekben kell keres­ni. (Ennek részletes taglalása most túl messzire vezetne, s nem is egy hang­versenyaján­­lat feladata.) Az idei hang­versenyszezon kivétel, mert két hónap alatt két világhírű művész is fellépett Budapes­ten: októberben Peter Schrei­er, november elején Christa Ludwig. Harmadikként egy még nem világhírű, de — ha tehetségét olyan mértékben tudja kibontakoztatni, amennyire eddigi produkciói sejtetni engedik — nemzet­közi karrier előtt álló ROST ANDREA dalestjét rendezi meg november 25-én az Or­szágos Filharmónia. A fiatal énekesnőt még ze­­neakadémistaként aratta első külföldi sikereit az athéni, barcelonai és helsinki ének­versenyeken. S aki nem hisz a zenei versenyek igazi érték­mérő voltában, az meggyő­ződhetett már rendkívüli ze­nei tehetségéről, különleges színű szoprán hangjáról és szuggesztív játékkultúrájáról a tavalyi operaszezon talán legszebb produkciójában, Gounod Rómeó és Júliájá­ban, melynek Rost Andrea — még mindig zeneakadé­­mistaként — egyik címszere­pét énekelte. Azóta befejezte tanulmányait, s jelenleg az Állami Operaház ösztöndíja­sa. Dalestjének műsorát Mo­zart, Richard­ Stauss, Berg és Kodály műveiből állította össze. Zongorakísérője HA­­RAZDY MIKLÓS lesz. (Sz­) ZENE A Magyar Naplóra kétféleképpen le­het előfizetni. A megrendelőlapot borítékban, bér­mentesítés nélkül, adja fel az alábbi címre: Hírlap-előfizetési és Lapellá­tási Iroda (HELIR), 1900 Budapest XIII., Lehel utca 10/A. Postautalványon ill. átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Hivatkozni kell a lap ISSN­ számára: 0865-2910. MAGYAR NAPLÓ * A Magyar Írók Szövetségének irodalmi hetilapja. Főszerkesztő: Kulin Ferenc. Helyettesek: Kis Pintér Imre és Reményi József Tamás Tervezte: Lajta Gábor. A szerkesztőség tagjai: Csíki László, Elek István, Fodor Katalin,­ Gróh Gáspár, Kukorelly Endre, Marosi Gyöngyi, Mátyás Győző, Molnár Gusztáv, Pályi And­rás, Raszler Tibor, Sárdi Anikó. Külső munkatársak: Balassa Péter, Bojtár B. Endre, Csűrös Miklós, Erdődy Gábor, Odorics Ferenc, Sziveri János, Szörényi László. A szerkesztőség címe: 1062 Bp. Bajza u. 18. Postacím: 1426 Budapest, Pf. 108. Telefon: 142­8146. Fogadóóra: kedden és csütörtökön, 14—16 óráig. Kiadja a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1073 Budapest, Lenin krt. 9—9. Felelős kiadó: Németh Jenő vezérigazgató. Készült: 89—2282 Szikra Lapnyom­da. Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. Terjeszti a Ma­gyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a­ Posta hír­lapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR 1900 Buda­pest XIII., Lehel u. 10/A). Telefon: 112-8860, közvetlenül vagy postautalvá­nyon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Előfizetési díj: éves 960,— Ft, '/г éves: 480,— Ft, V. éves: 240,— Ft. havi: 80,— Ft. I példány ára: 18,50 Ft. HU ISSN: 0865—2910. Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (1011 Bp., Fő u. 30—32.). 15

Next