Magyar Napló, 2002 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2002-02-01 / 2. szám
MAGYAR ÉGTÁJAK AKA« Az Aracs 2001/2. számában Sörös Imre '56-os temerini vértanúról emlékeznek meg. Vajda Gábor a forradalom délvidéki kulturális következményeiről a következőket írja: „Az 1956-os budapesti forradalmi események ellentmondásosan befolyásolták a vajdasági magyarok életét, közérzetét. A magyarországi magyaroknak a szovjet rezsim elleni föllázadása akkor is a magyar nemzet életrevalóságát tanúsította, ha a jugoszláv hatalom és a szolgálatában álló vajdasági magyar sajtó ellenforradalomnak is igyekezett föltüntetni mindazt, ami 1956 végén Magyarországon lejátszódott. (...)... a vajdasági magyarok számára a lehető legjobbkor jöttek a magyarságot néhány hónapig a világpolitika középpontjába állító budapesti események. Az ötvenes évek elejétől ugyanis, amikor csökkent a Szovjetuniónak a Jugoszláviára gyakorolt nyomása, a délvidéki magyarságnak átmenetileg nyújtott privilégiumokat (amelyeket 1952-ben a palicsi Magyar Ünnepi Játékok látványosan demonstrált) a hatalom viszonylag gyorsan visszavonta. Hogy a területi iskolák kialakítása mögött valójában milyen szándék rejlett, az mindenekelőtt a nagybecskereki és a zombori színház megszüntetéséből és a magyar könyvkiadás visszafejlesztéséből derül ki." Gubás Jenő Irány és irányvesztés c. figyelmeztető cikke a haladéktalanul sürgető vajdasági tennivalókat veszi számba: „Ha sorsunkon rövidesen nem leszünk képesek változtatni, akkor pár éven belül, a schengeni határ létrejöttével számunkra csak a gazdaság és a politika képez majd áthidalhatatlan nehézségeket az európai felzárkózáshoz, hanem sokkal inkább iskolázatlanságunk és hiányos műveltségünk. Mi nem leszünk képesek ugyanis megfelelni mindazoknak a tudás - és szakmabeli kihívásoknak, amelyeket a XXI. század gyors tudományos és műszaki fejlődése majd elénk tár.” 68 BÉCSI NAPLÓ A Bécsi Napló nov-dec.-i száma tudósít a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének megalakulásáról, amellyel célba értek a hosszú éveken át keresett együttműködési törekvések. Az alakuló ülésen Stockholmban 2001. nov. 24-én felszólalt Németh Zsolt is, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Gaál Kinga elnökhelyettes képviselte. A Szervezet elnökéül Deák Ernőt (Ausztria) választották; alelnökök Bihari Szabolcs (Svédország) és ifj. Klement Kornél (Németország) lettek; az elnökségi tagok sorába pedig Dobos Éva (Norvégia), Homoki Mária (Litvánia), Pátkai Róbert (Anglia) és Tóth Miklós (Hollandia) került. Udvarhelyi Olivér Kecskési Tollas Tiborra emlékezik. A Forrás decemberi számában Móser Zoltán és Polcz Alaine Tárgyak surlófényben címmel teszik közzé Mészöly Miklós kedvenc tárgyairól készített fotóit és a hozzájuk kapcsolódó emlékjegyzeteket. Faludy György, Szöllősi Zoltán, Géczi János és Győri László versei is olvashatók a lapban. Gerold Lászlóval, a Híd szerkesztőjével Hász-Fehér Katalin beszélget. A Helikon 2001. dec. 10-i száma Szilágyi Domokosra emlékezik a költő halálának 25. évfordulója alkalmából: „Körülhatárolható irányzathoz, intézményes irodalmi műhelyhez nem vagy csak futólag tartozott. Szellemi és erkölcsi értékrendje inkább egy történelmi korszakot jellemez. Ennek a széles érvényességnek alapján beszélhetünk itt egy új értelmiségi magatartás tulajdonságairól." (Székelyhídi Ágoston: Egy új értelmiségi magatartás dilemmái - Szilágyi Domokos és az 1956 utáni Európa) Ahogy ő maga fogalmazott egyik legkiemelkedőbb költeményében: .....Rezdülj végig, / a végestől a végtelenségig, / tudatos, ésszerű varázs: / mert csak az igaz, ami végtelen, / minden véges: megalkuvás" (Bartók Amerikában). A Fekete Vince szerkesztette Serény Múmia rovat többek közt Boda Magdolna verseit közli. Gaal György Kolozsvár műemlékeiről, Kiss András Kolozsvár 16. sz.-i településrendszeréről ír tanulmányt. A dec. 25-i számban többek közt Lászlóffy Aladár, Király László és Vári Fábián László versei találhatók. A Híd nov.dec.-i száma Penavin Olga nyelvészprofesszort és Mészöly Miklós írót búcsúztatja. Hózsa Éva Egy kapcsolathálózat távlatos aspektusa című tanulmányában Szenteleky Kornél, Németh László és Csuka Zoltán kapcsolatát elemzi. A Hitel decemberi száma többek közt Csoóri Sándor, Kalász Márton és Kerék Imre verseit közli. Csanádi Imrére Alföldy Jenő emlékezik. Folytatódik Cseke Péter Otthonteremtő kisebbségi életstratégiák c. nagy ívű tanulmánya. Pál Ferenc a galegó irodalomból nyújt át egy csokorra valót. HELIKON MAGYAR NAPLÓ