Magyar Napló, 1989 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-24 / 7. szám
CSIRKEFEJ Katona József Színház Spiró György, aki korai műveiben elutasította a naturalizmust mint jellegzetes „magyar dramaturgiát”, a Csirkefejben egy külvárosi bérház életének mikroszkopikusan aprólékos rajzát adja. Khell Csörsz díszletében a Katona József Színház színpadán minden valódi: a mélyhűtött csirkefej, a koszos poroió, a fekete föld a kertnek csúfolt belső udvaron. Talán még a döglött macska is, amely mint darabkezdő jelkép előkészíti a darabzáró gyilkosságot. Az egyik éppoly indokolatlan és értelmetlen, mint a másik. Az értelmetlen életek kavalkádja a Csirkefej, amely tökéletes kiúttalanságot sugall. Nincs egyetlen figurája sem — beleértve a rendőröket és a tanácsi előadónőt is —, amelyik bármi megoldást vagy reményt villantana fel. Az életük éppoly értelmetlen és abszurd, mint Beckett hőseié, azzal a nagyon is lényeges különbséggel, hogy konkrét helyzetben és konkrét időben élnek: itt, ma, Magyarországon. A kapcsolatteremtés lehetetlenségét Spiró nyelvi bravúrral bizonyítja: a kommunikációképtelenséggel. A darab hősei nem tudnak beszélni, keresik a legegyszerűbb kifejezéseket, és helyettük legtöbbször trágár szavakat használnak, nem eredeti értelmükben, hanem töltelékszavakként. Ez gyakran humorforrás, de leginkább drasztikus erejű jellemzés egy nemzedékről és egy rétegről. A Katona József Színház mostani felújítása a halottakról is szól. Ronyecz Máriáról és mindenekelőtt Gobbi Hildáról. Az ő Vénasszonya éppolyan testre szabott szerep volt, mint Az imposztor Boguslawskija Major Tamásnak. (Spiró mindig szeretett és tudott színészben gondolkodni.) Törőcsik Mari nem vénasszony, már csak koránál fogva sem. Ő inkább elnyűtt, nyúzott, szikár és kortalan. Mozdulatai energikusak, hangja rikácsoló, indulatai ismerősek. Gobbi vénaszszonya egyedi és egyszeri volt, Törőcsiké e típus minden jellegzetességét hordozza. Az új szereplők egyenértékűek a régiekkel. Bán János ostoba közegje, Csonka Ibolya riadt előadónője, valamint a két főiskolás, Söptei Andrea és Bertalan Ágnes. Az eredeti szereplők, ha lehet, még jobbak, mint három évvel ezelőtt: Bodnár Erika magányos Nője apró jelzéseiben is lélektani tanulmány, Papp Zoltán félszeg tanárját, az egyetlen értelmiségit e házban már az is minősíti, hogy itt lakik. Vajda László alkoholistája megdöbbentő mélységeket tár fel az emberből, míg Csomós Mari Anyája a végső stádiumot, a minden mindegy tunyaságát mutatja be. Szívszorító Varga Zoltán Srácának szeretetvágya, és az a törekvése, hogy ezt elleplezze egy olyan stupid, lélektelen figura előtt, amilyen Vajdai Vilmos Haverje. Újlaki Dénes közegje maga a megtestesült szolgálati ostobaság. Zsámbéki Gábor rendezése három évvel ezelőtt is kemény volt és puritán. Egyszerűségében és letisztultságában azóta ez a színpadi világ még nyomasztóbbá vált. El lehet utasítani, de a hatása alól nem lehet szabadulni. Ézsiás Erzsébet FILM В C D E F G GODARD JEAN-LUC* UGNAUY088 VAGYA* EGY VÍGEÍNERŐ HÍRADÓ VOLNA " FILMKLUB JEICNÍKE/Í5; Bt', 1092. KINIZSI U.?0. f£.i: UBO-985 KINIZSI MOZIKLUB November—december hó napban Jean-Luc Godard filmjeiből rendeznek bemutatósorozatot a Kinizsi filmszínházban. Decemberi előadások: 1-jén Rogopag, 8-án Bolond Pierrot, 15-én A kiskatona, 22-én Week-end, 29-én Alphaville. FELLINI SOROZAT „1988. november 26-án első alkalommal került sor az Európai Film Díj ünnepélyes át AJÁNLAT adására Berlinben. Ebben az évben a díjakat az 1989-es év európai kulturális fővárosában, Párizsban adják át, november 25-én. Tavaly az életműnek járó különdíjat Ingmar Bergman kapta. 1989- ben ezt a díjat Federico Fellininek ítélték. Az Európai Film Díjszervezőbizottsága azt javasolja, hogy Európa összes filmmúzeumában a díjátadást követően minél több Fellini film vetítésével tegyék lehetővé, hogy a közönség felfedezhesse és újra élvezhesse Európa e kiemelkedő filmművészének alkotásait” — írta a szervezőbizottság a Magyar Filmintézethez küldött levelében, így a díjátadás perceiben is Fellinifilmet vetítenek a Mátra — Örökmozgó budapesti filmmúzeumban, és az életmű-bemutató decemberben folytatódik. A világaktualitás mellett a következő hetek műsora Roberto Rossellini életműbemutató I., Buster Keaton világa I., Száz éve született Cocteau, Szőts István filmjei, Dudán Makavejev 4 filmje, köztük a hírhedt W. R. avagy az organizmus misztériuma. A jegyváltásra jogosító Örökmozgó pártoló tagsági igazolvány a mozi pénztárában váltható. (t—h) IRODALOM HOLMI 2. Silm /999 november A tartalmából: Mándy Iván: A társaság Komoróczy Géza: Kisebbségekből álló társadalom Andrej Szinyavszkij: A diszszidensség mint személyes tapasztalat Petri György, Orbán Ottó, Takács Zsuzsa, Kántor Péter, Rákos Sándor, Somlyó György, Tandori Dezső, Szivén János és Nádasdy Ádám versei Kertész Imre és Szentgallay Géza prózája Kosztolányi Dezső kiadatlan levelei MEGRENDELŐLAP Megrendelem a MAGYAR NAPLÓ című lapot .......példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni. Megrendelő neve:............................................................................................ Címe: (város,kerület)..................................................................................... (utca, tér, Itp.)...................................................................,................ (emelet, ajtó)...................................................................................... (irányítószám) ..................................................................................... Előfizetési díja: egy hónapra: 80 Ft negyedévre: 240 Ft fél évre: 480 Ft egy évre: 960 Ft Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. aláírás MAGYAR NAPLÓ 1989. november 24. DOLOG ÍRÓK AZ ÍRÓK BOLTJÁBAN November 27-én délután 4 órakor mutatkozik be a Bibliofil Társaság az Írók Boltjában (VI., Népköztársaság útja 45.). Három első kötetes szerző — Kurdi Imre, Szikra János és Gordon János — dedikálja könyvét.November 30-án, délután 4 órakor A lap három számát — 84-es Kijárat, Dolog és Szellerp, illetve Polisz címmel — mutatják be a szerkesztők és a szerzők, dedikálással egybekötve. ÉS SZELLEM & A JÓZSEF АГПШ KOR FIXVORATA nmn MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI SZEMLE A második számból: Szőcs Géza: Kontinensünk, melynek nevét mindnyájan tudjuk; Kósa Imre: Mélykalandok; Fehér Márta— Németh Gábor: Éjféli Nap; Interjú Balassa Péterrel; Heidegger: Mit jelent a gondolkodás?; Brodszkij: Másfél szoba; Gertruda Stein: Omlós gombok; Oscar Wilde: Prózaversek; Visky András, Kántor Zsolt, Kurdi Imre, Nagy Zsuzsa és Parti Nagy Lajos versei; Márton László, Garaczi László, Szijj Ferenc és Kukorelly Endre prózája; Deréky Pál, Babarczy Eszter, Boros Gábor, Szajbély Mihály, Tilman J. A., Andrási Gábor és Károlyi Csaba eszszéi. ROST ANDREA DALESTJE Zeneakadémia, nagyterem ■r A kritikusok gyakran vádolják a magyar hangversenyrendező intézményeket azzal, hogy a zongora-, zenekari, oratórium- és kamara-zenekari koncertek számához képest elenyészően kevés dalestet rendeznek. A bírálat nem alaptalan, azt azonban tudni kell, hogy az itthon egyébként is csak rövid ideig létező (s többnyire egy-egy nagy énekesünk személyéhez kötődő) daléneklési kultúra elsorvadásának okait nem a hangversenyirodák e műfaj iránti közömbösségében, hanem sokkal mélyebb zenetörténeti, társadalmi és kulturális összefüggésekben kell keresni. (Ennek részletes taglalása most túl messzire vezetne, s nem is egy hangversenyajánlat feladata.) Az idei hangversenyszezon kivétel, mert két hónap alatt két világhírű művész is fellépett Budapesten: októberben Peter Schreier, november elején Christa Ludwig. Harmadikként egy még nem világhírű, de — ha tehetségét olyan mértékben tudja kibontakoztatni, amennyire eddigi produkciói sejtetni engedik — nemzetközi karrier előtt álló ROST ANDREA dalestjét rendezi meg november 25-én az Országos Filharmónia. A fiatal énekesnőt még zeneakadémistaként aratta első külföldi sikereit az athéni, barcelonai és helsinki énekversenyeken. S aki nem hisz a zenei versenyek igazi értékmérő voltában, az meggyőződhetett már rendkívüli zenei tehetségéről, különleges színű szoprán hangjáról és szuggesztív játékkultúrájáról a tavalyi operaszezon talán legszebb produkciójában, Gounod Rómeó és Júliájában, melynek Rost Andrea — még mindig zeneakadémistaként — egyik címszerepét énekelte. Azóta befejezte tanulmányait, s jelenleg az Állami Operaház ösztöndíjasa. Dalestjének műsorát Mozart, Richard Stauss, Berg és Kodály műveiből állította össze. Zongorakísérője HARAZDY MIKLÓS lesz. (Sz) ZENE A Magyar Naplóra kétféleképpen lehet előfizetni. A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül, adja fel az alábbi címre: Hírlap-előfizetési és Lapellátási Iroda (HELIR), 1900 Budapest XIII., Lehel utca 10/A. Postautalványon ill. átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Hivatkozni kell a lap ISSN számára: 0865-2910. MAGYAR NAPLÓ * A Magyar Írók Szövetségének irodalmi hetilapja. Főszerkesztő: Kulin Ferenc. Helyettesek: Kis Pintér Imre és Reményi József Tamás Tervezte: Lajta Gábor. A szerkesztőség tagjai: Csíki László, Elek István, Fodor Katalin, Gróh Gáspár, Kukorelly Endre, Marosi Gyöngyi, Mátyás Győző, Molnár Gusztáv, Pályi András, Raszler Tibor, Sárdi Anikó. Külső munkatársak: Balassa Péter, Bojtár B. Endre, Csűrös Miklós, Erdődy Gábor, Odorics Ferenc, Sziveri János, Szörényi László. A szerkesztőség címe: 1062 Bp. Bajza u. 18. Postacím: 1426 Budapest, Pf. 108. Telefon: 1428146. Fogadóóra: kedden és csütörtökön, 14—16 óráig. Kiadja a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1073 Budapest, Lenin krt. 9—9. Felelős kiadó: Németh Jenő vezérigazgató. Készült: 89—2282 Szikra Lapnyomda. Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A). Telefon: 112-8860, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Előfizetési díj: éves 960,— Ft, '/г éves: 480,— Ft, V. éves: 240,— Ft. havi: 80,— Ft. I példány ára: 18,50 Ft. HU ISSN: 0865—2910. Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (1011 Bp., Fő u. 30—32.). 15