Magyar Napló, 1997 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
MAGYAR NAPLÓ MAGYAR ÉGTÁJAK - C, lojffyok BÉCSI NAPLÓ A Bécsi Napló július—augusztusi száma a Magyarország 2000 konferencián elhangzott hozzászólások közül hármat közöl. Méray Tibor válasza arra a kérdésre, van-e igény itthon a nyugati magyarok véleményére, a tapasztalatok birtokában szkeptikus. Markó Béla az anyaországi és a határokon kívül rekedt magyarság egymásrautaltságát és egymás iránti kölcsönös felelősségét hangsúlyozza. Burány Béla professzor a magyarság létkérdéseiről szólva megállapítja: „Az összmagyarság lélekszáma a Kárpát-medencében, naponta háromjegyű szám, a napi 200-at meghaladó számmal csökken. Ez a népességcsökkenés már-már stratégiai méretű. Nemsokára az sem lesz védhető, amit Trianon meghagyott.” Benyák Mária a szlovákiai magyarság oktatásügyi gondjairól ír, Smuk András az „Európa Club” krakkói és nyugat-galíciai útjáról közöl részletes beszámolót. Szabó A. Ferenc a magyarországi folyóirathálózatról ad áttekintést. Gosztonyi Péter Borbándi Gyula Emigráció és Magyarország. Nyugati magyarok a változások éveiben 1985— 1997., Görömbei András Szépfalusi István: Ahogy Bécsben megindultam, Szakály Sándor Bezerédi Zoltán: Arccal az osztály felé. Egy tanár jegyzetei és Vitéz Tóth Károly: Üzenet és mégis élünk című kötetét méltatja. A lap búcsúzik a közelmúltban elhunyt Radnai Tibortól, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének első elnökétől és Tollas Tibor költőtől. ITT-OTT Az Itt-Ott, a Magyar Baráti Közösség 1997. évi kiadványa az amerikai magyar közösség szellemi életéről ad hírt. Szathmáry Lajosra emlékezik az erdélyi Sylvester Lajos valamint a chicagói Fekete G. István. Böjtös László a Magyar Baráti Közösség huszonöt éves tevékenységét ismerteti. Bokor Erika a nyugati szétszórtságban élő második generációs magyarok élethelyzetét elemzi, és a szórványban élő magyarság önmegtartásának lelki erőfeszítéseire hívja fel a figyelmet. Várdy Béla és Várdy Huszár Ágnes közös tanulmányukban a hazai és a nyugati magyarság viszonyának a rendszerváltást követő években történt változásait elemzi. A kárpátaljai Hatodik Síp nyári számában Balla Gyula rövid visszatekintő írással, Czébely Lajos verssel tiszteleg Kovács Vilmos emléke előtt. Keresztyén Balázs Czébely Lajos 1976—1989 között írt naplóját méltatja. Nemeskéry Artúr regényrészlete, Keresztyén Balázs novellája, Ráduly M. János, Penckófer János, Fodor Géza, Kovács Vilmos versei, valamint Balla D. Károly szabad szövege olvasható még a lapban. A Kalligram szeptemberi száma Kotányi Attila előadásszövegével indul. A mottó szerint az előadás azt elemzi: „Hozzánk, hangadókhoz hasonlóan a többieknek miért nem sikerült ráakadniuk a szerencsés útra?” Witold Gombrowicz naplója az írás gyötrelmeiről, a kritikáról és a zsidó géniuszról szól. A továbbiakban a szlovák novellapályázat négy díjnyertes szerzőjének — Brano Hochel, Michal Habaj, Rado Olos és Radoslav Lipták — írását olvashatjuk. Szili József Barnás Ferenc regényéhez fűz méltató megjegyzéseket, Hizsnyáni Géza színházi eszmefuttatásait Húshegyi Gábornak a Stúdió értő alternatív művészeti társulásáról írt beszámolója követi. Befejezésül Miroslav Petriceknek a középkori katedrálisról szóló dolgozata olvasható a lapban Visky András, Wiktor Woroszylski és Keszthelyi Rezső versei mellett. A Látó 8—9. összevontszáma Zánk Károly, Demény Péter, Lászlóffy Csaba, Bartha György, Killár Katalin, Lövétei Lázár László, Fazakas Attila verseit közli. Novellát olvashatunk Szakács István Péter, Kabdebó Tamás, Kisgyörgy Réka, Szabó Árpád Töhötöm, Simon Attila tollából. Tóth Mária Kutyák tele című kisregényének második, befejező része is ebben a számban jelent meg. Jánosházy György a Julius Ceasar után most Shakespeare utolsó drámáját, a Coriolanust is újrafordította. A Petőfi változat tévedéseit, homályos pontjait kiküszöbölve egy filológiailag tiszta megfogalmazás létrehozása volt a fordító célja. Munkájába Jánosházy beépítette az emlékezetes Petőfi sorokat, megoldásokat, de egyébként arra törekedett, hogy mai nyelven szólaltassa meg a drámát. Selyem Zsuzsa Hrabalról közöl szabad eszmefuttatásokat. A Dokumentum rovatban Domokos Géza Esély című visszaemlékezés-kötetéből olvashatunk egy fejezetet. A Műterem sarok Puskás Sándor — a lapot az ő szobrainak fényképei díszítik — írását közli. A Szemle rovatban Szakács István Péter novelláskönyvéről Balázs Imre József, Karátson Endre novelláiról Vallasek Júlia, Mórocz Mária első, meghatározhatatlan műfajú prózakötetéről Bartha- Balog Emese, Lendvay Éva válogatott verseiről Boka László, Sz. Nagy Csaba tanulmány-kritikapublicisztika kötetéről Holl Ildikó ismertetését olvashatjuk. HELIKON A Helikon augusztusai. száma Bogdán László, Demény Péter, Szonda Szabolcs, Veress Emőd, Gordon Sándor, Magyary Ág- 1997.