Magyar Napló, 1999 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1999-11-01 / 11. szám
NOVEMBER től vagy aktív résztvevői szerepeltek a mikrofon előtt. Többek között: Kovács Imre, Tollas Tibor, Varga László, Király Béla, Gosztonyi Péter, Kende Péter, Juhász László, Kocsis Gábor és sokan mások. Az 1989-es rendszerváltás után, már a bécsi magyar egyesületekkel és a magyar állam intézményeivel (Nagykövetség, Collegium Hungaricum) karöltve, közös ünnepségeket rendeznek. Az egyesület számára különösen a nyolcvanas évek eleje volt nehéz. A kommunista diktatúra helyi kiszolgálói gyűlölet szításával, hidegháborús eszmék terjesztésével vádolták. Többször is előfordult, hogy meghívott művésznek vagy előadónak nem adták meg az útlevelet (pl. Birinyi József népzenésznek), illetve szereplésük után beidézték őket a rendőrségre (a Forrás Kör fiatal előadóművészeit) például néhány Illyés Gyula vers elszavalása miatt. A hazai ellenzék, a várható zaklatások ellenére, egyre intenzívebben kereste a kapcsolatot az Europa Clubbal, illetve a nyugati nyilvánossággal. Az I. kerületi Annagasse 20-ban, ahol a klub 1977 januárjától az osztrák Caritas kulturális központjának társbérlője lett, pezsgő egyesületi élet folyt. Az egykori Károly-palota termei nemcsak előadói estek, hanem hangversenyek és filmvetítések, kiállítások rendezésére is alkalmasak voltak. Sajnos, az osztrák Caritas 1987 tavaszán felmondta az Europa Clubbal kötött szerződést. Néhány hónapi keresés után az egyesület a Pázmány Péter által alapított egykori papneveldében, a Pazmaneumban talált új otthonra (1987 őszén). A helyiségváltoztatás nem volt zökkenőmentes, mivel egyesek úgy vélték, hogy az Europa Club katolikus egyesület lett. Többen végleg elmaradtak. A fenti problémák kiküszöbölésére, illetve új tagok toborozása érdekében a vezetőség igyekezett a színvonalat tovább emelni. Segítségükre sietett a magyarországi politikai légkör enyhülése. Egyre több otthoni író, költő, művész, értelmiségi jelentkezett náluk, vette föl velük a kapcsolatot, és kért lehetőséget a fellépésre. Különösen az otthoni rendszerváltást megelőző, illetve követő hónapokban volt rendkívül nagy az érdeklődés a klub rendezvényei iránt. A hazai politikai élet kulcsemberei jelentek meg a Pazmaneumban. 1982 és 1989 között évente kétszer Hírmondó címen egyesületi tájékoztatót adtak ki, amelyben munkájukról számoltak be, illetve az elhangzott előadások válogatott szövegét közölték. Közben fölvették a kapcsolatot a kisebbségi magyar közösségekkel is. Először Pozsony felé történt meg a nyitás, majd következett Erdély, Kárpátalja, a Muravidék stb. Az egymásra találás boldog pillanatai lelkesedéssel töltötték el mind a vezetőséget, mind a tagságot. Műsorpolitikájukban gondosan ügyeltek arra, hogy a trianoni magyarság ötágú sípja megszólaljon. 1990-ben pedig az egyesület ún. kárpát-medencei kultúrtörténeti, illetve honismereti kirándulásokkal bővítette programját. A klub tagjai azóta bejárták a Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, Muravidéket, a Csángóföldet és a Bánátot. Jártak Kelet- és Nyugat- Galíciában, a prágai és a lembergi magyaroknál. Az egyesület 1995-ben Beregszászon Bethlen Gábor-szobrot állított, 1998-ban pedig II. Rákóczi Ferenc-emléktáblát helyezett el a kelet-galíciai brezáni vár falára. Jelenleg az Europa Club évente tizenöt-húsz rendezvényt tart: előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, hangversenyeket, kabaréesteket, színpadi bemutatókat, folklórműsorokat és karácsonyi ünnepségeket. Programjával a magyar közművelődést kívánja szolgálni. Igyekszik fél évre összeállított műsorát színessé tenni, hogy minden rétegnek nyújtson valamit. Az egyesület kezdettől (1980) fogva tagja az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének. Tagjai ausztriai magyaroknak tekintik magukat, vállalva a népcsoportba való tömörülést. Ez, természetesen, az önismeretre való törekvést és az önfenntartás szükségszerűségét feltételezi. Az otthoni rendszerváltás után túlsúlyba kerültek a magyarországi, illetve a Kárpát-medencében élő kisebbségi előadók. Az egyensúly megteremtése céljából a vezetőség elhatározta, hogy igyekszik ismét meghívni nyugati magyar kiválóságokat, sőt alkalmanként német nyelvű, de magyar témájú programokat is szervez osztrák barátaiknak és a vegyes házasságban élő tagjainak. A Pazmaneumban töltött tíz év alatt az Europa Club százötvenegy rendezvényt tartott, összesen háromszáztizenegy vendégnek biztosított fellépési lehetőséget. Alkalmanként hétszázötven meghívót postáznak. A meghívottaknak kb. 10—20% jár el a rendezvényekre. A szórakoztató jellegű műsorok, természetesen, nagyobb közönséget vonzanak, mint a tudományos igényű előadások. Az egyesület huszonkilenc éven keresztül tagdíjakból tartotta fenn magát, 1993 óta némi állami támogatást is kap az osztrák kisebbségi alapból. A vezetőség az ifjúság integrálását tekinti elsődleges céljának, ez azonban nagyon nehezen valósítható meg. Bécs, 1999. szeptember 29. A kolozsvári Művelődés legújabb számának témája az erdélyi magyar —szász irodalmi kapcsolatok története. — írja előszavában Szabó Zsolt főszerkesztő. A gazdag válogatás az erdélyi táj, népművészet, festészet, zene, az erdélyi lélek sajátosságait elemző írásokat tartalmazza magyar, illetve német nyelven. Megjelent a lapszámban Koós Károly Erdély kövei című metszetsorozata az 1922-es magyar és az 1927-es német kísérőszöveg együttes közreadásával. Szabó Zsolt, a lap főszerkesztője arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy Erdély a szászok eltűnésével szegényebb lett. Az általuk hátrahagyott kultúra, az együttélés több évszázados emlékeinek megőrzése a megmaradottak feladata. MAGYAR NAPLÓ